Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium Egyszerűsített, nyomtatóbarát változat.
Ide kattintva léphet az eredeti oldalra.

Palágyi Edit (Szabad Föld) :
A csengőszó is élmény


2018.10.10.




Szerző: Palágyi Edit

Megjelent a Szabad Föld c. újságban

NAGY dolog beszélni tanítani, s még komolyabb feladatra vállalkoznak a hallássérültekkel foglalkozó gyógypedagógusok. „Siketintézetnek” épült hajdan az egri Mlinkó, ahol óvodától középiskoláig gondozzák és türelemmel fejlesztik a halláskárosodott diákokat. Megdolgoznak a sikerélményért.

Kik szerepelnek a történetben? Nagy füllel hallgatod. Most mondjuk el a hét napjait! Hétfő, kedd… Rakjuk sorba a napok kártyáit!” – hangzanak a kérések az előkészítő 1-2. osztály anyanyelvi óráján. Az egri Mlinkó István Óvoda, Általános Iskola és Kollégium tantermében három-három lány és fiú követi Salétli Erzsébet szurdopedagógus szavait. Az órák a 7-8 éves diákok hallását, figyelmét fejlesztik, bővítve szókincsüket. Helyes, csintalan gyerekek ők is, mint ép társaik, csak a hallókészülék jelzi, hogy hallássérültek.

pongo-SzabadF02.jpg

pongo-szabadF01.jpg

Kiderül-e mindig idejében a hallássérülés, s milyen gyógypedagógiai segítségre számíthatnak a rászoruló, esetleg halmozottan sérült gyermekek? – erről is kérdeztük a 117 éves egri intézmény igazgatóját, Muraközy Andreát.

– Kötelező a hallásszűrés minden újszülött osztályon, így optimális esetben úgy viszi haza az anya a csecsemőt, hogy tudja, kell-e erre figyelnie. Később a védőnők, a gyermekorvosok és az audiológiai állomások is segítenek felderíteni a problémát. Szerencsés, ha 6-8 hónapos korra kiderül, van-e hallásveszteség, s ha igen, mekkora, így még idejekorán elkezdődhet a szakszerű fejlesztés. A siketen vagy nem megfelelő hallásélményekkel töltött időt célszerű lerövidíteni – magyarázza az igazgatónő. A szülők hárítása késleltetheti a diagnózist, ilyenkor azt hiszik: „Hall ő, csak nem figyel…”

Az idegrendszer fejlődésének szabott rendje van, hároméves korig tudjuk a leghatékonyabban elsajátítani az anyanyelvünket. Ha elvesztegetjük az időt, kevesebb marad rá, hogy a beszédfunkció kialakuljon. A korai diagnózis, a hallókészülék és a szakszerű fejlesztés viszont együttesen azt eredményezheti, hogy a hallássérült gyermek hallás- és beszédfejlődésében jól megközelíti egészséges társait. Gyakorta sajnos csak másfél-két éves korban derül ki a probléma, addig hezitál vagy hárít a család, esetleg a gyermek halmozottan sérült – tudjuk meg a gyógypedagógus igazgatónőtől. Mélységes szomorúsággal, gyászreakcióval jár a szülőnél, ha megtudja, hogy hallássérült a gyermeke, de szembe kell vele néznie. Sokan idegenkednek a hallókészüléktől, pedig anélkül súlyos esetben a kiabált beszéd sem hallható.

– Óriási tapasztalat, amikor először jut hangélmény egy kisgyermek fülébe. Kivirul, amikor az édesanyja hangját meghallja, felfigyel a nevére, miként akkor is, amikor először hallja, hogy kopogtatnak, becsengetnek. Meg kell tanulnunk a kis eredményeket megbecsülni, csak lassú lépésekkel szabad haladni. Minden fordulópontnál döntés elé kerül a család, hogy milyen óvodát, iskolát válasszanak. Persze közben is alakulhat a helyzet. Előfordul, hogy a gyermek a mi intézményünkbe jár, de az intenzív fejlesztés hatására később megpróbálkozhat az integrált iskolával. Az a cél, hogy a diákok a lakóhelyükön maradjanak, és a családjukkal éljenek, ha lehet – mondja Muraközy Andrea.

– Mikor indokolt a mesterséges jelnyelv használata? 

– Úszni csak a vízben tanulhatunk meg. Fontos, hogy a beszédre tanítsuk meg, akiket csak lehet.

A jelnyelv akkor megoldás, ha ez nem járható út – véli az igazgatónő. Utazó gyógypedagógusok is dolgoznak az intézményben, ők keresik fel azokat, akik heti két fejlesztő foglalkozásra szorulnak. Ezek az órák a családnak szólnak: az a jó, ha a szakember átadja a módszertani tudását, a szülő pedig gyakorol a gyermekkel. A mozgás fejlesztő hatású, ezért az egri intézményben is számos sportágat űzhetnek a diákok.

A gyógypedagógus erénye a türelem – ezt a szabály ismerik az egri Mlinkóban is. Évek kitartó munkájával érnek el sikerélményt. – Az egyik kislány már korán, hét hónaposan hallókészüléket kapott, később a hallássérült szülei bölcsődébe, majd integrált óvodába járatták, mivel fontos a jól beszélő nyelvi környezet. A fejlesztésnek köszönhetően gyönyörű, természetes hangon tanult meg beszélni, és jól halad a normál általános iskolában. Csak a vájt fülű hozzáértő veszi észre rajta, hogy sérült a hallása – idéz egy esetet az igazgatónő. Akad olyan tanítványuk, aki hallássérülése mellett értelmi fogyatékkal is él, s ennek dacára két szakmát is szerzett, és családfenntartó. Van olyan egykori tanítvány, aki fogorvosként dolgozik, mások pedig az informatikuspályán boldogulnak.

– Arra biztatjuk a diákjainkat, hogy ők is alkalmazkodjanak, s vállaljanak felelősséget magukért, az életükért. Szakmát tanulhatnak, jogosítványt szerezhetnek, nem szabad feladni – summázza 30 év szakmai tapasztalatát az igazgatónő.

Hétfőn reggel jártunk az egri Mlinkóban, ilyenkor később kezdődik a tanítás, mivel egész hétre ekkor érkeznek az óvodások, általános és középiskolások. Begördül az iskolabusz, Borsod-Abaúj-Zemplén megye távoli településeiről is hoz diákokat. Mások a szüleikkel jönnek, nagy táskával. Akad itt 4 éves kollégista is, de hát ez a fejlődés ára. Lassan benépesül az „egri siketintézetnek” létesült 90 éves épület, melyet a gyógypedagógus Mlinkó István álmodott meg. Becsengetnek – sokaknak már az is élmény, hogy ezt meghallják…

FOTÓK: GÁL GÁBOR