EGRI MLINKÓ ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM


KERESÉS AZ OLDALON



 TARTALOM
 ELÉRHETŐSÉGEINK
  Felvétel az intézménybe
  Iskolánkról
  Óvodánkról
  Utazótanári hálózatunkról
  Mlinkó Istvánról
  ISKOLÁNK TÖRTÉNETE

Információs oldalak
  Bemutatkozunk
  Adataink
  Iskolai alapdokumentumok
  Különös közzétételi lista
  Munkatervek
  Pályázataink
  Mlinkó István Alapítvány
Iskolai élet
  Tanévi információk
  Hirdetőtábla
  A tanév eseményei
  Tanulmányi versenyek
  Sportversenyek
  Iskolatörténet
  Előző évek eseményei
Utazótanári hálózat
  Aktualitások
  Bemutatkozás
  Fotóalbumunk

  VISSZA AZ EREDETI OLDALRA

TÁRHELYSZOLGÁLTATÓNK


UNSOFT.HU

KAPCSOLAT

Webmester


BELÉPÉS







  
<<< Előző cikkhez Következő cikkhez >>>

Palágyi Edit (Szabad Föld)

Téma: Iskolai élet/Előző évek eseményei

A csengőszó is élmény


Szerző: Palágyi Edit

Megjelent a Szabad Föld c. újságban

NAGY dolog beszélni tanítani, s még komolyabb feladatra vállalkoznak a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógusok. „Siketintézetnek” épült hajdan az egri Mlinkó, ahol óvodától középiskoláig gondozzák és türelemmel fejlesztik a halláskárosodott diákokat. Megdolgoznak a sikerélményért.

Kik szerepelnek a történetben? Nagy füllel hallgatod. Most mondjuk el a hét napjait! Hétfő, kedd… Rakjuk sorba a napok kártyáit!” – hangzanak a kérések az előkészítő 1-2. osztály anyanyelvi óráján. Az egri Mlinkó István Óvoda, Általános Iskola és Kollégium tantermében három-három lány és fiú követi Salétli Erzsébet szurdopedagógus szavait. Az órák a 7-8 éves diákok hallását, figyelmét fejlesztik, bővítve szókincsüket. Helyes, csintalan gyerekek ők is, mint ép társaik, csak a hallókészülék jelzi, hogy hallássérültek.

pongo-SzabadF02.jpg

pongo-szabadF01.jpg

Kiderül-e mindig idejében a hallássérülés, s milyen gyógypedagógiai segítségre számíthatnak a rászoruló, esetleg halmozottan sérült gyermekek? – erről is kérdeztük a 117 éves egri intézmény igazgatóját, Muraközy Andreát.

– Kötelező a hallásszűrés minden újszülött osztályon, így optimális esetben úgy viszi haza az anya a csecsemőt, hogy tudja, kell-e erre figyelnie. Később a védőnők, a gyermekorvosok és az audiológiai állomások is segítenek felderíteni a problémát. Szerencsés, ha 6-8 hónapos korra kiderül, van-e hallásveszteség, s ha igen, mekkora, így még idejekorán elkezdődhet a szakszerű fejlesztés. A siketen vagy nem megfelelő hallásélményekkel töltött időt célszerű lerövidíteni – magyarázza az igazgatónő. A szülők hárítása késleltetheti a diagnózist, ilyenkor azt hiszik: „Hall ő, csak nem figyel…”

Az idegrendszer fejlődésének szabott rendje van, hároméves korig tudjuk a leghatékonyabban elsajátítani az anyanyelvünket. Ha elvesztegetjük az időt, kevesebb marad rá, hogy a beszédfunkció kialakuljon. A korai diagnózis, a hallókészülék és a szakszerű fejlesztés viszont együttesen azt eredményezheti, hogy a hallássérült gyermek hallás- és beszédfejlődésében jól megközelíti egészséges társait. Gyakorta sajnos csak másfél-két éves korban derül ki a probléma, addig hezitál vagy hárít a család, esetleg a gyermek halmozottan sérült – tudjuk meg a gyógypedagógus igazgatónőtől. Mélységes szomorúsággal, gyászreakcióval jár a szülőnél, ha megtudja, hogy hallássérült a gyermeke, de szembe kell vele néznie. Sokan idegenkednek a hallókészüléktől, pedig anélkül súlyos esetben a kiabált beszéd sem hallható.

