TARTALOMJEGYZÉK

 

I.      Bevezető

I.1.    Az intézmény adatai és működése

I.2.    Az intézmény növendékei - rövid szociológiai helyzetkép ..

I.3.    A működési feltételek ..

I.4.    Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése

I.5.    Kapcsolataink

II.     NEVELÉSI PROGRAM

II.1.  Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A pedagógiai munka alapelvei

A nevelő-oktató munka célja

A nevelő- oktató munka feladatai

A nevelő-oktató munka módszerei és eljárásai

II.2.     A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

II.3.     A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

II.4.     A személyiségfejlesztést és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek színterei            

A tanulói személyiség fejlesztésének fontos színtere a tanítási óra és a délutáni tanóra

Személyiség és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek a tanítási órán kívül

II.5.     A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek      

II.6.     A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

II.7.     Gyermek - és ifjúságvédelem

II.8.     Elsősegélynyújtási alapismeretek

II.9.     Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

II.10.   Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek, ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV 15

II.11.   A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere

II.12.   A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések
 jegyzéke

II.13. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel

II.14.   A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

II.15.   Egészségnevelési program

II.16.   Környezeti nevelési program

Törvényi háttér

Helyzetkép

Alapelvek, célok

Konkrét célok és feladatok

Tanulásszervezési és tartalmi elemek

Ellenőrzés

III.   Működést meghatározó elvek, szabályok

III.1.   Az iskolába lépés feltételei

Az iskola első évfolyamán, előkészítő 1. osztályba:

Az iskola magasabb évfolyamain:

III.2.   A továbbhaladás feltételei

III.3.   A tanulók iskolai beszámoltatásának rendje, formái

Az írásbeli beszámoltatások korlátai

Az otthoni és diákotthoni felkészüléshez előírt feladatok

Az értékelés formái és rendszeressége

A 4 – 8 évfolyamos tanulók értékelése

A magatartás és szorgalom minősítése az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam első félévéig

Magatartás és szorgalom minősítése 2. évfolyam tanév végétől 8. évfolyamig

A magatartás értékelésének és minősítésének követelményei

A szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

A tanulók jutalmazása

A tanulók büntetése

III.4.   A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek

III.5.   A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

III.6.   Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve

Óraterv

III.7.   A tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete

III.8.   Többletkötelezettséget jelentő elemek beemelése a pedagógiai programba    

IV.    A kollégium nevelési programja

IV.1.    A Kollégium feladata

IV.2.    A Kollégium működése

Személyi feltételek

A munkaidő szervezése

Tárgyi feltételek

IV.3.    A Kollégiumii oktató-nevelőmunka tartalma

A nevelőmunka tervezése

Tanulás a kollégiumban

Az iskolai ismeretek megszilárdításának lehetőségei a szervezett tanuláson kívüli időben

IV.4.    A Kollégiumi tevékenységek

Felkészítő foglalkozások

Szabadidős tevékenységek

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

IV.5.    A Kollégium kapcsolatai

IV.6.    Napirend

Kollégiumi heti órakeret 8 évfolyamra

V.     Az óvoda nevelési programja

V.1.     Az óvoda helye az intézmény egységében:

V.2.     A pedagógiai munka feltételei:

V.3.     Az óvodai nevelés célja általában: .

Kiemelt feladatok:

V.4.     Az óvodai munka tervezése

Napirend:

V.5.     Térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatások

V.6.     A továbbhaladás feltételei

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

V.7.     Az óvodai élet tevékenységi formái

VI.    Az utazótanári hálózatban folyó Pedagógiai munka

VI.1.    Integrált tanulók megsegítése

VII.  Érvényesség

VIII. A hozzáférés rendje   

 

Pedagógiai Program

2020.

 

 

I. Bevezető

 

Egerben a siketek iskolája 1901. október 15-én a Király utca - ma Bartók Béla tér - 14. és 16. számú bérelt házakban kezdte meg működését öt tanulóval.

Az első igazgatónak, Mlinkó Istvánnak mindenre kiterjedő munkával kellett megalapoznia a növendékek szociális biztonságát, valamint eredményes oktatásukat, hogy bebizonyíthassa: nem felesleges idő- és pénzpazarlás a velük való foglalkozás.

A beiskolázott tanulók egyre növekvő száma egy korszerű, tágas iskola építését tette szükségessé. 1928 szeptemberére elkészült a mai Klapka utcai intézmény, mely azóta is színhelye az északi régióban élő hallássérült gyermekek oktatásának. A speciális gyógypedagógiai munka fő célkitűzése az alapítás óta változatlan: a hallássérült gyermekek hangos beszédre nevelése, nyelvi elmaradásuk hatékony csökkentése. 2005 óta foglalkozunk beszédfogyatékos kisgyermekek óvodai nevelésével, 2008. szeptemberétől indítunk logopédiai osztályokat, szintén a nyelvi elmaradás és a diszfunkciók hatékony csökkentése érdekében. 2008. szeptemberétől kezdődött az integráltan fejlesztett látássérült gyermekek, tanulók ellátása.

 

 

I.1.   Az intézmény adatai és működése

 

Az iskola hivatalos elnevezése:

EGRI MLINKÓ ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Az intézmény alapító jogokkal felruházott és irányító szerve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma

1054 Budapest, Akadémia utca 3.

A költségvetési szerv középirányító szerve:

Egri Tankerületi Központ 3300 Eger, Bem tábornok utca 3.

Az intézmény alapítása: 1901. március 19. Heves vármegyei törvényhatósági közgyűlés alapján

Az érvényes alapító okiratának száma, kelte: IX-09/30/354/2012

Törzskönyvi azonosító szám: 645212

Az iskola székhelye:       EGER

Az iskola postacíme:      3300 Eger, Klapka György utca 10.

                                      Telefon 36-518-942; 518-943

                                      e-mail: iskola@mlinko-eger.edu.hu

Az iskola beiskolázási körzete:

Észak-magyarországi Régió

 

A hallássérült gyermekeket a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, a beszédfogyatékos gyermekeket a Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján vesszük fel óvodai, vagy iskolai tagozatunkra. Utazótanári hálózatunkban (korai gondozott vagy integráltan fejlesztettként), hallássérült, látássérült, beszédfogyatékos gyermekeket látunk el az illetékes szakértői bizottságok szakvéleménye alapján.

A távolabb lakó gyermekeknek igény szerint kollégiumi elhelyezést is nyújtunk.

Pedagógiai programunkat, helyi tantervünket meghatározza az a tény, hogy tanulóink különböző mértékben hallássérült (nagyothalló és siket), beszédfogyatékos, valamint halmozottan sérült (tanulásban is akadályozott és/vagy tanulási zavarral, magatartászavarral küzdő) gyerekek. Nevelő- oktató munkánkat a 2020-as nemzeti alaptanterv, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a 32/2012.(X.8.) EMMI rendeletben kiadott Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének és iskolai oktatásának irányelvei határozzák meg.

 

I.2.   Az intézmény növendékei - rövid szociológiai helyzetkép

Növendékeink Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megye különböző településein élő családok gyermekei. A hallássérült gyermekek nagyobb hányada Borsod megyei, a beszédfogyatékos gyermekek többsége Heves megyei.

A családok egy jelentős része a társadalom perifériáján él. A szülők jelentős része a közmunka programban vesz részt, vagy minimálbérrel finanszírozott munkát végez. Jövedelmük jelentős részét teszi ki a családi adókedvezmény, a családipótlék és az önkormányzatok által folyósított különböző támogatás. E családoknál gyakorta hiányzik az emberi lét minimumát jelentő élelem, elfogadható lakás, fűtés, világítás, ruházat. A szülők másik csoportja maga is hallássérült (10 %), ezért munkát is nehezebben kapnak. Többségük rokkantnyugdíjból él.

A közszolgálatban dolgozó, vagy kisvállalkozó szülők közül is többen elveszítették munkahelyüket. E szülők szorgalmas, a család számára többletmunkával, akár alkalmi munkával is igyekszenek előteremteni a legszükségesebbeket.

A biztos egzisztenciát teremtők között megtalálható az értelmiségi és a szakmunkás egyaránt.

Munkánk megtervezésénél figyelembe vesszük azt a szociális, kulturális környezetet, ahonnan a gyermekek jönnek. Döntően ezek a tények határozzák meg nevelési célkitűzéseinket, differenciált, egyéni fejlesztő programjainkat, a korrekciós munkát, valamint a gyermekvédelmi tevékenységet.

2005-től óvodánkban logopédiai csoport működik beszédfogyatékos kisgyermekek részére. Ők elsősorban egri, illetve Heves megyei lakóhellyel rendelkeznek, többségükben bejárók, de szociális és családi okok miatt esetenként kollégiumunkat is igénybe veszik. 2008. szeptemberétől iskolai oktatásukat is ellátjuk.

 

I.3.   A működési feltételek

Személyi feltételek

Az utazótanári hálózat 2018. szeptember 1-jétől önálló intézményegységként működik intézményegység-vezetővel. A feladatokat gyógypedagógus utazótanárok látják el.

Óvodánkban és az iskolai tagozaton a nevelő- oktató munkát délelőtt gyógypedagógusok végzik, akik közül többen rendelkeznek óvodapedagógusi vagy más tanár szakos diplomával is.

A kollégiumban a csoportvezetői feladatot ellátó nevelőtanárok kisebb részben gyógypedagógusok, különböző pedagógiai képesítéssel rendelkező pedagógusok.

A nevelő-oktató munkát gyermekfelügyelők segítik, intézményünk zavartalan működését ügyviteli és technikai dolgozók biztosítják.

 

Tárgyi feltételek

Intézményünk neobarokk díszítésű épülete 1928 óta szolgálja a magyar siketoktatást. Átadásakor korszerű, jól felszerelt, szaktantermekkel, könyvtárral ellátott iskola volt, melyhez a kor igényeit kielégítő internátus csatlakozott.

Intézményünk felújítása, illetve bővítése 2005 nyarán nagyrészt befejeződött. Lehetőség nyílt az óvodások külön épületben történő elhelyezésére, új szaktantermekkel, egyéniző szobákkal bővült iskolánk. A felújításhoz kapcsolódóan taneszköz készletünk is bővült, korszerűbb lett. Pályázati és fenntartói támogatásból a fejlesztés folyamatos. A tantermeken kívül szaktantermekben is folyik oktatás (technikaterem, hallás-ritmus terem, informatika terem, tornaterem). Az egyéni foglalkozások, szurdologopédiai órák kisméretű szobákban folynak. Könyvtárunk jól ellátott, alkalmas anyanyelvi órák, egyéb tanórák levezetésére és szakköri munkára is. 2017. tavaszán kialakítottunk egy tornaszobát a tornaterem mellett, mely alkalmas kis csoportos mozgásfejlesztésre.

Az audiológiai szobában történnek a hallásvizsgálatok, a hallókészülékes mérések, itt történik a hallókészülékek tesztelése is. E munka színvonalát egy digitális audiométer és hallókészülék-analizátor biztosítja. Megtörtént a szoba szakszerű hangszigetelése és burkolása. Technikai eszközeink korszerűsítését és a szakorvosi hátteret szakmai kapcsolataink folyamatos építésével igyekszünk biztosítani. Audiológiánk gyermekspecifikus pedaoaudiológiai munkájával jelentős szerepet vállal a speciálisabb mérést igénylő gyermekek hallásának vizsgálatában. A városi és megyei szintű pedagógiai intézmények – óvodák, nevelési tanácsadók, Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság – valamint szülői kérésre végezzük a gyermekek speciális hallásvizsgálatát hozzájárulva ezzel a pedagógiai vizsgálatokhoz, differenciáldiagnosztikához.

Informatikai szaktantermünkben 12 fő részére rendelkezésre állnak az informatikai eszközök.

Az utazótanári feladatokat egyre bővülő létszámú gyógypedagógussal látjuk el. Nehezíti a hatékonyságot az a körülmény, hogy mindössze három cserére szoruló személygépkocsi áll rendelkezésünkre, valamint a rendelkezésre álló helyiségek is rekonstrukcióra szorulnak.

 

A kollégiumi épületszárny I. emeletén a lányok, II. emeletén a fiúk kapnak helyet 6-6 hálószobában. Emeletenként egy-egy, zuhanyozófülkékkel ellátott fürdőszoba található. A széles, tágas, fűthető folyosók az esti beszélgetések, a tévénézés színtere. A kollégium bútorzatának cseréje folyamatos. Az orvosi szoba és a betegszobák az egészségügyi ellátást biztosítják.

Az ebédlő a fő étkezések helye, ahol a tanulók és a dolgozók is önkiszolgáló rendszerben étkeznek. A tanulók itt sajátíthatják el a kulturált étkezés szabályaitt, gyakorolhatják az ezekkel kapcsolatos kommunikációt, az udvarias formulák használatát.

A földszinti klubszoba alkalmas kisebb tanulócsoportok szabadidős tevékenységeire, szülők fogadására, vendéglátásra, szakmai megbeszélésekre. Esetenként mozgásfejlesztő foglalkozás helyszíne. Állapota miatt teljeskörű felújításra szorul.

Az iskolaudvaron a játszótér és a sportudvar kínál lehetőséget a levegőzéshez, a felfrissüléshez és a mindennapi testedzéshez.

 

I.4.   Az intézmény szervezeti felépítése, vezetése

Az intézmény szervezeti egységei:

Utazótanári hálózat: Feladata a 0-3 éves, hallássérült és látássérült gyermekek felkutatása, korai gondozása, fejlesztése, a szülők számára tanácsadás, valamint mentálhigiénés megsegítés a szakszolgálatokkal kötött megbízási szerződések alapján. Az utazótanári hálózat keretében végzett további tevékenység: az integrált óvodás és iskolás gyermekek speciális igényeinek megfelelő fejlesztő, habilitációs, rehabilitációs foglalkozások megtartása, a fogadó intézményekben érzékenyítő programok megvalósítása, tudásmegosztás a nevelőtestülettel.

Óvoda: Itt veszi kezdetét vagy folytatódik a 3-6 éves hallássérült, vagy beszédfogyatékos gyermekek beszédnevelése. Alapozó terápia, napi logopédiai ellátás mellett itt történik a kicsik sokoldalú fejlesztése, nevelése, az iskolai életre történő felkészítése.

Általános iskola: feladata a különböző mértékben hallássérült, vagy beszédfogyatékos tanköteles korú, valamint a többszörösen sérült, tanulási zavart, vagy részképességek zavarát is mutató gyermekek nevelése, alapfokú képzése, anyanyelvi fejlesztése.

