Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium Egyszerűsített, nyomtatóbarát változat.
Ide kattintva léphet az eredeti oldalra.

Tantestület :
Szervezeti és Működési Szabályzat 2019.


2019.09.13.




Tartalomjegyzék

 

 

Bevezető                                                                                                                                 

I. rész Általános rendelkezések                                                                                              

II. rész A szervezeti felépítés és működés rendje                                                                  

 

1. A közalkalmazotti tanács és a szakszervezet hatáskörei                             

2. Szervezeti felépítés                                                                                     

3. Az intézmény vezetősége                                                                            

4. A vezetők helyettesítése                                                                           

5. Az alkalmazottak munkafolyamatainak leírása                                         

6. A szülői közösség                                                                                      

7. A munka belső ellenőrzésének rendje                                                       

9. A külső kapcsolatok rendszere és formája                                                

10. A közérdekű adatok                                                                                

11. A fenntartó többletkötelezettsége                                                           

 

III. rész: Működési szabályok                                                                                              

 

1. A létesítmények használati rendje                                                             

2. Nyitvatartási rend                                                                                     

3. Tantárgyfelosztás, órarend, foglalkozási rend                                          

4. Az intézmény nevelőtestülete                                                                   

5. Gyermek- és ifjúságvédelem                                                                     

6. Tanórán kívüli foglalkozások                                                                    

7. Tanítási időkeret                                                                                        

8. Ünnepélyek, megemlékezések                                                                  

9. A gyermekek, tanulók felvétele                                                                

10. A javító és osztályozó vizsgák rendje                                                     

11. A tanulók távolmaradása, mulasztásra vonatkozó szabályok                 

12. A tanulók jutalmazásának elvei és formái                                               

13. Fegyelmező intézkedések                                                                       

14. Az iskolai agresszió kezelése                                                                   

15. Fegyelmi büntetések                                                                               

16. A tanulók közösségei, a diákönkormányzat                                            

 

 

1. Rendszeres egészségügyi felügyelet ellátás rendje                                   

2. Tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatok                                             

3. A tanulók díjazása                                                                                     

4. Diákigazolványok kiadásának, megrendelésének rendje                          

5. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,
rendkívüli események szabályozása                                                          

6. A térítési díjak befizetésének rendje                                                         

7. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok
hitelesítésének rendje                                                                                    

8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok
kezelési rendje                                                                                               

9. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör                                 

10. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közti kapcsolat            

11. Reklámtevékenység szabályai                                                                 

12. Az iskolai könyvtár                                                                                 

13. Tanulói alkotások díjazása                                                                      

14. Az utazótanári hálózat által támogatott intézményekben
ellátott feladatok                                                                                           

15. A biztonságos működés szabályai                                                           

 

V. rész: Gazdasági tevékenység                                                                                           

1. A gazdasági szervezet működése és feladatai                                          

2. A gazdasági szervezet főbb tevékenységei                                               

 

Záradék                                                                                                                                

 

Mellékletek

A diákönkormányzat véleménye

A szülői szervezet véleménye

A fenntartó véleménye

Az intézményi tanács véleménye

 

 

 


 

Bevezető

 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeleteiben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki, tanulói jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek, tanulók és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében az Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Kollégium nevelőtestülete a törvény 25. §-ának (1.) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el:

 

1.      A szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) feladata, hogy megállapítsa az intézmény működésének szabályait a jogszabályban biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok.

2.      Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése, megtartása és megtartatása feladata és kötelessége az intézmény minden vezetőjének, pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a tanulóknak, gyermekeknek. Az SZMSZ-ben foglaltak megismerése és betartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megoldásában, megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

3.      Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása mindenkinek közös érdeke, ezért az abban foglaltak megszegése esetén

 

-            az alkalmazottakkal szemben az intézményvezető, vagy illetékes helyettese – munkáltatói jogkörében eljárva – hozhat intézkedést.

-            a tanulóval szemben fegyelmező intézkedésekre, illetve fegyelmi büntetés kiszabására van lehetőség.

-            a szülőt, vagy más, nem az iskolában dolgozó, illetve tanuló személyt az iskola dolgozójának tájékoztatnia kell a szabályzatban foglaltakról, kérve annak betartását. Ha ez nem vezet eredményre, akkor értesíteni kell az intézményvezetőt, távolléte esetén valamelyik helyettesét az intézkedés megtételére.

 

 

 


I.                   rész

Általános rendelkezések

 

 

1.      Az intézmény neve: Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium

2.      Székhelye: 3300 Eger, Klapka György utca 10. Tel.: 36/518-942, 36/518-943.

3.      Az intézmény alapítói jogokkal felruházott és irányító szerve:

Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest Akadémia u.3.