– Óriási tapasztalat, amikor először jut hangélmény egy kisgyermek fülébe. Kivirul, amikor az édesanyja hangját meghallja, felfigyel a nevére, miként akkor is, amikor először hallja, hogy kopogtatnak, becsengetnek. Meg kell tanulnunk a kis eredményeket megbecsülni, csak lassú lépésekkel szabad haladni. Minden fordulópontnál döntés elé kerül a család, hogy milyen óvodát, iskolát válasszanak. Persze közben is alakulhat a helyzet. Előfordul, hogy a gyermek a mi intézményünkbe jár, de az intenzív fejlesztés hatására később megpróbálkozhat az integrált iskolával. Az a cél, hogy a diákok a lakóhelyükön maradjanak, és a családjukkal éljenek, ha lehet – mondja Muraközy Andrea.

– Mikor indokolt a mesterséges jelnyelv használata? 

– Úszni csak a vízben tanulhatunk meg. Fontos, hogy a beszédre tanítsuk meg, akiket csak lehet.

A jelnyelv akkor megoldás, ha ez nem járható út – véli az igazgatónő. Utazó gyógypedagógusok is dolgoznak az intézményben, ők keresik fel azokat, akik heti két fejlesztő foglalkozásra szorulnak. Ezek az órák a családnak szólnak: az a jó, ha a szakember átadja a módszertani tudását, a szülő pedig gyakorol a gyermekkel. A mozgás fejlesztő hatású, ezért az egri intézményben is számos sportágat űzhetnek a diákok.

A gyógypedagógus erénye a türelem – ezt a szabály ismerik az egri Mlinkóban is. Évek kitartó munkájával érnek el sikerélményt. – Az egyik kislány már korán, hét hónaposan hallókészüléket kapott, később a hallássérült szülei bölcsődébe, majd integrált óvodába járatták, mivel fontos a jól beszélő nyelvi környezet. A fejlesztésnek köszönhetően gyönyörű, természetes hangon tanult meg beszélni, és jól halad a normál általános iskolában. Csak a vájt fülű hozzáértő veszi észre rajta, hogy sérült a hallása – idéz egy esetet az igazgatónő. Akad olyan tanítványuk, aki hallássérülése mellett értelmi fogyatékkal is él, s ennek dacára két szakmát is szerzett, és családfenntartó. Van olyan egykori tanítvány, aki fogorvosként dolgozik, mások pedig az informatikuspályán boldogulnak.

– Arra biztatjuk a diákjainkat, hogy ők is alkalmazkodjanak, s vállaljanak felelősséget magukért, az életükért. Szakmát tanulhatnak, jogosítványt szerezhetnek, nem szabad feladni – summázza 30 év szakmai tapasztalatát az igazgatónő.

Hétfőn reggel jártunk az egri Mlinkóban, ilyenkor később kezdődik a tanítás, mivel egész hétre ekkor érkeznek az óvodások, általános és középiskolások. Begördül az iskolabusz, Borsod-Abaúj-Zemplén megye távoli településeiről is hoz diákokat. Mások a szüleikkel jönnek, nagy táskával. Akad itt 4 éves kollégista is, de hát ez a fejlődés ára. Lassan benépesül az „egri siketintézetnek” létesült 90 éves épület, melyet a gyógypedagógus Mlinkó István álmodott meg. Becsengetnek – sokaknak már az is élmény, hogy ezt meghallják…

FOTÓK: GÁL GÁBOR



<<< Előző cikkhez
Következő cikkhez >>>