Kollégium: Az intézmény beiskolázási körzetébe tartozó tanulók számára elhelyezést, életkoruknak megfelelő ellátást, családias nevelést, tanulmányaikhoz pedagógiai megsegítést és fejlesztő programokat biztosít.

Gazdasági feladatokat ellátó csoport: Az intézmény működtetésével kapcsolatos munkákat, feladatokat végzi, adatot szolgáltat a fenntartónak.

 

I.5.   Kapcsolataink

Intézetünk kiegyensúlyozott munkakapcsolatban áll a fenntartóval. Szakmai tevékenységünk meghatározója az a szoros kapcsolat, mely számos intézménnyel összeköt bennünket:

·      Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Hallásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

·      Heves Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Megyei Szakértői Bizottság

·      Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Látásvizsgáló Gyógypedagógiai Tanácsadó, Korai Fejlesztő, Oktató és Gondozó Tagintézménye

·      Gyengénlátók Általános Iskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye és Kollégiuma – Budapest

·      ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar Gyógypedagógiai Módszertani és Rehabilitációs Intézet Hallássérült személyek pedagógiája és rehabilitációja szakcsoport

·      Társintézetek (Budapest, Vác, Kaposvár, Sopron, Szeged, Debrecen)

·      Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete

·      Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége és helyi szervezete

·      Heves és Borsod megyei gyógypedagógiai intézmények

·      Egri Pedagógiai Oktatási Központ

·      Hallókészülékeket és tartozékokat forgalmazó cégek

·      Audiológiai állomások, klinikák

·      Az integrált tanulókat fogadó óvodák, általános iskolák

·      Önkormányzati hivatalok, jegyzők és gyermekvédelmi szakszolgálatok

·      Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház

·      Miskolci József Attila Könyvtár

·      Egri Szalaparti EGYMI Utazó Gyógypedagógusi Hálózata

 

II.       NEVELÉSI PROGRAM

 

II.1.Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

A pedagógiai munka alapelvei

Intézményünkben a hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek teljes ellátása, személyiségük komplex fejlesztése a legfontosabb feladat.

Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges embereket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből.

-        A különböző fokban hallássérült vagy beszédfogyatékos gyermekeket a lehető legkorábbi életkortól kezdődően a mondanivalót hűen közvetítő és közlést értő nyelvi kommunikációra neveljük. Törekszünk a nyelvi nehézségeik korrekciójára, beilleszkedési, magatartási zavaraik enyhítése.

-        Munkánkat a demokrácia értékei jellemzik, mert:

·      demokratikus szellemű intézményünkben olyan magatartási formák kimunkálására törekszünk, melyben az egyén és a köz érdekei egyaránt érvényre jutnak.

·      a minden ember számára nélkülözhetetlen általános műveltség alapjait sajátíttatjuk el. A későbbiekben halló társaihoz hasonlóan erre építheti ismereteit a hallássérült tanuló is.

-        A későbbi sikeres társadalmi integráció érdekében törekszünk a hallássérülésből, a beszédfogyatékosságból, az eltérő kulturális, szociális, családi környezetből, a különböző mentális szintből és az esetlegesen társuló tanulási akadályozottságból fakadó hátrányok csökkentésére.

 

A nevelő-oktató munka célja

Intézményünkben a nevelő-oktató munka elsődleges célja a beszélt és írott anyanyelv alapozásával, a nyelvtani rendszer kiépítésével ismeretszerzésre alkalmas anyanyelvi szint elérése. Ezen túlmenően:

-        az általános műveltség megalapozása az egyéni adottságok figyelembevételével

-        a tanulási technikák elsajátíttatása, felkészítés a továbbtanulásra

-        a szocializáció segítése – képességek, készségek kialakítása, a közösségi élet normáinak követése

-        az igényes, kulturált környezet és az egészséges életmód iránti igény kialakítása, fenntartása

-        a fizikai erőnlét fokozása, a testi-lelki egészség óvása

-        kötődés a szűkebb és tágabb környezethez (a család, a lakóhely a haza szeretete, európai azonosságtudat)

-        az eredményes társadalmi beilleszkedés előkészítése (munkája iránt igényes, munkáját szerető, önmagáról, családjáról, környezetéről felelősséggel gondolkodó és gondoskodó felnőtt személyiség megalapozása, tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása)

 

 A nevelő- oktató munka feladatai

A feladatok végzéséhez oldott, nyugodt légkört teremtünk, amelyben a gyermekek és felnőttek jól érzik magukat, amely a kölcsönös bizalom, a gyermeki és egyéni sajátosságok figyelembevételén, az egységes, következetes, egymásra építő pedagógiai munkán nyugszik. Ez a környezet jól segíti a tanulói képességek kibontakozását, és a hatékony pedagógiai munkát.

Pedagógiai tevékenységünk kiemelt feladatai:

-        a hallásfigyelem fejlesztésén alapuló hangos beszéd tanítása

-        az ismeretek bővítésével kapcsolatos fogalomrendszer pontos kiépítése a megismerő funkciók szintjeinek fejlesztése

-        a vizuális érzékelés, a valóság képi feldolgozásának folyamatos alkalmazása a tanulás-tanítás folyamatában

-        a hallásfigyelem, a mozgás intenzív fejlesztése az oktatás valamennyi szakaszában

-        a tanulási szokások megalapozása, önállóságra nevelés az ismeretszerzésben, a feladat- és problémamegoldásban

-        készségek kialakítása, képességek fejlesztése egyéni foglalkozásokon és kiscsoportos formában

-        speciális szükségletek kielégítése

-        a különböző tanulási zavarral is küzdő gyermekek egyéni fejlesztése

-        a tehetséges gyermekek gondozása

-        a tanulók felkészítése a pályaválasztásra, a továbbtanulásra

-        a dinamikus fejlődést mutató tanulók integrációja többségi általános iskolába

-        a különböző szociális, kulturális környezetből fakadó hátrányok csökkentése, kompenzálása

-        önálló életvezetési technikák gyakoroltatása (probléma-felismerés, konfliktuskezelés, választás, döntés, következmények vállalása)

-        a beszédfogyatékos gyermekek nyelvi hátrányainak csökkentése

-        az általános emberi értékek, társadalmi normák elfogadtatása, elsajátíttatása

-        a személyiség folyamatos építése (a felelősségtudat, a kitartás, akarat, önismeret, önelfogadás, szolidaritás fejlesztése, az érzelemvilág állandó gazdagítása)

 

A nevelő-oktató munka módszerei és eljárásai

Kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazott módszerek és eljárások mindenkor igazodnak a sérülés- specifikumához, tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, nyelvi szintjéhez, egyéni képességeihez, valamint a mindenkori szituációhoz.

Az egyes nevelési helyzetek megoldásában az alábbi módszerek, eljárások kombinációja érvényesül:

 

A meggyőzés, tudatosítás módszerei:

személyes minta

példaképek nyújtása

beszélgetés

 

A különböző tevékenységek megszervezésének módszerei

játékos módszerek, szerepjátékok

megbízás

gyakorlás

követelés

ellenőrzés

értékelés

 

A magatartásra ható módszerek

ösztönzés, biztatás

helyeslés

elismerés

dicséret

jutalmazás

osztályozás

késztetés/kényszerítés, büntetés

 

II.2.A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

 

Intézményünk nevelő és oktató munkájának fontos feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

 

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

Erkölcsi nevelés

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. Környezettudatos magatartás kialakítása, az élő természet fennmaradásának elősegítésére.

Értelmi nevelés

Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Az egész életen át tartó, folyamatos tanulásra való törekvés igényének kialakítása. A korszerű informatikai eszközök használatának, kommunikációs jelentőségének megismertetése.

Közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelés

Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az előítélettől mentes együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátíttatása.

Érzelmi (emocionális) nevelés

Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

Akarati nevelés

Az igény felébresztése a tanulókban személyiségük megismerésére és kibontakoztatására. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

A tanulók nemzeti nevelése

A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismertetése. A közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzésének kialakítása.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A megalapozott önismeret hozzájárul a kultúrált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

A családi életre nevelés

A harmónikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. Felkészítés a családi életre.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és kollégiumi életben való részvételre a demokrácia szabályainak megfelelően.

Munkára nevelés

Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Mások munkájának megbecsülése.

Testi-lelki egészségre nevelés

A testmozgás iránti igény felkeltése, a tanulók testi képességeinek fejlesztése, hogy egészségesek és edzettek legyenek. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása és gyakorlása.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A szociális érzékenységet segítő magatratás kialakítása a tanulókban.

Pályaorientáció

A tanulók kapjanak átfogó képet a munka világáról. A segítéssel, az együttműködéssel, a vezetéssel és a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok fejlesztése és azok kezelésének megismertetése.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanulók saját felelősségének felismertetése az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálékodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.

Médiatudatosság

A tanulókban kritikai beállítódás kialakítása. A nyilvános és bizalmas érintkezés megkülönböztetésének megismertetése.

A tanulás tanítása

A tanulók sajátos nevelési igényeihez igazodva a tanítási órákon, foglalkozásokon az ismeretszerzés biztosítása az egyéni képességekhez igazodva.

 

II.3.A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

 

A közösségfejlesztés során a pedagógusoknak és a gyermekfelügyelőknek, mint a nevelésben közvetlenül résztvevő csoportnak jelentős feladata és szerepe van. Ezen túlmenően az intézmény valamennyi dolgozójának megjelenése, viselkedése, beszédstílusa, társas kapcsolata minta a diákok előtt.

 

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

 

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli kollégiumi tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró gyermeki személyiség lassú átalakulásától, az önmagát értékelni és irányítani képes önálló személyiséggé válásáig.

A helyes önirányítás és önértékelés képességének kialakítása

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangoltan tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát segítséggel tudják értékelni.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése

A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése. A tanulói közösség általi közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban tevékenyen részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

A közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

 

II.4.A személyiségfejlesztést és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek színterei

 

A tanulói személyiség fejlesztésének fontos színtere a tanítási óra és a délutáni tanóra

Az intézményünk nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük a megismerés utáni vágyat, amely őket tanulásra ösztönzi, és ezt a tanulási- és beszédkedvet fenn is tartsuk.

A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, állandó aktivitását biztosítják.

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. A pedagógusok nevelő-oktató munkája minden esetben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

 

Személyiség és közösségfejlesztést szolgáló tevékenységek a tanítási órán kívül

Hagyományőrző tevékenységek. Fontos feladatnak tartjuk az iskola hagyományainak ápolását, új hagyományok teremtését.

 

Ünnepek, rendezvények a tanév során

-          Az aradi vértanúk napját osztálykeretben ünneplik a tanulók, életkoruknak megfelelő szinten.

-          Nemzeti ünnepünkről (okt. 23-ról) is hasonló módon emlékezünk meg.

-          Iskolánk alapításának évfordulója október 15. Az ünnepet előkészítő munkák, programok szervezése már szeptember végén elkezdődnek. Október 15-e hetében, a Mlinkó-héten, igyekszünk minden tanuló számára élményszerűvé tenni az intézmény történetének megismerését, változatos programokon keresztül különlegessé tenni ezt az időszakot. A hét zárásaként a Mlinkó-emléknapon iskolai ünnepséget tartunk.

-          Mikulás ünnepség

-          Karácsonyi gyertyagyújtás

-          Farsangi jelmezes mulatság

-          Nemzeti ünnepünk márc. 15-e alkalmából iskolai szintű megemlékezést rendezünk.

-          Anyák napjára ajándékkészítés osztálykeretben történik

-          Családi napon évenként változó programmal ünnepelünk

Iskolai rendezvényeink aktuális formáit a tanév rendjében rögzítjük.

 

Szakkörök. A különféle szakkörök a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művészeti, technikai és szaktárgyi szakkörök, iskolakert, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az intézmény vezetőtestülete dönt.

 

Iskolai sportkör. Tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkörök szélesítik a szabadidős tevékenységek kínálatát, hozzájárulnak nevelési céljaink eléréséhez. A testnevelésórák biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, biztosítják a felkészítést különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

 

Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók képességeinek fejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában szervezünk, a hallássérültek iskolái között évi rendszerességgel valósulnak meg, illetve különböző intézmények, cégek, alapítványok szerveznek. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

 

Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltését szolgálják a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodó, különféle szabadidős programok (pl. túrák, korcsolyázás, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok stb.). Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Tanulmányi kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése és a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A Bródy Sándor Megyei Könyvtár szakmai és tárgyi segítséget nyújt a színvonalasabb könyvtári működéshez.

 

Honlap: Az intézmény életét bemutató internetes honlap a www.mlinkoiskola.kisbiro.hu címen található.

 

Diákönkormányzat: A tanulók és a tanuló közösség érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolánkban diákönkormányzat működik. Tevékenységét az intézményvezető által megbízott nevelő segíti, vezeti.

 

Etika: A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény előírja 2013. szeptember 1-jétől az iskolában az etika tantárgy bevezetését. Ennek értelmében az etika óra a kötelező tanórai foglalkozások része, ill. e helyett az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett történelmi egyházak hit- és erkölcstant szerveznek a szülők és tanulók igényének megfelelően.

 

II.5.A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

A problémák megoldásában legfontosabb szerepe a zavarok megelőzésének van, melyek többnyire nevelési hibák, családi problémák és a későbbi életévekben tanulási kudarcok következtében alakulhatnak ki. Szorosan együttműködünk utazótanárainkkal és óvodai tagozatunkkal, rajtuk keresztül szülőkkel, szükség esetén külső szakemberekkel.

Tevékenységi formák:

-        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-        a felzárkóztató órák, foglalkozások

-        rendkívüli osztályfőnöki órák szervezése

-        kollégiumi tanórai tanulás során segítségadás

-        a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak mélyítése tanórán kívül is (különös jelentőséggel bír az osztályfőnök és a nevelőtanár esetében)

-        a családlátogatások

-        a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése

-        mentálhigiénés megsegítés tanulók, tanárok, szülők számára

-        továbbképzések

 

Az agresszív megnyilvánulások megelőzése és kezelése

Az iskolai és a kollégiumi élet valamennyi területén meg kell előznünk az agresszív megnyilvánulások megjelenésének minden formáját. Nem engedhető meg sem szóban, sem jelben, sem fizikai erőszakban a durvaság. Valamennyi pedagógusnak, gyermekfelügyelőnek, valamint az intézmény minden dolgozójának feladata, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy megelőzze az agresszív viselkedést.