4.      Az intézmény fenntartója:

Egri Tankerületi Központ 3300 Eger, Bem tábornok utca 10.

5.      Az intézmény alapítása: 1901. március 19. Heves vármegyei törvényhatósági közgyűlés határozata alapján

6.      Törzskönyvi azonosító szám (PIR): 799656

7.      Jogszabályban meghatározott közfeladata: 852010 Alapfokú oktatás (művészetoktatás kivételével)

8.      Az intézmény típusa: Többcélú, közös igazgatású, gyógypedagógiai nevelést-oktatást, utazótanári hálózat működtetését végző intézmény.

 

7. Intézmény egységei:

-          Általános Iskola

-          Kollégium

-          Óvoda

-          Utazótanári szolgálat

 

8.      Működési területe: Észak-magyarországi Régió

9.      Az intézmény gazdasági besorolása: Szakmailag önálló

10.  Számlaszáma: Magyar Államkincstár 10035003-00331982

11.  Azonosító szám: Mlinkó 091023

12.  Az intézmény alapfeladatai, alaptevékenysége: Szakmai alapdokumentum szerint

 

13.  A szakfeladat - rend szerint besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott kiegészítő, tevékenységek felsorolása: lásd az intézmény szakmai alapdokumentumában

14.  A szervezeti egységek által ellátott feladatok:

 

Általános Iskola:

-          Sajátos nevelési igényű (hallássérült, beszédfogyatékos, halmozottan sérült) tanulók nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatása 8 évfolyamon, tanulmányi idő 10 év

-          Az intézmény tanulói számára könnyített testnevelés szervezése

-          Az intézmény tanulói számára audiológiai ellátás biztosítása

 

Kollégium:

-          Sajátos nevelési igényű (hallássérült, beszédfogyatékos, halmozottan sérült) óvodai nevelésben, nappali oktatásban résztvevő gyermekek kollégiumi ellátása és nevelése

-          Diáksport szervezése


 

Óvoda:

-          Sajátos nevelési igényű (hallássérült, beszédfogyatékos, halmozottan sérült) gyermekek óvodai nevelése

-          Audiológiai ellátás biztosítása

 

Utazótanári szolgálat:

-          Sajátos nevelési igényű (érzékszervi fogyatékos, beszédfogyatékos, halmozottan sérült) gyermekek korai fejlesztése, gondozása – a szakszolgálati intézményekkel kötött megbízási szerződés alapján

-          Sajátos nevelési igényű (érzékszervi fogyatékos) gyermekek, tanulók többi gyermekkel, tanulóval együtt történő nevelésének-oktatásának segítése

-          Az utazótanári szolgálat által ellátott gyermekek számára audiológiai ellátás biztosítása

 

Pedagógiai szakmai szolgáltatás: A pedagógiai intézetekkel kötött megbízási szerződés alapján

-          Szaktanácsadás

-          Pedagógiai tájékoztatás

-          Igazgatási, pedagógiai szolgáltatás

-          Tanulói tájékoztató

 

 

14. Tevékenységek forrásai:

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által jóváhagyott éves költségvetés, mely tartalmazza a támogatásokat, és a saját bevételeket.

 

15. Feladatmutatók:

·         Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai oktatása, óvodai nevelése (tanulók maximális létszáma 148 fő)

·         Sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi nevelése és szálláshely nyújtása (férőhely max. 100 fő)

·         Engedélyezett álláshelyek száma: 75

 

 

16. Az intézményvezetői megbízás rendje:

A nemzeti köznevelésről szóló 2012. január 1-jén hatályba lépő törvény 68.§-a rendelkezik a vezetői megbízás rendjéről.

 

17. A közalkalmazotti jogviszony összeférhetetlenségi eseteinek megszüntetése:

 

A közalkalmazotti jogviszony összeférhetetlenségi esetei megszüntetése érdekében az alábbi szabályok érvényesülnek:

 

Az intézményvezető köteles bejelenteni az Egri Tankerületi Központ igazgatójának:

·         intézményen belüli, kinevezésen, vezetői megbízáson kívüli összeférhető, személyes közreműködést igénylő munkavégzését,

·         intézményen kívüli, összeférhető, munkavégzésre irányuló további jogviszonyát,

·         közeli hozzátartozója (lásd: Polgári Törvénykönyv 685.§ b) pontja) és az intézmény közötti összeférhető közalkalmazotti jogviszonynak, illetőleg munkavégzésre irányuló további jogviszonynak létesítését.

A felsőbb vezető, vezető beosztású és egyéb közalkalmazottak esetén a Kjt 41-44. §-a és a 77/1993. (V.12.) kormányrendelet előírásai az irányadóak.