 

Meg nem engedhető viselkedésformák

 

-               trágár kifejezések használata szóban, jelben, gesztusban

-               egymás csúfolása, szándékos irritálása

-               verekedés

-               durva játék

-               agresszivitást mutató filmek, rajzfilmek, számítógépes játékok iskolai használata

-               kényszerítés („csicskáztatás”)

 

Az agresszív megnyilvánulások megelőzése érdekében tett intézkedések

 

-               a gyermek soha nem lehet felügyelet nélkül

-               a gyermek életkorának és képességeinek megfelelő foglalkoztatása

-               fokozott figyelem a gyermek viselkedésének minden változására

-               világos és egyértelmű szabályok következetes betartása (lásd Házirend)

-               konfliktuskezelő és önismereti csoportok szervezése

 

A szabályszegés kezelése és lehetséges következményei

 

Az agresszív megnyilvánulások elsődleges kezelése, azonnali megakadályozása, annak a felnőttnek a feladata, aki azt észleli. A kritikus helyzetet ott és akkor higgadtan, erőszakmentesen tisztázni kell. Az okokat fel kell tárni, és az agressziót meg kell szüntetni. El kell érni, hogy a „szemlélődő” társakat minél rövidebb idő alatt elkülönítsük. Az eset súlyosságától függően, és a konfliktus mélységének ismeretében, szükség szerint a rendezésbe bevonható olyan személy is, aki az adott szituációban nem volt jelen (osztályfőnök, nevelőtanár, intézményvezető-helyettesek, intézményvezető, gyermekvédelmi felelős, szülő).

 

Mediációs csoport létrehozása

 

Ha az agresszió egy gyermeknél, vagy egy tanulócsoportnál gyakori vagy súlyos, akkor szükség lehet mediációs csoport létrehozására. A csoportnak tagja lehet – az érintetteken kívül – szükség szerint mentálhigiénés szakember, pszichológus, iskolarendőr. A csoport létrehozásáért és megfelelő megszervezéséért az intézményvezető a felelős.

 

 

II.6.A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az átlag feletti intellektusú, vagy egy-egy területen kiemelkedő teljesítményt nyújtó gyermek felismerése és fejlesztése, valamint ezen gyermekek hallók közé történő integrálása a gyógypedagógus feladata és felelőssége.

Ezt segíti:

-        az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

-        a nem kötelező (választható) tantárgyak kínálata

-        a tehetséggondozó foglalkozások

-        az iskolai sportkör

-        a szakkörök

-        felkészítés versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra (tantárgyi, sport, kulturális stb.)

-        az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

-        a továbbtanulás segítése, előkészítése

 

II.7.Gyermek– és ifjúságvédelem

Célunk, hogy a gyermekek problémáit minél korábban felismerjük, az okokat megkeressük, és segítséget nyújtsunk. Szükség esetén illetékes szakemberek segítségét is kérjük a gyermek lakóhelyéről vagy speciális szakmai területről.

 

Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek gondjait az iskola a gyermekjóléti szolgálatok segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat.

Nem feledkezhetünk meg arról, hogy tanulóink jelentős része többszörösen hátrányos helyzetű (fogyatékosságukat és családjaik alacsony szociális szintjét tekintve).

A megsegítést célzó tevékenységeinket annak tudatában tervezzük, hogy erre tanulóink nagyobbik hányadának szüksége lehet.

Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fontosabb feladata:

-        családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása végett

-        veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a lakóhelyi gyermekjóléti szolgálatot, illetve szükség esetén a kormányhivatalt

-        a tanulók rossz anyagi helyzete esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi

-        a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a személyekről, intézményekről, akikhez vagy amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak

 

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes

-        nevelési tanácsadóval

-        gyermekjóléti szolgálattal

-        családsegítő szolgálattal

-        polgármesteri hivatallal

-        gyermekorvosokkal

-        szülőkkel

-        védőnőkkel

 

Intézményünk pedagógiai munkájában az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

-        az indulási hátrányok csökkentése

-        a hiányzások csökkentése, az igazolatlan hiányzások jelzése

-        a személyes, egyénre szabott tanácsadás (tanulónak, szülőnek)

-        egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése

-        a családi életre nevelés

-        az egészségügyi szűrővizsgálatok

-        a tanulók szociális helyzetének javítása (segélyhez, természetbeni támogatáshoz jutás, stb. segítése)

-        a szülőkkel való együttműködés

-        tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

-        pályázati lehetőségek igénybevétele

 

II.8.Elsősegélynyújtási alapismeretek

Tanulóink a felső tagozatban osztáylfőnöki órák keretében sajátítják el az alapvető ismereteket. Az osztályfőnökök segítséget kapnak intézményünk ápolónőjétől, védőnőjétől. A biológia tantárgy keretében szintén hangsúlyos helyet kap az elsősegélynyújtás. Arra törekszünk, hogy a gyermekek felismerjék a környezetükben előforduló balesetveszélyes helyzeteket, azokat helyes értelmezzék. Legyen képesek jelezni egy esetleges sérülést, rosszullétet, balesetet. Tegyék meg a tőlük elvárható szükséges teendőket.

 

II.9.Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

A sérülést kiváltó okok gyakran befolyásolják a beszéd, az írás, az olvasás, a matematika, valamint a tanulásához szükséges készségek fejlődését is. Az érintett gyermekek fejlődése eltérő ütemű. Esetükben egyéni fejlesztési terv szerint és speciális módszerek alkalmazásával történik a sérült funkciók korrekciója, a tanulók felzárkóztatása.

Segítő tevékenységek:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

- kollégiumi foglalkozás, egyéni fejlesztés

- az egyéni foglalkozások

- a felzárkóztató foglalkozások

- az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

- a továbbtanulás irányítása, segítése, szülők, tanulók tájékoztatása (5. osztálytól kezdődően) a sérült tanulók lehetőségeiről, korlátairól

 

II.10.      Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek – Esélyegyenlőségi Terv:

Tanulóinknak jelentős része szociálisan hátrányos helyzetű. Intézményi szinten e probléma kezelése nem lehetséges, közvetlen anyagi támogatást nem tudunk nyújtani. A segítségnyújtás lehetséges formái:

- az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése

- a felzárkóztató órák

- kollégiumi foglalkozások

- a kollégiumi étkezés

- a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai

- a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése

- a családlátogatások

- a továbbtanulás irányítása, segítése

- az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége

- az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott támogatási lehetőségek felkutatása

- szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal

(Részletesebben az intézmény esélyegyenlőségi tervében – a program melléklete)

 

II.11.       A nevelő-oktató munka minőségbiztosítási rendszere

A nevelő-oktató munka iskolánkra vonatkozó ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerének meghatározása a nevelési-oktatási célok elérését, a pedagógiai munka eredményességének, hatékonyságának folyamatos biztosítását, valamint az iskolával kapcsolatban álló partnerek (elsősorban a tanulók, a szülők, a fenntartó és a nevelők) iskolánkkal szembeni igényeit, elvárásainak történő megfelelést szolgálja.

 

A 2015. évtől, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) bevezetésével előtérbe került az intézményi önértékelés rendszere is.

Az egységes intézményi önértékelést az Oktatási Hivatal által kidolgozott és az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott standardok szerint kell lefolytatni.

Az önértékelést támogató informatikai rendszerben az általános elvárások értelmezése alapján rendszeresen történik a pedagógusok önértékelése, valamint az intézményi önértékelés.

Az éves beszámoló rögzíti az adott tanév önértékelési, minősítési, tanfelügyelei eljárásainak eredményeit, valamint a következő tanévre vonatkozó önértékelési tervet.

 

 

 

II.12.       A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
(A Pedagógiai Program melléklete)

II.13.      Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje

A Diákönkormányzat szabályzata szerint (a pedagógiai program melléklete)

 

II.14.       A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

A jelenlegi gyakorlat szerint az együttműködés a személyes találkozás, telefon, közösségi felületek igénybevételével, elektronikus úton és az üzenő-füzetben történő levelezés révén valósul meg. Az E-ügyintézés a KRÉTA rendszeren keresztül a szülők számára is elérhető. Az évente három alkalommal tartott szülői értekezleteken módunk van személyesen illetve fogadóórákon találkozni. Az évente 3 alkalommal tartott szülői értekezleteken módunk van személyes tájékoztatni a szülőket. Pályaválasztási szülői értekezleteken a továbbtanuláshoz nyújtunk segítséget.

Iskolai rendezvények alkalmával (tanévnyitó tájékoztató és tanévzáró ünnepség) az intézményvezetői tájékoztatás is a szülőkkel való kapcsolattartást biztosítja.

Januárban nyílt napot szervezünk a szülőknek, hogy különféle helyzetekben láthassák gyermeküket, reálisan értékeljék gyermekük képességeit, előrehaladását.

Fogadóórákon, illetve bármikor, lehetőleg előre egyeztetett időpontban fogadja az intézményvezető a szülőket, beszélhetnek a helyettesekkel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, nevelőtanárokkal.

A családi nap egy újabb színtere a szülőkkel való együttműködésnek.

Honlapunkon friss hírekkel, legújabb eseményekkel, az ott készült fényképekkel, aktualitásokkal informáljuk a szülőket az intézményi élettel kapcsolatban.

Az együttműködés eredményességén kívánunk javítani a különböző korcsoporthoz tartozó gyerekek szüleinek különböző témákban rendezett tanfolyamainkkal.

 

II.15.       Egészségnevelési program

(A Pedagógiai Program melléklete)

 

II.16.       Környezeti nevelési program

Törvényi háttér

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok rendelkeznek az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakításáról, a környezet védelméről és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításáról.

Természeti értékeink védelme, testi és lelki egészségünk megőrzése csak szemléletformálással és összefogással érhető el. A környezettudatos magatartás kialakításában kiemelkedő szerepe van az iskolai nevelésnek és oktatásnak.

 

Helyzetkép

Intézményünk Eger belvárosában működik, 2004-2005-ben felújított patinás épületben. Tanulóink többsége bentlakó Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megye kistelepüléseiről. A családok szociokulturális hátterét a Pedagógiai Program már bemutatta. A környezeti nevelés a családok jelentős részében háttérbe szorul, így e nevelési feladat megvalósítása is első sorban intézményünkre hárul. Törekszünk arra, hogy a gyerekeken keresztül kedvező hatást fejtsünk ki a családokra is.

Erőforrások

·         Intézményünk valamennyi pedagógusa, a technikai dolgozók, tanulóink.

·         Külső kapcsolataink

 

Alapelvek, célok

Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok

·      Az egyetemes természetnek a tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével és kultúrájával együtt.

·      A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.

·      A bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése.

·      A testi-lelki egészség megőrzése.

·      A speciális jellegből adódóan tanítványaink kortársaikhoz viszonyítva több időt töltenek az intézmény falai között bent az épületben épp úgy, mint az udvari részen. Az intézmény egésze egyben otthonuk is, melyet velük együtt alakítani, gondozni, ápolni és szépíteni közös célunk és feladatunk is egyben.

 

Prioritásaink

·      Tanulóink speciális nevelési szükségletűek, ezért

§  az ő testi-lelki egészségük, családjaikkal való harmonikus kapcsolat különösen fontos

§  számukra a tevékenykedtetés a saját tapasztalaton keresztül történő tanulás kiemelt jelentőségű a környezeti nevelésben is

·      A ránk bízott gyermekek és családjaik környezet- és egészségtudatos magatartását szeretnénk fejleszteni.

·      A környezet és az egészség egymástól nem elválasztható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része.

 

Hosszú távú pedagógiai célok

·      Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása

·      Az ökológiai gazdálkodás kialakítása, fejlesztése

·      Rendszerszemléletre nevelés

§  Fenntarthatóságra nevelés

§  Tolerancia kialakítása

§  Környezettudatos magatartás és életvitel segítése

§  Gyakorlati ismeretekre tegyenek szert a mindennapi önellátáshoz kapcsolódóan

§  Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóelemeinek keresése

§  Ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével a sajátos nevelési igényből adódó egészségügyi problémákat kezelni tudják.

§  A családi életre nevelés fejlesztése

§  Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése

§  A környezettel, környezetben végzett munka jelenjen meg alternatívaként a későbbi pályaválasztás során

 

Konkrét célok és feladatok

·         A lakóhely megismerése

·         Eger nevezetességeinek megismerése

·         Az iskola történetének megismerése

·         Az iskola hagyományainak ápolása

·         A legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése

·         Mindennapi testedzés

·         Szabadidő helyes eltöltése

·         Iskolakert működtetése:

§  iskolakert szakkör az érdeklődő osztályok részvételével heti rendszerességgel

§  a kert az intézmény valamennyi osztálya számára nyitott tanulási tér, tanulási eszköz; az ott végzett tevékenységek elsődleges célja a saját tapasztalaton, tevékenységeken keresztül történő élményszerző megfigyelés, spontán tanulás

 

Tanulásszervezési és tartalmi elemek

·         Tanórai keretek

Magyar nyelv és irodalom tantárgyban társalgási témakörökben megjelenő témák

Szaktantárgyakba beépített témák

Osztályfőnöki órák anyaga

·         Tanórán kívüli keretek

Osztálykirándulások

A kollégium nevelési programja

Szülői értekezletek témája

Szabadidőben végzett tevékenységek

Téli és nyári táborok

A közvetlen környezet alakítása, gondozása, szépítése

Az iskolakert lehetőségeinek kihasználása:

§  megfigyelésre (növényismeret, madarak, bogarak megfigyelése, növekedésük követése, mérések stb.)

§  a környezeti nevelésre a tanultak szemléltetésére

§  a szókincsbővítésre (növények, eszközök, kerti munkálatok és folyamatok stb.)

§  a technika órán ehhez kapcsolható eszközök valós felhasználására

·         Szelektív hulladékgyűjtés:

Intézményünkben tanulókat, pedagógusokat és technikai dolgozókat egyaránt megmozgató tevékenység. Papírt, műanyagot, üveget és szárazelemet gyűjtünk és elszállíttatásáról gondoskodunk.

Felelős: iskolavezetés és az osztályfőnökök

·         Gyalogos és kerékpáros közlekedés

A szabályokat betartó gyalogos és kerékpáros közlekedés gyakoroltatása

KRESZ megfelelő szabályainak ismertetése tanórák keretében

Közlekedésbiztonsági szakkör és versenyen való részvétel

Anyagi források megléte esetén (pályázat) nyári kerékpáros tábor

Pedagógusok példamutatása

·         Tantermek, folyosók, mellékhelyiségek, iskolaudvar tisztasága és esztétikus kialakítása.

Felelősök: iskolavezetés, osztályfőnökök, nevelőtanárok, az iskola minden dolgozója

 

Ellenőrzés

A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető kötelesség.

A környezeti és egészségnevelési szempontok érvényesülése a tanmenet, a fejlsztési terv és a munkaterv készítésekor.

Óralátogatások során fontos szempont, hogy a pedagógus kihasználta-e az adott tananyagban rejlő környezeti nevelési lehetőségeket és ezeket hogyan valósította meg.

 

III.    Működést meghatározó elvek, szabályok

 

III.1.       Az iskolába lépés feltételei, a beiratkozáshoz szükséges feltételek

Az iskola első évfolyamán, előkészítő 1. osztályba:

Iskolánk beiskolázási körzetéből minden jelentkező hallássérült tanköteles korú tanulót felvesz.

Az előkészítő osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, és a szülő kérje gyermeke felvételét.

Az előkészítő első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát

- a szülő és a gyermek személyi igazolványát, lakcímkártyáját

- az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét

- a gyermek egészségügyi könyvét

- a gyermek és szülő TAJ kártyáját

 

Az iskola magasabb évfolyamain:

A 2-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát

- a szülő és a gyermek személyi igazolványát

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

- az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményét.

 

III.2.       A továbbhaladás feltételei

-        A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A továbbhaladáshoz a pedagógiai szakaszokhoz, osztályokhoz rendelt minimális követelményszint teljesítését kell alapul venni.

-        A tanuló felzárkózása, a követelmények teljesítése érdekében fejlesztő foglalkozáson vesz részt.

-        Elmarasztaló értékelés esetén, a nevelőtestület döntése alapján, a tanuló a következő tanév október 10-ig bizonyíthatja, hogy az előírt követelményeket teljesítette. Ennek módja a javítóvizsga, melyet háromtagú vizsgabizottság előtt kell tennie.

-        Ha a tanuló háromnál több tantárgyból nem teljesítette az előírt tantervi követelményeket, osztályt ismételni köteles.

-        Ha a tanuló mulasztott órái meghaladják a 250 órát, ill. az első félév végéig a 125 órát, akkor teljesítménye nem értékelhető. A nemzeti köznevelés törvényben megfogalmazott feltételek estén a tanuló osztályozó vizsgát tehet, ellenkező esetben évfolyamot ismételni köteles.

 

III.3.       A tanulók iskolai beszámoltatásának rendje, formái

 

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek-e vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta.

 

Az írásbeli beszámoltatások korlátai

 

Egy tanuló egy tanítási napon nem írhat kettőnél több témazáró dolgozatot. Az osztályban tanító pedagógusok kötelessége a számonkérések időpontjának egyeztetése. Az írásbeli munkák értékelésénél a pedagógiai program e fejezetében meghatározott %-os értékeket kell figyelembe venni.

 

Az otthoni és kollégiumi felkészüléshez előírt feladatok, szükséges felszerelések

A tanuló a tanórákhoz kapcsolódóan kap házi feladatot azzal a nevelési célzattal, hogy feladattudata, felelősségérzete kialakulhasson.

-    A házi feladatnak olyan jellegűnek kell lennie, mely a tananyag begyakorlását szolgálja, elkészítéséhez elegendő a kollégiumi nevelőtanár vagy a szülő minimális segítsége. Az új ismeretek elmélyítését szolgálhatják tapasztalatszerző tevékenységek vagy tanulmányi séták is. Házi feladat lehet a tanuló számára szülővel vagy gondviselővel szerzett közös élmény rögzítése (pl. kerti munka, konyhai és háztartási tevékenységek, ünnepi előkészületek stb.). Új tananyagrészek megtanítása nem lehet sem délutáni, sem otthoni feladat.

-    A házi feladat elkészítésének elmaradása következtében a tanuló elmarasztalásban részesül. A házi feladat és a felszerelés rendszeres hiánya a tanuló szorgalmának értékelésére kihatással lesz, de ez nem befolyásolja tanulmányi teljesítményének értékelését.

Az értékelés formái és rendszeressége

A tanév során két alkalommal minősítjük

-        a tanuló önmagához mért fejlődését az ismeretek elsajátítása, képességei, készségei gyarapodása tükrében

-        a tanuló társaihoz, felnőtt környezetéhez való viszonyulását, viselkedését, magatartását

-        tanulási kedvét, akaratát, szorgalmát

-        iskolai teljesítményén kívül pozitívan értékelhető jelentős produktumait

 

Az 1. évfolyam végén és a második évfolyam első félévében a tanulók értékelése szövegesen történik. Halmozottan sérült tanulók esetén az osztályfőnök javaslatára, a nevelőtestült döntése alapján, a tanulók értékelése a 8. évfolyam befejezésééig is történhet szöveges formában.

 

A 2 – 8 évfolyamos tanulók értékelése

-        A 2. évfolyam második félévétől a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanév során minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

-        Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Félévkor a számjeggyel, tanév végén a betűvel írt forma használatos.

-        Magyar nyelvből és irodalomból a tanulók második osztály végétől külön osztályzatot kapnak.

-        A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie.

-        A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a 2019. szeptember 1-jétől bevezetett KRÉTA rendszeren keresztül.

-        A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők:

 

 

Teljesítmény               Érdemjegy

0-33 %:                       elégtelen (1)

34-50 %:                     elégséges (2)

51-75 %:                     közepes (3)

76-90 %:                     jó (4)

91-100 %:                   jeles (5)

 

-        A tanuló fejlődését a hallás-ritmus-mozgásnevelés, az egyéni anyanyelv, a logopédia, az etika / hit- és erkölcstan, dráma-és színház, a jelnyelv, és a gépírás foglalkozáson a pedagógus szóban értékeli, a bizonyítványba „részt vett” bejegyzést tesz.

 

A magatartás és szorgalom minősítésének szempontjai az 1. évfolyamtól a 2. évfolyam első félévéig

A tanuló magatartása:

-        alkalmazkodó, fegyelmezett, kiegyensúlyozott, barátságos, sikerorientált, közömbös, félénk, dacos, agresszív, fegyelmezetlen, nehezen kezelhető

-        a csoportban aktív, közösséget segítő, közösségbe illeszkedő, közösséget zavaró, passzív

-        Interperszonális kapcsolatai:
felnőttekkel: tisztelettudó, illedelmes, barátságos, sértődékeny, visszabeszél, visszahúzódó, sokszor kell figyelmeztetni
gyermektársaival: barátkozó, segítőkész, agresszív, durva, csúnyán beszél, csúfolódik, verekedős, társait kritizálja, magányos

A tanuló szorgalma:

-        Együttműködése: jól kooperál, rapszodikusan kooperál, nem kooperál

-        Tanulmányi munkához való viszonya: érdeklődő, aktív, kitartó, képességeinek megfelelő szinten teljesít, feladatvégzése pontos, igényes, igyekvő, munkájában kisebb pontatlanságok tapasztalhatók, segítséget igényel, gyakran ösztönözni kell, hamar elfárad, teljesítménye elmarad képességei mögött, érdektelen, lassú, önállótlan, feladatait sokszor nem tudja befejezni, feladattudata még nem alakult ki

-        Figyelme: tartós, felületes, hullámzó, szétszórt

Magatartás és szorgalom minősítése 2. évfolyam tanév végétől 8. évfolyamig:

-        a tanuló magatartása     példás

                                               jó

                                               változó

                                               rossz

-        a tanuló szorgalma        példás

                                               jó

                                               változó

                                               hanyag

A tanulók magatartását és szorgalmát az osztályfőnök az osztályban tanító nevelőkkel, a nevelőtanárral egyeztetve havonta értékeli. A félévi és év végi értékelést az osztályfőnök ez alapján végzi.

 

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-        a házirendet betartja

-        tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik

-        kötelességtudó, feladatait teljesíti

-        önként vállal feladatokat, és azokat teljesíti

-        tisztelettudó

-        társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik

-        az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz

-        óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet

-        nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-        a házirendet betartja

-        tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik

-        feladatait a tőle elvárható módon teljesíti

-        feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti

-        az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt

-        nincs írásbeli intője vagy megrovása.

c)      Változó (3) az a tanuló, aki:

-        az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be

-        a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik

-        feladatait nem minden esetben teljesíti

-        előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva

-        a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik

-        igazolatlanul mulasztott

-        osztályfőnöki intője van.

d)     Rossz (2) az a tanuló, aki:

-        a házirend előírásait sorozatosan megsérti

-        feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti

-        magatartása fegyelmezetlen, rendetlen

-        társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik

-        viselkedés romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza

-        több alkalommal igazolatlanul mulaszt

-        több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése.

 

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:

a)      Példás (5) az a tanuló, aki:

-        képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt

-        tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi

-        a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi

-        munkavégzése pontos, megbízható

-        a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz

-        taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

b)      Jó (4) az a tanuló, aki:

-        képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

-        rendszeresen, megbízhatóan dolgozik

-        a tanórákon többnyire aktív

-        többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti

-        taneszközei tiszták, rendezettek.

c)      Változó (3) az a tanuló, akinek:

-        tanulmányi eredménye elmarad képességeitől

-        tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti

-        felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik

-        érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja

-        önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

d)     Hanyag (2) az a tanuló, aki:

-        képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében

-        az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg

-        tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen

-        feladatait többnyire nem végzi el

-        felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek

-        a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül

-        félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

 

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

A tanulók jutalmazása

 

Azt a tanulót, aki képességihez mérten

-        példamutató magatartást tanúsít, vagy

-        folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

-        az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

-        iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

-        bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti.

 

A jutalmazás formái.

a)      Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

-        szaktanári dicséret

-        nevelőtanári dicséret

-        osztályfőnöki dicséret

-        igazgatói dicséret

-        nevelőtestületi dicséret.

b)      Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén

-        szaktárgyi teljesítményért

-        példamutató magatartásért

-        kiemelkedő szorgalomért

-        példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

-        Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

c)      Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári dicséretben részesülnek.

d)     Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

e)      A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni.

 

A tanulók büntetése

 

Azt a tanulót, aki

-        tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

-        a házirend előírásait megszegi, vagy

-        bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetések formái:

-        szaktanári figyelmeztetés

-        nevelőtanári figyelmeztetés

-        osztályfőnöki figyelmeztetés

-        osztályfőnöki intés

-        osztályfőnöki megrovás

-        intézményvezetői figyelmeztetés

-        intézményvezetői intés

-        intézményvezetői megrovás

-        tantestületi figyelmeztetés

-        tantestületi intés

-        tantestületi megrovás.

 

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

III.4.       A tanulók fizikai állapotának felméréséhez szükséges módszerek

A fizikai állapot felmérése Nemzeti Alaptanterv által meghatározott módon történik. A Helyi Tantervben, a testnevelés tantárgynál található. A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet értelmében minden tanévben felmérjük intézményünk tanulóinak fizikai állapotát, edzettségi szintjét az 5—8. évfolyamon. A felmérést a testnevelés szakos tanárok végzik el, a testnevelés órákon. A NETFIT mérés időszakát az EMMI, tanév rendjéről szóló rendeletében szóló rendeletében határozza meg. Az egyes tanulók által elért eredményeket a felmérést végző pedagógus rögzíti a NETIT elektronikus rendszerében.

 

III.5.       A tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

A tankönyvek kiválasztásának fontos szempontja, hogy tartalmazzák azokat az ismereteket, amelyek a helyi tantervünkben szerepelnek. Szövegezésük egyszerű legyen. Képanyaga, magyarázó rajzai esztétikusak, áttekinthetőek legyenek, segítve ezzel is a megértést.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

 

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt a megelőző tanév utolsó szülői értekezletén tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. (Kivétel, ha az osztályfőnök másként rendelkezik.)

 

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

-        a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének

-        az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak

-        a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott, digitális taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára.

 

III.6.        Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve

 

 Az iskolai fejlesztés szakaszai

 

Az iskolai fejlesztés szakaszai a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve szerint:

 

első szakasz (nyelvi kommunikációs alapozó szakasz)								második szakasz
1. évfolyam
előkészítő1.	előkészítő 2.	1. osztály	2. évf.	3. évf.	4. évf.	5. évf.	6. évf.	7. évf.	8. évf.
intenzív nyelvi, kommunikációs fejlesztő szakasz

 

Minden lehetőséget megragadunk arra, hogy az intenzív nyelvi, kommunikációs fejlesztő szakasz éveiben a tehetséges, jól haladó tanulók integrációjára sor kerülhessen. Az integráció reális esélye az első és második évfolyam végéig áll fenn.

 

Tanulóink a 8. évfolyam befejezése után képességeiktől és eredményeiktől függően különböző középfokú intézményekben folytathatják tanulmányaikat.

 

Az iskola tantárgyi struktúrája

 

Iskolánk 8 évfolyamának helyi tantervét, tantárgyi szerkezetét a Nemzeti köznevelési törvény, a Nemzeti alaptanterv, a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve és a Kerettanterv figyelembevételével dolgoztuk ki, felhasználtuk a tankönyvkiadók által készített helyi tantervi ajánlásokat. Tekintettel voltunk hagyományainkra, gyógypedagógiai feladataink sajátosságaira.

Helyi tantervünk a különböző fokban hallássérült, és esetlegesen a társuló, enyhébb fokú tanulási, vagy más fejlődési zavart mutató, illetve beszédfogyatékos gyermekek számára készült. Ezt a tényt az egyes tantárgyak céljainak és feladatainak megjelölésekor, valamint a követelmények kidolgozásánál szem előtt tartottuk.

Az egyes osztályokban azon hallássérült gyermekek számára - akiknek társuló fogyatékossága (tanulási, vagy más fejlődési zavar) közepes, vagy súlyos fokú – a helyi tanterv alapján képességeiket figyelembe véve egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. Ez a kompenzálást és a korrekciót is szolgálja. A gyermek értékelésénél elsősorban a saját képességeihez mért fejlődését kell figyelembe venni.

Az osztályfőnökök és a szaktanárok javaslata alapján az intézményvezető felveszi a kapcsolatot az illetékes szakértői bizottságokkal és a szülőkkel annak érdekében, hogy a szükséges felülvizsgálat megtörténjen, ha a gyermeknél olyan súlyosságú tanulási zavar észlelhető, mely lehetetlenné teszi a gyermek pedagógiai programban megfogalmazott és a kerettantervben előírt követelményeket teljesítse. Ilyen esetben a kiegészített vagy módosított szakértői vélemény alapján mentesülhet a tanuló az adott tárgyban nyújtott teljesítményének értékelése alól, valmint egyéb fejlesztésben részesülhet (pl.: diszkalkulia terápia)

Speciális tárgyként az anyanyelvi gyakorlat, az egyéni anyanyelv, a hallás-ritmus-mozgásnevelés, a jelnyelv, a gépírás, valamint az alapozó terápia szerepelnek. Idegen nyelvként tanulóink az angol nyelvet tanulják az Irányelvekben meghatározottak szerint.

 

III.7.       Többletköltséget jelentő elemek beemelése a pedagógiai programba

Ha a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul a tervezett módosítás eredményeképpen, akkor az intézményvezető ezt jelzi a fenntartónak. Csak az egyetértés birtokában hajtható végre a változtatás. (NKT.26.§(1)).

Óraterv

1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma siket és halmozottan sérült tanulók csoportjaiban

(A NAT, és az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján)

*-gal jelölt óraszámok 6. osztályban a természetismeret tananyagbontását jelölik

Évfolyamonként a heti óraszámot összehasonlítva úgy tűnhet, hogy különösen az első szakaszban aránytalanul nagy a tanulók terhelése. Ennek oka az egyéni anyanyelvi órák magasabb száma. Ez azonban nem jelenti az egész osztály elfoglaltságát. Ezen az évfolyamon tanulónként csak heti 2 órát (napi 15 perc) jelent az óraszám növekedése nélkül, mert az anyanyelvórákkal párhuzamosan történik a foglalkoztatás.

 

1-8. évfolyam tantárgyi rendszere és heti óraszáma nagyothalló és beszédfogyatékos tanulók csoportjaiban

 

(A Nemzeti köznevelési törvény 6. melléklete, és az SNI tanulók iskolai oktatásának irányelvei alapján)

 

	Tantárgyak	1. évf.		2.évf.	3.évf.	4.évf.	5.évf.	6.évf.	7.évf.	8.évf.	összes
		ek.	1.o.
A 2011.évi CXC. Törvény alapján biztosított tantárgyi rendszer és időkeret	Magyar nyelv és irodalom	9	9	8	8	8	6	6,5	6	6
	Idegen nyelv						2	2	2	2
	Matematika	5	4	5	4,5	5	4	4,5	4	4,5
	Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek						2	2	2	2
	Erkölcstan	1	1	1	1	1	1	1	1	1
	Környezetismeret		1	1	1,5	2
	Természetismeret						2	2
	Biológia-egészségtan								1,5	1,5
	Fizika								1,5	1,5
	Kémia								1,5	1,5
	Földrajz								1,5	1,5
	Énrek-zene/Hall-ritm-mozgnev	2	2	2	2	2	1	1	1	1
	Vizuális kultúra		1	1	2	2	1	1	1	1
	Vizual.kult/ Any gyak	2	1	1
	Dráma és tánc/ Hon-és népismeret						1
	Informatika						1	1	1	1,5
	Technika, életvitel és gyakorlat	1	1	1	1	2	1	1	1
	Testnevelés és sport	5	5	5	5	5	5	5	5	5
	Osztályfőnöki						1	1	1	1
	Köt. óra a törv. alapján	25	25	25	25	27	28	28	31	31	245
SNI tanulók heti rehabilitációs tanórai foglalkozásai	Vizual kult/ Anyany gyak		1	1
	Magyar nyelv és irodalom
	Technika, életvitel és gyakorlat
	Természetismeret							1
	Matematika						0,5	0,5
	Alapozó terápia	1	1
	Gépírás						1,5	1,5
	Logopédia/ Egyéni anyanyelv	7	6	7	8	8	7	6	10	10
	Összes rehabilitációs óra	8	8	8	8	8	9	9	10	10	78
	Korrepetálás
	Szakkörök/tehetséggondozás
	Képességfejlesztés
	Sportkör
	Gyógytestnevelés
	Magántanuló
	Összes óra	33	33	33	33	35	37	37	41	41	323

 

 

 

 

Óvodai csoportjaink óraterve hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek csoportjai számára

(A Nemzeti köznevelési törvény 6. melléklete, és az SNI tanulók óvodai nevelésének irányelvei alapján)

 

Óvodai csoport	Közös délelőtti foglalkozás	Órasz.	Rehab. fogl.	Órák
Hallássérült gyermekek csoportja	Anyanyelv	5	Egyéni anyanyelvi nevelés	8
	Hallás-ritmus-mozgásnevelés	2	Diszfázia terápia	3
	Vizuális nevelés	2
	Matematikai játék	1
	Nyelvi fejlesztés	10
Összes de. óra		20		11
	Közös délutáni foglalkozás	4
	Testnevelés	5
	Irányított játék	14
	Anyanyelvi fejlesztés	5
Összes du. óra		24
A csoport összes órája				55
Beszédfogyatékos gyermekek csoportja	Közös délelőtti foglalkozás	Órasz.	Rehab. fogl.	Órák
	Beszédindítás	4	Logopédia	8
	Anyanyelv és környezet	6	Alapozó terápia	3
	Diszlexiaprevenció	3
	Logopédiai ritmika	2
	Grafomotoros fejlesztés	1
	Matemetikai játék	2
	Mozgásfejlesztés	1
	Vizuális nevelés	1
Összes de. óra		20		11
	Irányított játék	9
	Alalpozó terápia	3
	Beszédindítás	5
	Testnevelés	5
	Grafomotoros fejlesztés	2
Összes du. óra		24
A csoport összes órája				55

 

 

IV.    A kollégium nevelési programja

 

Alapelvünk:

·      biztosítjuk a lakhatást, az ellátást (szociális védőhálót)

·      minden tanulónk élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogaival

·      minden gyermek szeretetteljes nevelésben részesül, a tanuláshoz megteremtjük a nyugalmat és a speciális feltételeket

·      gondjainak megoldásában segítséget nyújtunk (érzelmi védőháló)

·      gazdag szabadidős programkínálatot kínálunk

 

Célunk

·      az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó

·      tájékozott

·      önmagával és másokkal szemben is igényes

·      önismerettel rendelkező, öntudatos, tapintatos, felelősségérzettel rendelkező

·      saját értékeit, érdekeit érvényesíteni tudó

·      másokkal szemben toleráns

·      egyéni és közösségi sikerességre törekvő

·      hazáját szerető emberek nevelése.

 

 

IV.1.        A kollégium feladata

 

—     a különböző, távoli lakóhelyekről érkező tanulók teljes ellátása, a család szerepének időszakos átvállalása

—     az iskolai oktatás-nevelés pedagógiai módszerekkel történő kiegészítése, hatékonyabbá tétele, a társadalmi szerepek tanulása, gyakorlása

—     a fogyatékosságból adódó hátrányok csökkentése, esélyteremtés az eredményes tanulásra rehabilitációs foglalkozások keretében

—     a tanulást segítő eszközök (pl. számítógép, okoseszközök, internet, könyvtárhasználat, audiovizuális eszközök) készségszintű használatának elsajátítása

—     a tehetséggondozás, képességeik kibontakoztatása, tudásuk bővítése szakköri foglalkozások keretében.

—     a közösségi együttélés szabályainak elsajátíttatása, a szociális készségek fejlesztése

—     az egészséges és kulturált életmódra nevelés az életkori sajátosságok, valamint a fogyatékosság típusát figyelembe véve

—     változatos, gazdag tartalmú szabadidős lehetőségek kínálása

—     mindennapi testedzés a tornateremben, szabadban és lehetőség szerint uszodában

—     a gyermekek testi fejlődésének, egészségi állapotának figyelemmel kisérése

—     A reális önkép, önismeret kialakítása (fogyatékosság, etnikai hovatartozás, lehetőségek és korlátok)

—     hagyományaink ápolása, ezen keresztül a honismeret, a hazaszeretet

—     a családok segítése tanácsadással (nevelési és egyéb problémák esetén).

 

IV.2.        A kollégium működése

 

Kollégiumunk többcélú intézmény szakmailag önálló intézményegységeként végzi tevékenységét. Befogadó kapacitása 100 fő.

Intézményünk óvodás és általános iskolai tanulóinak nyújt otthont, valamint az általunk egri általános iskolába integrált tanulók elhelyezését biztosítja. Belső szerkezete az iskolai (óvodai) tanulócsoportokra épül.

 

Személyi feltételek

A kollégiumban minden tanulócsoportnál pedagógus végzettségű nevelőtanár dolgozik. Elvárás velük szemben a fogyatékosság elfogadása, a sérülésspecifikumok megismerése, az önképzés, szakmai ismereteik megújítása. A gondozási, ápolási felügyeleti feladatokat szakképzett gyermekfelügyelők látják el.

Személyi összetétel

Intézményegység-vezető

Kollégiumi nevelőtanárok

Csoporthoz beosztott gyermekfelügyelők

Éjszakás gyermekfelügyelők

Ápolónők

Audiológiai asszisztens

Dajka

 

A munkaidő szervezése

A nevelőtanárok munkaidejének kezdete az osztályuk tanítási óráinak végéhez igazodik és általában a vacsora kezdetéig tart. Kivétel, ha a nevelőtanár esti szakkört, sportfoglalkozást vezet. A nevelőtanár feladatait munkaköri leírása foglalja össze.

A gyermekfelügyelők csoportbeosztásban dolgoznak, de munkaidejük egy részében több osztállyal kapcsolatosan is el kell látni feladatukat.

 

Tárgyi feltételek

A kollégium helyiségei, eszközei az alapszintű elvárásoknak megfelelnek.

A délutáni időben a gyermekek tanulócsoportonként az osztálytermekben tartózkodnak. Vacsora után este és éjszaka a lányok és a fiúk két külön emeleten vannak elhelyezve, 6-6 hálószobában. A szintekhez zuhanyzófülkékkel ellátott fürdőszoba tartozik. Óvodás kollégistáink az óvoda kollégiumi részében kapnak elhelyezést.

Egy közös helyiség áll rendelkezésre, mely alkalmas arra, hogy gyermekeink az esti órákat közös játékkal, beszélgetéssel tölthetik. A széles folyosók a vacsora utáni szabadidős tevékenységek színterei.

 

 

IV.3.        A kollégiumi nevelő-oktatómunka tartalma

 

A nevelőmunka tervezése

A pedagógiai munka eredményességének alapvető feltétele az alapos tervezés.

 

A kollégiumban folyó éves nevelőmunka tervezésének alapja az intézmény tanévenként megfogalmazott munkaterve, az abban meghatározott célok és fő feladatok.

 

A csoportvezető tanár a tanév elején elkészíti a nevelési tervet, mely tartalmazza az oktatáson kívüli beszédfejlesztés programját, a különböző nevelési területeken az adott évben elérni kívánt célokat. A gyermekfelügyelők is részt vesznek a nevelőtanár által elkészített nevelési terv megvalósításában.

 

Tanulás a kollégiumban

A szoros értelemben vett tanulási idő a napirendben szabályozott, általában az alsó tagozaton 2 óra, a felső tagozaton 2 és fél óra, közbeiktatott 20 perces szünettel. A logopédiai osztályokban a bejáró tanulók esetében a tanulási idő 60 perc.

A tanuláshoz nyugodt, barátságos légkört kell biztosítani.

A nevelőtanár feladata kisiskolás korú csoportban a tanulási idő megszervezése, a különböző tanulási módok megismertetése, magasabb osztályfokon az egyéni tanulási stílus kialakítása oly módon, hogy sikerélményhez juthasson minden gyermek, és a diákok alkalmassá váljanak az önálló ismeretelsajátításra, az információk befogadására.

A nevelőtanár feladata továbbá, hogy szakszerű segítséget nyújtson a tanulásban lemaradt tanulóknak (korrepetálás), illetve szorgalmi feladatokkal lássa el a tehetséges diákokat. A differenciált foglalkozások megvalósításában segítségére lehet a gyermekfelügyelő is.

 

Az iskolai ismeretek megszilárdításának lehetőségei a szervezett tanuláson kívüli időben

 

A beszédfejlesztés terén igen komoly feladatok megoldása vár a kollégiumban dolgozókra. A nevelőtanárok, gyermekfelügyelők a tanítási óráknál sokkal természetesebb, tényleges élethelyzetekben foglalkozhatnak a tanulókkal, fejleszthetik a spontán szituációkhoz kapcsolódó megnyilatkozásokat. Ténykedésük által hétköznapi társalgási helyzetek tudatos megteremtése válik lehetővé.

A kötöttebb foglalkozásokon és a kötetlen szabadidőben is alkalmat kell biztosítani a gyerekeknek a beszéd gyakorlására, társalgások formájában.

A gyermekeknek bőséges tapasztalatra van szükségük a nyelvi minták elsajátításához, ezért a környezetükben lévő felnőtteknek törekedni kell a természetes beszéd használatára.

 

IV.4.        A kollégiumi tevékenységek

 

Felkészítő foglalkozások

Tanulást segítő foglalkozások

A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással folyik, csoportos, illetve differenciált foglalkozás keretében.

Felzárkóztatás, tehetséggondozás

A valamilyen okból lemaradt tanulók fejlesztése, illetve a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása tanári tervezéssel, szervezett keretben történik. Ezen foglalkozásokra a nevelőtanár a gyermekeket tanító tanárral együttműködve külön programot alakít ki.

Beszédfejlesztő (rehabilitációs) foglalkozások

A beszédfejlesztő foglalkozásokon a tanulóknak megvan a lehetőségük az anyanyelvi oktatásban és más szaktárgyak keretében szerzett ismeretek, képességek és készségek megerősítésére, tökéletesítésére, de a foglalkozások alkalmával nem a tananyag további tanulása, kiegészítő oktatása a cél, hanem a beszéd gyakorlása a nyelv eredményesebb elsajátítása érdekében.

 

Speciális ismereteket nyújtó kollégiumi foglalkozások: heti 1 óra

 

Témakörei:               Tanulásmódszertan                                      3

                                 Önismeret, pályaválasztás                            3

                                 Művészet és információs kultúra                 3

                                 Környezeti nevelés                                       2

                                 Életmód, életvitel, háztartási ismeretek       4

                                 Egyén és közösség                                       3

                                 Magyarság, nemzetiségi lét. Európaiság      4

                                 Hagyományaink ünnepeink                         5

                                 Fogyatékossággal kapcsolatos ismeretek     2

                                 Összesen                                                    37

 

 

Szabadidős tevékenységek

(szakkörök, érdeklődési körök, sportkörök)

Ezeken a foglalkozásokon a meglévő képességeket fejlesztjük. Kiemelt fontossággal bír a rendszeres testmozgás biztosítása. Figyelmet fordítunk az irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális nevelésre. Ezen foglalkozások során lehetőséget biztosítunk arra, hogy érzelmileg gazdagabbá, kiegyensúlyozottabbá váljanak diákjaink.

A tanulók számára térítés nélkül vehetők igénybe a sport és egyéb kollégium által meghirdetett szakkörök.

Térítés ellenében jelentkezhetnek a tanulók az utazással járó kirándulásokra, a belépőjegyhez kötött programokra. (uszoda, színházlátogatás, stb.)

A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások

Lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink elsajátíthassák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a szociális értékrendet. Kiemelten kezeljük az egészséges- és kulturált életmódra nevelést és az önkiszolgáló képességek fejlesztését.

 

IV.5.        A kollégium kapcsolatai

 

Az intézményen belül az óvodának, az iskolának, az utazótanári hálózatnak és a kollégiumnak teljes egyetértésben, összehangoltan kell működnie.

 

Kapcsolat és munkamegosztás a kollégiumi nevelők között

A nevelőtanárok és a gyermekfelügyelők állandó munkakapcsolatban vannak. Egymást rendszeresen tájékoztatják a gyermekekkel történt eseményekről. Szükség esetén kérik egymás segítségét a problémák megoldásában. A tanulók viselkedésével szemben azonosak az elvárásaik, egységesek a követelmények.

 

Kapcsolat az osztályban tanító pedagógusokkal

Az osztályfőnökkel szoros munkakapcsolatot tart a nevelőtanár. Az üzenő füzet mellett napi megbeszélésre is szükség van. Az osztályban tanító szaktanárokkal is rendszeres a kommunikáció az adott szaktárggyal kapcsolatosan felmerülő problémákról, hiszen a nevelőtanár feladata a tanulásban lemaradt tanulók korrepetálása, szakszerű megsegítése. Az elért sikerekről szükséges egymást tájékoztatni.

 

Kapcsolat a szülőkkel

A szülőkkel kialakított jó kapcsolat nevelői munkánk eredményességének záloga.

A gyermekfelügyelő a gondozással kapcsolatosan tájékoztatja a szülőket, a nevelőtanár a gyermekkel történt eseményeket tudatja a családdal. A szülő is fordulhat a házirendet nem zavaró kéréssel, javaslattal a nevelőkhöz, gyermekfelügyelőkhöz. Fontos az egymás iránti bizalom, a rendszeresség. Az iskola által meghirdetett szülői értekezletek alkalmasak a kollégiumi események, problémák megbeszélésére is.

 

Egyéb kapcsolatok

A gyermekvédelemmel foglalkozó pedagógus közreműködésével tanulóink lakhelyének önkormányzatával, kisebbségi önkormányzatával, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokkal is kapcsolatot tartunk. Több osztály tart fenn jó kapcsolatot halló gyermekcsoportokkal, ezt továbbra is szorgalmazzuk.

 

IV.6.        Napirend

A napirendet az érvényes házirend tartalmazza.

Általánosan érvényes napirend az alábbi.

 

6.30                               ébresztő

7.00 és 7.20                   reggeli két turnusban

7.00 – 8.00                    hallókészülékek ellenőrzése

Tanulás az iskolában

12.30 és 13.30               ebéd két turnusban

15-ig                              szabadidős tevékenységek, foglalkozások

15.00 – 16.00                tanulás

16.00 – 16.20                uzsonna

16.20 – 17.20                tanulás

utána                             szabadidős tevékenységek, sportkörök

18.00 – 18.45                vacsora

20.00 – 21.30                készülődés lefekvéshez

21.30-tól                       villanyoltás

 

Általános hetirend

 

A hét 5 munkanapján végzett szabadidős tevékenységek:

Hétfő:             csoportfoglalkozás (fejlesztő fogl.) szakköri programok

Kedd:              szakköri programok

Szerda:            iskolai rendezvények

Csütörtök:       szabadon választott, aktuális programok, szakköri programok

Péntek:            hazautazás előkészítése

 

Kollégiumi heti órakeret 8 évfolyamra

Csoportok	Heti óraszám
	Felkészítő foglalkozások				Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások		Törődést biztosító foglalk.	Összes óra
	Tanóra	Felzárkóztatás, tehets. gond.	Beszéd-fejlesztő (rehab.)	Kollégiumi foglalk.	Szakkörök	Sportkörök
Ek.1	8	3	2	1	1	4	5	24
Ek.2
1.
2.
3.
4.	10	2	1	1	2	6	2	24
5.
6.
7.
8.

 

 

 

V.       Az óvoda nevelési programja

 

Készült az Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve alapján.

 

V.1. Az óvoda helye az intézmény egységében:

Óvodánk az intézmény külön módszertani munkaközösségeként működik, szoros nevelési oktatási, gazdasági egységben az iskolai tagozattal és kollégiummal és az utazótanári hálózattal.

 

Felvétel az óvodába:

Az óvodába lépés feltétele az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye.

 

A gyermekek jellemzői:

Óvodásaink 3-7 éves, különböző fokban hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek (siketek, nagyothallók). Esetenként vezető sérülésük mellett enyhe értelmi fogyatékosság, diszfunkciós zavarok, magatartászavar, mozgáskoordinációs zavarok állhatnak fenn.

 

V.2. A pedagógiai munka feltételei:

 

Személyi feltételek:

Az óvodában a pedagógusok szurdopedagógus és óvodapedagógus végzettségűek. Az óvodai nevelést gyermekfelügyelők és dajka segíti.

 

Tárgyi feltételek:

Az óvoda az intézménybővítést követően új épületben működik. Korszerűen felszerelt csoport és hálószobák, egyénizők állnak rendelkezésre az óvodai munkához.

Az intézmény udvarához játszótér is kapcsolódik, mely a biztosnági követelményeknek megfelelő, esztétikus eszközökkel felszerelt. Folyamatos fejlesztést, karbantartást igényel.

 

Az óvoda irányítása:

Óvodánk az intézmény tagozataként működik, az intézményvezető és helyettesei vezetésével.

A szorosan vett óvodai szakmai, nevelő-oktató munkát a módszertani munkaközösség-vezető szervezi.

 

V.3. Az óvodai nevelés célja általában:

Óvodánk a 3-7 éves korú hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek nevelését, fejlesztését végzi. Nevelésének fő célja a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése. További cél valamennyi óvodás korú gyermek személyiségének sokoldalú, harmonikus kialakítása, az életkori és egyéni sajátosságok, valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével a tanulási zavarok kiszűrése, megelőzése és korrekciója. A gyermekek felkészítése az iskolai életre.

 

Kiemelt feladatok:

—     nyugodt, derűs, motiváló, családias légkör kialakítása

—     a hallásra, a hallásnevelésre alapozott beszédindítás – fejlesztés

—     a hallókészülék elfogadtatása, annak következetes, a lehetőségekhez képest leghatékonyabb megválasztása és használata (teljes körű audiológiai ellátás)

—     multiszenzoros fejlesztés egyéni és kiscsoportos formában (diszfázia prevenció)

—     megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosítása a különböző játékformákhoz, melybe integrálhatók a műveltségi részterületek tanmenetben meghatározott témakörei, ismeretanyaga - értelmi fejlesztés, nevelés

—     a gyermekek életkori sajátosságait, egyéni érettségét, fejlettségét figyelembe vevő önállóságra nevelés

—     érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása (különös tekintettel a szociálisan hátrányos helyzetű és /vagy elhanyagolt környezetből érkező gyermekekre)

—     az egészséges életmód alakítása

 

V.4. Az óvodai munka szervezése

 

—     a munka tervezése az óvodai nevelési-oktatási program alapján történik

—     tanmenetek, melyek csoportonként tartalmazzák a különböző foglalkozási típusok anyagát, a továbbhaladás lépéseit - melyek adott témakörön belül évenként, a gyermekek fejlettségi szintjének, fejlődési ütemének figyelembevételével koncentrikusan bővülnek

—     nevelési tervek, melyek az életkori sajátosságokat, a gyermekek fejlettségi szintjét követve tartalmazzák az önállóságra nevelés, közösségi nevelés, munkára nevelés, egészséges életmódra nevelés lépéseit. Kiemelt szerepet biztosítanak a játéktevékenységek megtervezésének, fejlesztésének

—     egyéni füzetek, melyek tartalmazzák egyénenként a gyermekek beszéd- és képességfejlesztésének lépéseit

 

Az óvodai munka szervezése:

Az óvodában egy – három csoport működhet: általában vegyes életkorú csoportokat szervezünk. A gyermekek oktatását, nevelését, gondozását megfelelően képzett szakemberek biztosítják.

 

Az óvodai élet megszervezése:

A gyermekek egészséges fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend biztosítja a feltételeket a megfelelő időtartamú tevékenységformák megtervezésével. A napirend lehetőséget teremt a beszédfejlesztő program minél hatékonyabb megvalósítására, emellett érzelmi biztonságot nyújt, folyamatosság és rugalmasság jellemzi, és biztosítja a gyermekek harmonikus személyiségfejlődését.

 

Az óvodai napirendet a házirend melléklete tartalmazza csoportonként

 

V.5. Térítés nélkül igénybe vehető szolgáltatások:

 

—     az újonnan érkezett gyermekek és szüleik számára a "mamás beszoktatás" biztosítása

—     "nyílt nap" szervezése az óvodánkban járó gyermekek szülei számára

—     igény szerint alkalomszerű látogatások biztosítása a szülők számára

—     teljes körű audiológiai ellátás

—     szakorvosi ellátás biztosítása

—     mentálhigiénés tanácsadás, megsegítés a rászoruló szülők számára

 

V.6. A továbbhaladás feltételei:

 

—     a csoportvezető javaslata, mely a gyermek ismeretén, a róla szerzett tapasztalatokon alapszik

—     az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye, az iskoláskort betöltött gyermekek iskolaérettségi vizsgálata.

 

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére:

—     testi fejlettség, összerendezett, harmonikus mozgás, mozgáskoordináció,

—     érzékelés, észlelés differenciáltabb szándékos emlékezeti bevésés és felidézés megjelenése

—     szándékos figyelem megjelenése, figyelem tartalmának, időtartalmának növekedése

—     szándékos hangadás, önmaga kifejezése szavakban, rövid mondatokban, egyszerű mondatok, rövid történetek megértése

—     elemi ismeretek önmagáról és környezetéről

—     szociálisan érett (egyre több szabályhoz alkalmazkodik, feladattudata kialakult, kitartó, önálló, munkatempója megfelelő)

 

V.7. Az óvodai élet tevékenységi formái

 

1. Játék
2. Foglalkozások:

—     anyanyelv / anyanyelv és környezetismeret

—     hallásnevelés-ritmus-mozgásnevelés / logopédiai ritmika

—     egyéni anyanyelvi nevelés

—     matematikai játék

—     vizuális nevelés / grafomotoros fejlesztés

—     testnevelés, mozgásfejlesztés

—     alapozó terápia

—     logopédia

—     dizlexia prevenció

3. Munka jellegű tevékenységek (önkiszolgálás, segítés a csoporttársaknak és a felnőtteknek, naposi munka, alkalmi megbízatások teljesítése, környezet-, növénygondozás).

 

 

VI.    Az utazótanári hálózatban folyó munka

 

Intézményünkben a nyolcvanas évektől kezdődően folyik utazótanári munka.

1991-től Pedagógiai Szakszolgálatként, majd utazótanári munkaközösségként, 2019-től pedig utazótanár hálózatként végezzük az integrált érzékszervi fogyatékos és beszédfogyatékos gyermekek egyéni rehabilitációs fejlesztését, valamint a minél korábbi diagnosztizálás és erre épülő szakszerű segítséghez jutás, az együttnevelés és a társadalmi beilleszkedés érdekében folytatott tevékenységeinket.

 

Az utazótanári hálózatban ellátjuk:

• Az intézmény vonzáskörzetéből érkező óvodás és iskoláskorú, integrált nevelésben – oktatásban részesülő hallássérült gyermekeket;
• Heves megye területéről érkező óvodás és iskoláskorú, integrált nevelésben – oktatásban részesülő látássérült gyermekeket;
• Heves megye területéről érkező óvodás és iskoláskorú, integrált nevelésben – oktatásban részesülő beszédfogyatékos gyermekeket;
• A Heves Megyei és a Borsod Megyei Szakszolgálatokkal kötött megbízási szerződés alapján hallássérült és látássérült gyermekek korai gondozását

 

A gyermekek jelzése történik:

• Az Egri Tankerületi Központ Utazó Gyógypedagógusi Munkaközössége által végzett éves igényfelmérés alapján;
• A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Auiológiájának jelzése alapján;
• az illetékes szakértői bizottságok jelzése alapján;
• szülői megkeresésre

 

Az utazótanári hálózatban a gyerekeket az illetékes szakértői bizottságok szakvéleménye alapján, az ott meghatározott végzettségű gyógypedagógus látja el.

 

Az utazótanári munka alapfeladatai:

• Az integrált óvodai nevelésben részesülő látás-, hallássérült és beszédfogyatékos gyerekek komplex egyéni fejlesztése;
• Az integrált iskolai oktatásban részesülő látás-, hallássérült és beszédfogyatékos gyerekek egyéni fejlesztése;
• A szakértői bizottság javaslata alapján kiemelt fejlesztési feladatok ellátása;
• Tanulást segítő technikák, módszerek tanítása;
• Az esetlegesen fennálló részképesség zavarok korrekciója;
• Önismeret, reális énkép kialakításának segítése;
• Segítségnyújtás a szülőknek, gyermekük speciális fejlesztéséhez;
• Kapcsolattartás, együttműködés és szakmai megsegítés a fogadó intézmény pedagógusaival;
• A 0-3 éves látássérült és hallássérült gyermekek korai gondozása – egyéni megbízási szerződések alapján;
• Közreműködés a pedoaudiológiai ellátásban (hallásvizsgálat, nyomonkövetés);

 

Hallássérült gyermekek fejlesztésének kiemelt feladatai:

• A hallásfigyelem ébrentartása, csiszolása, folyamatos fejlesztése;
• A hallókészülék vagy CI megfelelő működésének folyamatos figyelemmel kísérése
• A hallásállapot folyamatos kontrollja
• A szókincs folyamatos fejlesztése, bővítése;
• A nyelvi kifejezőkészség fejlesztése;
• A beszédhangok javítása;
• Az integrált iskolások esetén az írásbeli kifejezőkészség és a szövegértési készség fejlesztése;

 

A látássérült gyermekek fejlesztésének kiemelt feladatai:

• A meglévő látási funkciók ébresztése, ébren tartása, fejlesztése, látásnevelés;
• A vizuális megfigyelőképesség, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése;
• A többi érzékszerv funkcióinak (hallás, tapintás, szaglás) fejlesztése;
• A környezet minél teljesebb megismerésének elősegítése, minél több valós tapasztalathoz jutás segítése;
• A látássérülésből fakadó hátrányok kompenzációját segítő képességek, készségek kialakítása, fejlesztése;
• Tanulást segítő, speciális taneszközökkel, informatikai eszközökkel, sport és egyéb rehabilitációs segédeszközzel való ellátás segítése (információ átadás, tájékoztatás a lehetőségekről, a hozzájutás módjairól);
• A speciális eszközök használatának megtanítása.

 

 

A beszédfogyatékos gyermekek fejlesztésének kiemelt feladatai:

• Az auditív figyelem, hallás utáni differenciálás, a beszédértés (beszédhallás) fejlesztése;
• Fonetikai szinten a beszédhiba típusnak megfelelő artikulációs terápia nyújtása;
• A természetes, érthető kommunikáció kialakítása és megtartása az egyéni beszédállapotokhoz igazodva, élményszerű beszédhelyzetek biztosításával, és a prozódiai elemek (dallam, sebesség, ritmus, hangsúlyozás, hangerő, hangszín) segítségével;
• A részképességek, és a kognitív képességek, figyelem, emlékezet, gondolkodás fejlesztése;
• Az olvasási készség, szövegértés, szókincs, szóbeli közlés minél magasabb szintre emelése;
• Iskolás tanulóknál az írásbeli kifejező készség fejlesztése;

 

A pedagógiai munka feltételei

A foglalkozások helyszínei:

• az intézmény fejlesztő szobái
• Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Audiológiája, Miskolc
• József Attila Könyvtár, Miskolc
• Óvodák, általános iskolák

 

Személyi feltételek:

Az utazótanári hálózatban a pedagógusok szurdopedagógus tiflopedagógus és logopédus végzettségűek.

 

Tárgyi feltételek:

Az utazótanári munka alapvető eszköze a személyautó – ez teszi lehetővé a nagy távolságok ellenére történő kiutazást. Intézményünk 3 személyautóval rendelkezik, melyek bővülő gyermek-, és ennek megfelelően bővülő gyógypedagógus létszámunk miatt egyre korlátozottabban tudják biztosítani a kiutazásokat. Mindemellett autóink kora előrehaladott, cseréjük indokolt.

Az intézményben többnyire pályázati úton beszerzett fejlesztő eszközök segítik a gyermekekkel való munkát. Szintén pályázati forrásból vannak kölcsönözhető, tanulást segítő eszközeink, látássérült gyermekek számára.

 

Az utazótanári hálózat tevékenységei

A közvetlenül a gyerekekkel folytatott munka mellett utazótanáraink a következő feladatokat látják el:

• Érzékenyítő program szervezése, lebonyolítása a befogadó intézmények diákjainak, pedagógusainak;
• Családi nap szervezése az érzékszervi fogyatékos gyerekeknek és családjuknak;
• A minél korábbi diagnosztika érdekében a hallássérülést, látássérülés és beszédfogyatékosság korai felismerését segítő előadásokat tartunk;
• A pedoaudiológiai méréseken végezzük tanítványaink, illetve a hozzánk forduló gyermekek életkor-specifikus hallásvizsgálatát.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

VII. Érvényesség

 

A nevelőtestület által elfogadott, az intézményvezető által jóváhagyott Pedagógiai Program visszavonásig érvényes.

 

VIII. A hozzáférés rendje

 

Az intézmény pedagógiai programja olvasható az intézmény weblapján, elérhető a könyvtárban, valamint az intézményvezetői irodában.

 

 

 

 

Eger, 2020. augusztus 28.

 

                                                                                                        Muraközy Andrea

                                                                                                         intézményvezető

 

 

 

 

Melléklet

 

 

Intézményünk egészségnevelési programja

 

Tartalomjegyzék

 

1        Helyzetelemzés

1.1.   Társadalmi környezet

1.2.   Családok jellemzése

1.3.   A diákokkal kapcsolatos megállapítások

1.3.1.      Fogyatékosság szerinti összetétel

1.3.2.      Tanulóink helyzete a családban

1.4.   Az intézmény dolgozóinak egészségneveléssel kapcsolatos iskolai végzettsége

2        Segítő kapcsolatok

2.1.   Az intézmény szűkebb környezetében

2.2.   Az intézmény tágabb környezetében

3        Állapotfelmérés

3.1.   Tanulóink edzettségi állapota 2020/2021. tanévben

3.2.   Tanulóink egészségügyi állapota a mozgásszervek működése szempontjából

3.3.   Tanulóink a gyermek és ifjúságvédelem tükrében

3.4.   Iskolai szűrővizsgálatok, annak tapasztalatai

4        Közegészségügyi feladatok

4.1.   Közétkeztetés

4.2.   Iskolaorvosi ellátás

4.3.   A COVID-19 járvány kezelésével kapcsolatos szabályok

4.4.   Audiológiai ellátás

4.5.   Balesetvédelem

4.6.   Baleseti ellátás

4.7.   Beteg gyermek ellátása

4.8.   Fertőző beteg ellátása

4.9.   Munkavédelem

4.10.        Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos helyzet

5        Az egészséges napirend kialakítása

6        A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos helyzet

7        A drogprevenciós munkához szükséges helyzetfelmérés

8        Célmeghatározások

9        Az egészségnevelési program keretében végzett tevékenységek

9.1.   Tanórai tevékenységek

9.2.   Tanórán kívüli tevékenységek

9.3.   Szülők számára szervezett programok

10    Szakirodalom

 

 

 

1. Egészségnevelési program

 

 

1. Helyzetjelentés

 

1. 1. Társadalmi környezet

 

Az intézmény által ellátott gyermekek túlnyomó többsége Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyéből érkezik, főként kis településekről. Az országos statisztikák adatai is jelzik e térség hátrányos helyzetét. (magas munkanélküliség, fejletlen infrastruktúra, kedvezőtlen iskolázottsági mutatók, alacsony egy főre jutó jövedelem)

E társadalmi-gazdasági sajátosságok hatnak ezekre a családokra is, akikkel intézményünk kapcsolatba kerül. Így tanulóink közel 40 %-a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett.

 

1. 2. Családok jellemzése a 2020/21-es tanév adatai alapján

 

A családok egy részében súlyos gond a tartós munkanélküliség, a közfoglalkoztatottság. Ekkor a jövedelmet a GYES, a családi pótlék, a szociális segély és a gyermeknevelési támogatás jelenti. Folyamatos problémát jelent a gyermek ellátása, a lakhatási feltételek biztosítása. Ezek a családok a társadalom perifériájára szorulnak.

A családoknak hozzávetőlegesen a 65%-a rendelkezik szerénynek mondható, de biztos anyagi alapokkal, állandó munkaviszonnyal.

10-15 %-ra tehető azoknak a családoknak az aránya, ahol a havi jövedelemből némi megtakarítás is lehetséges. Szakmunkás, értelmiségi, vállalkozó szülők egyaránt találhatók e körben.

Százalékos arányban:

-          Gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak aránya: 46%

-          Hátrányos helyzetű tanulók aránya:                           30%

-          Halmozottan hátrányos helyzetűek aránya:                25%

-          Állami neveltek aránya:                                               9%

-          Veszélyeztetett:                                                           33%

 

A családok közel fele úgynevezett hagyományos szerkezetű. Tanulóinknak másik fele él egy szülővel, nagyszülővel, vagy a vérszerinti szülő új élettársával.

 

1.3. Diákokkal kapcsolatos megállapítások

 

Tanulóink 100 %-ban speciális nevelési szükségletűek, különböző mértékben hallássérültek, beszédfogyatékosok, illetve az utazótanári hálózat keretében ellátott látássérültek, hallássérültek, beszédfogyatékosok. Így eleve hátrányos helyzetűek.

Tanulóink 58 %-a küzd társuló fogyatékossággal, értelmi fogyatékossággal, egyéb tanulási zavarokkal.

 

1.3.1. Tanulóink fogyatékosság szerinti összetétele, létszámadatok a 2020/21-es tanévben

 

Ellátási hely	Hallássérült	Beszédfogyatékos	Látássérült	Összesen
Óvoda	14	11		25 óvodás
Iskola	66	47		113 iskolás
Utazótanári hálózat	61	19	18	98 integrált
Kollégium				73 kollégista

 

Több tanulónknál tapasztalható egyidejűleg többféle társult fogyatékosság megjelenése is, de a táblázatban a legmeghatározóbbat jelöltük.

 

1.3.2. Tanulóink helyzete a családban

 

Tanulóinkkal szemben tanúsított szülői magatartásformák széles skálán mozognak. A szinte teljes elhanyagolástól, a túlféltő, a gyermek önállóságát abszolút nem fejlesztő szülői magatartásig, valamint az elvárások nélküli, a gyermekre mindent ráhagyó, a gyermek magatartását befolyásolni nem tudó szülői attitűdig, minden megtalálható. Kisebbségben vannak azok a családok – kb 15-20 % -, akik gyermekük speciális nevelési szükségleteit elfogadva, de következetesen és határozottan, reális elvárásokat támasztva nevelik gyermeküket.

E nevelési sajátosságok többlet feladatot rónak az intézményre, a pedagógusokra és minden dolgozóra.

 

1.4. Az intézmény dolgozóinak egészségneveléssel kapcsolatos iskolai végzettsége

 

A délelőttös tanárok közel 100%-a gyógypedagógus, így képzése során több általános pszichológiát, fejlődéslélektant, szakpszichológiát tanult.

A nevelőtanárok különböző típusú pedagógus végzettséggel rendelkeznek.

Védőnő: Kövesdiné Veres Györgyi

Ápolónő: Zokob Martina, Molnárné Brinza Edit

Gyermek-és ifjúságvédelem szakos végzettséggel rendelkezik: Marton Ibolya

Iskolaorvos: Dr. Nagy Gabriella

Fül- orr- gégész, audiológus szakorvosi feladatok ellátását az Acustikus Halláscentrum biztosítja együttműködési megállapodás alapján

Audiológiai asszisztens: Aradiné Fehér Hajnalka

Mentálhigiénés szakot végzett: Sümegi Csabáné

Egészségnevelési tanfolyam: Szelényi Zsuzsanna

Könnyített testnevelést tart: Lugosi Andrea

Gyógytestnevelői végzettséggel rendelkezik: Bozó Renáta

Fogszakorvos: Dr. Lisztes Andrea

Drogügyi koordinátori feladatokat a kollégiumi nevelőtanárok látják el az Iskolarendőri szolgálattal együttműködve

 

2. Segítő kapcsolatok

 

2.1. Az intézmény szűkebb környezetében

 

-     Osztályfőnökök

-     Nevelőtanárok

-     Szülői közösség

-     Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

-     Ápolónők

-     Védőnők

-     Iskolaorvos

-     Audiológiai asszisztens

-     Audiológus

-     Szociális segítő munkatárs

 

 

2.2. Az intézmény tágabb környezetében

 

-     Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

-     ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar

-     Pedagógiai Oktatási Központ

-     Gyermekjóléti Szolgálat

-     Gyámhivatal

-     Helyi önkormányzatok

-     Kisebbségi önkormányzatok

-     Rendőrség

-     Heves és Borsod megyei GYIVI

-     Családsegítő Szolgálatok

 

 

3. Állapotfelmérés

 

3.1. Tanulóink edzettségi állapota a 2019/2020-as tanév adatai alapján

 

A tanulók edzettségi állapotát testnevelés órákon a testnevelés szakos tanár méri fel a NAT-ban előírt szempontsor alapján. A felmérésben az 1-8. osztályos tanulók vesznek részt.

A 4-8. évfolyamos tanulók edzettségi állapotát január és április között mérik a testnevelő tanárok a NETFIT rendszerben, és az eredményeket rögzítik az elektronikus felületen

 

A felmért területek:

Ÿ  testösszetétel és tápláltsági profil

Ÿ  testtömeg index

Ÿ  testzsír százalék

Ÿ  állóképességi ingafutás

Ÿ  ütemezett hasizom, törzsemelés, fekvőtámasz, kézi szorítóerő, helyből távolugrás, hajlékonysági teszt

 

Értékelés: területenként 3 fokú skálán történik. A tanév végi nevelési értekezleten elemezzük a mérésből levonható következtetéseket. A felsős tanulókat teljesítményük alapján az alábbi kategóriába soroljuk:

Ÿ  fokozott fejlesztés szükséges

Ÿ  fejlesztés szükséges

Ÿ  egészségzóna

 

A mindennapos testnevelés bevezetése óta valamennyi évfolyamon megvalósul a rendszeres testmozgás. Az úszásoktatás a testnevelés órák keretében történik 18 óra/tanév óraszámban. Ezen kívül tanítványaink délutánonként számos sportkör programjába kapcsolódhatnak be. A tanév folyamán a társintézmények szervezésében különböző versenyeken veszünk részt.

Versenysportágak:

-     labdarúgás

-     röplabda

-     úszás

-     atlétika

-     asztalitenisz

-     tollaslabda

-     sportjátékok

-     ritmikus sport gimnasztika (tánc)

-     sakk

 

Egy tanuló több sportágban is indulhat, többféle sportkörbe járhat.

Mindezek ellenére tanulóink negyedének mind az alsó, mind a felső tagozaton nem megfelelő az edzettségi állapota!

 

 

Ebből adódó feladatok:

 

-          Tovább kell szorgalmazni a szabadidő aktív eltöltését

-          Az esti órákban is labdajátékokat, tollasozást, pingpongozást kell ajánlani a gyermekeknek

 

3. 2. Tanulóink egészségügyi állapota a mozgásszervek működése szempontjából 2019-2020-as tanév felmérési adatai alapján

A szűrővizsgálatot a tanév első felében az iskolaorvos végezte el.

 

-          I. kategóriába sorolt könnyített testnevelés órán vehet részt: 3 fiú és 1 lány

-          II. kategóriába sorolt gyógytestnevelésre javasolt orthopédiai elváltozás miatt 6 fiú és 8 lány

-          Gyógytestnevelésre javasolt egyéb ok miatt: 1 fiú és 1 lány

-          II. kategóriába soroltak közül testnevelés órán is részt vehet: 7 fiú és 9 lány

-          III. kategóriába sorolt, felmentett: 2 fiú és egy lány

 

Tennivalók:

 

-          Célszerű lenne nagyobb óraszámban könnyített testnevelést végezni, illetve gyógytestnevelőt is alkalmazni.

-          hatékonyabbá kell tenni az egészséges életmódra nevelést

-          meg kell szerettetnünk tanulóinkkal a testmozgást

-          tudatosítanunk kell a gyermekekben, hogy az egészség érték

 

3.3. Tanulóink a gyermek és ifjúságvédelem tükrében

 

Tanulóinkat a hallássérülés felfedezésének idején megismerjük.

Kapcsolatban kerülünk a családokkal, a lakóhelyi önkormányzatokkal, indokolt esetben a családsegítő szolgálatokkal.

Így lehetővé válik a korai segítségnyújtás, amely elsősorban a hallássérült gyermeket megillető foglalkozások igénybevételére irányul, ennek kapcsán viszont a család életkörülményét is megismerjük.

Az utóbbi évek tapasztalata az, hogy növekszik a hátrányos helyzetű tanulók aránya, és több a veszélyeztetett gyermek is.

 

Létszámadatok:

 

-          Iskolai és óvodai létszám:                        138

-          Kollégiumban lakik:                                  73

-          Egri                                                            27

-          Bejáró:                                                       38

-          Állami nevelt:                                            12

-          Hátrányos helyzetű                                    29

-          Halmozottan hátrányos helyzetű               40

-          Veszélyeztetett                                          46*

 

*  A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, valamint az osztályfőnök véleménye alapján tartjuk veszélyeztetettnek a tanulókat, bár jegyzői határozat erről nincs birtokunkban.

 

A problémák megoldásának segítésére tett lépések:

 

-          Kapcsolat a szülőkkel (segítő beszélgetés)

-          Kapcsolat a lakóhelyi önkormányzatok gyámügyi és családvédelmi munkatársaival

-          A feltárt konkrét problémák megszüntetésére, enyhítésére a szülőkkel együtt, esetenként a szülők helyett intézkedéseket kezdeményezünk (szociális, nevelési, egészségügyi, problémák kezelése céljából).

 

3.4. Iskolai szűrővizsgálatok, ezek tapasztalatai

 

Az audiológus szakorvos, a fülész orvos, és az iskolaorvos tanulóinkat rendszeresen vizsgálja.

Évente kétszer, de szükség esetén gyakrabban is, audiológiai mérésen vesznek részt gyermekeink, hogy hallásállapotuk változásait figyelemmel kísérhessük, és a szükséges ellátást megkaphassák. A logopédiai csoportjainkban ellátott gyermekek is részt vesznek hallásmérésen.

 

Tennivalók:

-          Gyakran fellép hallásromlás serdülő korú tanulóinknál, ilyenkor nagyobb teljesítményű hallókészüléket kell kapniuk.

-          A hallásmérési eljárásban még járatlan gyermekeket gyakrabban vizsgáljuk a kondicionálás érdekében.

 

4. Közegészségügyi feladatok

 

4.1. Közétkeztetés

 

2013. szeptemberétől a Városi Önkormányzat működteti a konyhánkat, de helyben, az iskolánkban készül a napi 5x-i étkezés szakképzett élelmezésvezető irányításával. A heti étlapot ellenőrzi az iskolaorvos, alkalmanként ellenőrzést végez az ÁNTSZ Heves megyei Intézete.

Működik a HACCP minőségellenőrzési rendszer

 

4. 2. Iskolaorvosi ellátás

 

Intézményünkben heti rendszerességgel rendel az iskolaorvos, de szükség esetén más időpontokban is elérhető.

Munkáját a védőnő és iskolánk két ápolónője, valamint az audiológiai asszisztens segíti.

Tanulóink évente kétszer vesznek részt fogászati szűrővizsgálaton, külön egyeztetett időpontban történik a fogászati ellátás és a fogszabályozás.

 

4.3. A COVID-19 járvány kezelése az Intézmény éppen aktuális járványügyi protokollja alapján történik, melyet az országos tisztifőorvos és az egészségügyi miniszter állásfoglalása szerint szükség szerint felülvizsgálunk; és a rendeletek értelmében haladéktalanul életbe léptetünk.

 

4. 4. Audiológiai ellátás

 

Napi rendszerességgel történik a hallókészülékek és az illesztékek ellenőrzése.

Az audiológiai asszisztens előre összeállított program szerint méri tanulóinkat.

Aktuális probléma felmerülésekor soron kívül végzi a hallásmérést.

Az aktuális fülészeti problémákat az Acusticus Halláscentrum orvosa látja el.

 

4. 5. Balesetvédelem

 

A tanév elején minden órán, minden munkaterületen balesetvédelmi oktatás történik délelőtt és délután egyaránt.

 

4. 6. Baleseti ellátás

 

Az intézményben gyermek felügyelet nélkül nem lehet. Ha baleset történik, akkor a gyermekért épp akkor felelős felnőtt köteles intézkedni. A balesetről jegyzőkönyvet kell felvenni az Egri tankerületi Központ eljárásrendje szerint.

 

4. 7. Beteg gyermek ellátása

 

Iskolánk Házirendje szabályozza, hogy intézményünkbe a szülő egészségesen hozhatja gyermekét. Év elején orvosi igazolással vesszük át a gyermeket.

Ha a hét folyamán betegszik meg a gyermek, akkor a betegszobába kerül, ahol két ápolónő gondoskodik a további ellátásáról, orvosi vizsgálatáról, a szülőt értesítjük a betegszoba működési rendjének” megfelelően.

A szülő ismét csak orvosi igazolással, gyógyultan küldheti vissza gyermekét.

 

4. 8. Fertőző beteg ellátása

 

Az iskolaorvos utasítása alapján történik az ellátása.

 

4. 9.Munkavédelem

 

Az intézmény munkavédelmi felelőse évente munkavédelmi oktatást tart a különböző dolgozói csoportoknak online, vagy közvetlen formában. Ezen a részvétel kötelező. A dolgozó aláírásával jelzi, hogy jelen volt az oktatáson és az elhangzottakat tudomásul vette. Ha online formában végezte az oktatást, akkor az erről készült tanúsítványt leadja az iskolatitkárnak, aki a munkavédelmi dokumentumokkal együtt őrzi.

 

4. 10. Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos helyzet

 

Ÿ  Állapotfelmérés

 

Feladat megnevezése	Megállapítások	Ebből adódó feladatok, felelősök
Személyi tisztaság, egészség	A halmozottan hátrányos helyzetű családoknál előfordulnak hiányosságok (ápolatlanság, tetű, ótvar, nem megfelelő ruházat)	Kapcsolatfelvétel a szülőkkel, felvilágosítás, ruhagyűjtés(osztályfőnök, nevelőtanár, felügyelő, esetleg a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős)

 

 

Ÿ  Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés

 

 

Területek	Megállapítások
Mindennapos testnevelés részt vevő tanulók száma	Minden tanuló
A mindennapos testedzés formái és színterei	Délelőtt: heti 5 testnevelés óra Heti 6 óra könnyített testnevelés Heti 4 óra labdarúgás Heti 2 óra röplabda Heti 2 óra asztalitenisz Heti 2 óra atlétika
Könnyített testnevelésre jár	4 fő

 

 

5. Egészséges napirend kialakítása

 

Lásd az óvoda, az iskola és a kollégium időbeosztását.

 

Tennivalók:

 

A gyerekek a rendelkezésükre álló szabadidő minél nagyobb hányadát töltsék a szabadban mozgásos játékkal, sportolással. Ennek felelősei a tanárok, nevelőtanárok, gyermekfelügyelők és az iskolavezetés.

 

6. A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos helyzet

 

A közösségi nevelés, a közösség építés első sorban az osztályfőnök és a nevelőtanárok feladata. Fontos, hogy minden tanuló megtalálja helyét, szerepét az osztályközösségben. E célt szolgálja az osztályfőnöki órákon túlmenően a közös programok, ünnepekre történő együttes készülődés, ünneplés, táborozások.

A beilleszkedési nehézségekkel küzdő gyermekek segítése érdekében az osztályfőnök felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, nevelőtársaival, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, szükség esetén egy mentálhigiénés szakemberrel. Az intézményvezető gondoskodik további szakmai segítség igénybe vételéről más intézményektől, ha a felmerülő probléma adott tanulónál ezt indokolja.

 

Tennivaló:

 

Szükséges lenne speciális képzettségű pszichológus alkalmazása.

 

7. A drogprevenciós munkához szükséges helyzetfelmérés.

 

A pedagógusok körében a droggal kapcsolatos ismeretek megfelelőek, kellően tájékozottak e témában.

A gyermekek körében az információk e tárgykörben felszínesek, pontatlanok, sok esetben tévesen, televízióból, illetve egymástól származnak.

 

Tennivalók:

 

-          A tanév során több alkalommal kell időt szánni arra, hogy e tárgykörben a tanulók ismereteit bővítsük. Ennek felelősei az osztályfőnökök és a nevelőtanárok.

-          Egyszerű, könnyen érthető feliratozott animációs filmek készítése.

-          Egyéb felvilágosító anyagok hozzáférhetővé tétele speciális nevelési szükségletű gyermekek részére.

-          Interneten elérhető anyagok használata.

 

Felelős: az iskola vezetése abban a tekintetben, hogy minden pedagógus hozzájusson a megfelelő információhoz, valamint lehetősége legyen az információt megosztani és feldolgozni a tanulókkal.

 

8. Célmeghatározások

 

Rövid távú célok:

 

-          Az egészségnevelés körében megfogalmazott témaköröket beépítjük a Pedagógiai Programunkba, a tanárok beemelik éves tanmenetükbe.

-          Felkutatjuk azokat a segédanyagokat, amelyek speciális nevelési szükségletű tanulóinknál felhasználhatóak.

-          A módszertani munkaközösségvezetők és az iskolavezetés ellenőrzi a tanulók szabadidő eltöltését, illetve a nevelőtanár munkáját e területen. Ellenőrzik továbbá az osztályfőnökök és szaktanárok egészségnevelési területen végzett tevékenységét.

 

Hosszabb távú célok:

 

-          Növelni kell a könnyített testnevelés órák számát, hogy kisebb csoportokban lehessen a foglalkozást végezni.

-          Több pedagógus vegyen részt egészségnevelési tanfolyamon vagy programban.

-          Az iskolavezetés szorgalmazza segédanyagok elkészítését speciális nevelési szükségletű tanulók számára.

-          A tárgyi feltételek javításával nagyobb kedvet ébresszünk felnőttekben és gyerekekben egyaránt a szabadidős sportokhoz.

-          Szervezzünk szemléletformáló programokat a szülők számára, hogy az egészségnevelési feladatok megvalósításában támogassanak minket, esetleg az ő gondolkodásmódjuk is változzon e téren.

 

9. Az egészségnevelési program keretében végzett tevékenységek.

 

9. 1. Tanórai tevékenységek

Az egészségnevelési program elemei bekerülnek az iskola átdolgozott Pedagógiai Programjába, és bekerülnek az osztályfokonként és tantárgyanként elkészítendő éves tanmenetekbe.

 

9. 2. Tanórán kívüli tevékenységek

A nevelőtanárok nevelési tervet készítenek, ennek szerves része az egészségnevelési program. A mindennapos testnevelés biztosítására szervezett sportolási lehetőségek és a gyermekek rendelkezésére állnak.

 

9. 3. Szülők számára szervezett programok

 

9. 4. Az iskolai védőnő tanévenként egészségnevelési programot készít, melyet a kollégiumi nevelőtanárokkal közösen valósít meg.

 

-          Évente három alkalommal szervezünk szülői értekezletet. A témák között szerepel az egészségnevelés, egészségmergőrzés.

-          Évente két alkalommal szervezzük meg a szülők iskoláját aktuális nevelési, fejlesztési kérdéseket feldolgozva.

-          Iskolai ünnepélyeink nyitottak a szülők számára.

-          A tanév végén kötetlenebb formában találkozunk a szülőkkel úgynevezett „családi nap”-on. (Tanár-diák-szülő programot szervezünk.)

Szakirodalom

 

A droggal kapcsolatos ismeretek:

 

Makay Rozália: Drog, alkohol, nikotin

2002. Gold Bridge Kiadó

 

Drog enciklopédia

EPC Kiadó

„Mielőtt….” Oktatófilm Bp. 2000.

Jenny Bryan: Beszélgessünk a drogról

Oláh Nyomdaipari Kft. 2000.

Droginfo pedagógusoknak 1999.

Bp. Sziget Droginformációs Alapítvány

 

 

Az egészségvédelemmel kapcsolatos ismeretek

 

Aszmann Anna (szer.)

Egészségvédelem az oktatásban

Anonymus 2000.

Karen Bryant-Mole: beszélgessünk az AIDS-ről!

Műszaki Kiadó 2000.

Jenny Bryan: Beszélgessünk az alkoholról!

Műszaki Kiadó 1998.

Karen Bryant-Mole: Beszélgessünk a dohányzásról!

Műszaki Kiadó 1998..

Jenny Bryan: Beszélgessünk a fogyatékosságról!

Calibra Kiadó 1997.

Osztályfőnöki óravázlatok 5-8. o.

Pauz Könyvkiadó Kft. 2003.

Gyarmati Tamás: Beszéljünk erről

Szexuális ismeretterjesztő segédkönyv

 

 

Videokazetták:

 

Egészséges életmód

A dohányzás ártalmai

Fogantatás, terhesség, szülés

Láb- és tartásjavító torna

Az AIDS ABC-je

Fogorvosnál

Hadd küzdjek bátran! (Sérült emberek  sporttörténete)

Drog és neuronok

Youtube-csatornán elérhető filmek

Covid-19 járvánnyal kapcsolatos videók interneten keresztül

 

 

 

Eger, 2020. április 30.                                                     Muraközy Andrea

                                                                                          intézményvezető