 

II.               rész

A szervezeti felépítés és működés rendje

 

 

 

A munkatörvénykönyve és a közalkalmazotti törvény alapján az intézményben közalkalmazotti tanácsot kell választani, melynek SZMSZ-ét a közalkalmazotti tanács elnöke készíti el, és a testület fogadja el.

A választáson elért eredmények alapján a reprezentatív szakszervezet köt kollektív szerződést a Klebelsberg Központtal.

 

1.      A közalkalmazotti tanács és a szakszervezet hatáskörei:

 

Megnevezés

Közalkalmazotti Tanács

Szakszervezet

Kollektív szerződés

véleményező

kötő fél

Közalkalmazotti szabályzat

kötő fél

 

Munkavédelmi szabályzat

véleményező

véleményező

Munkaidő beosztás módosítása

véleményező

véleményező

Jogellenes munkáltatói intézkedés

jogkörét érintő jogellenes intézkedés (nem egyedi) vétójog

bíróság előtti megtámadás

Szociális juttatások

véleményező

kollektív szerződést kötő fél

Jóléti pénzeszközök felhasználása

egyetértési jog

kollektív szerződés szerint

Dolgozói képviselet

közösség nevében

tagok nevében

Egyedi ügyek

nem illeti meg

tagjai vonatkozásában illeti meg

 



3.                  Az intézmény vezetősége

 

Az intézményvezetés:

-          intézményvezető

-          általános intézményvezető-helyettes

-          kollégiumi intézményegység vezető

 

A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje:

 

A vezetői munka összehangolása érdekében az igazgató minden hétfőn vezetői értekezletet tart, melyen elemzik az elmúlt időszak eseményeit. Az intézményvezető és a helyettesek tájékoztatják egymást a saját hatáskörben tett intézkedésekről, a szervezeti egységekben folyó munkáról, a felmerült problémákról. Megbeszélik a következő időszak feladatait.

 

Igazgatótanács:

Tagjai:

-          intézményvezető

-          intézményvezető-helyettesek

-          módszertani munkaközösség vezetők

-          szakszervezeti titkár

-          közalkalmazotti tanács elnöke

-          diákönkormányzatot segítő tanár

 

Az igazgatótanács minden hónap első keddjén tartja értekezleteit az éves munkaterv alapján.

Az értekezletek célja:

-          szélesebb körű információ áramlás biztosítása

-          elvégzett feladatok értékelése, megbeszélése

-          időszakos feladatok megbeszélése, ütemezése

-          problémák feltárása, megoldása

-          vezetői döntések előkészítése

 

Az intézményegységek és vezetők közötti kapcsolattartás rendje

·           vezetőségi megbeszélés

·           igazgatótanácsi megbeszélés

·           alkalmazotti értekezlet

·           intézményvezetői körlevél

·           hirdetőtábla

 

Az intézmény felelős vezetője:

 

A közoktatási intézmény vezetője felelős – A nemzeti köznevelési törvény 69.§ alapján– az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat – határozatlan idejű munkaszerződés megkötése és megszüntetése kivételével –  és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, vagy kollektív szerződés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörbe.

 

Az alkalmazottak foglalkoztatása, élet-és munkakörülményeikre vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásával gyakorolja.

 

Az intézmény vezetője felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási rendszerének működtetéséért, a gyermekvédelmi feladatok ellátásának megszervezéséért.

 

Az intézményt az intézményvezető képviseli. Jogkörét esetenként általános helyettesére, kollégiumi helyettesére vagy az intézmény más dolgozójára átruházhatja.

 

Az intézményvezető feladatai:

-          a nevelőtestület vezetése

-          a nevelő-oktató munka irányítása, ellenőrzése

-          a nevelőtestület hatáskörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk megszervezése, ellenőrzése

-          a rendelkezésre álló költségvetés alapján az iskola működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

-          az érdekképviseleti szervekkel, a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való együttműködés

-          a nemzeti és iskolai ünnepségek, ünnepélyek a munkarendhez igazodó, méltó megszervezése

-          A GYIV munka irányítása

-          balesetvédelemmel és vagyonvédelemmel kapcsolatos tevékenység irányítása

-          gyakorolja a tanulói jogviszony létesítésével (egyéb ellátásával) és megszüntetésével kapcsolatos jogosítványokat.

-          összehívja az intézményi tanács tagjait

 

Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-          az óvodai nevelő, fejlesztő tevékenység, az utazótanári munka összehangolása, irányítása, ellenőrzése. Ezt a tevékenységét az általános intézményvezető-helyettessel megosztva gyakorolja.

 

Az általános intézményvezető helyettes feladatai

 

-          az intézményvezetőt távollétében teljes jogkörrel és felelősséggel helyettesíti

-          az iskolai nevelő-oktató munka szervezeti és tartalmi előkészítése, szervezése, irányítása, ellenőrzése

-          a tantárgyfelosztás, az óratervek elkészítése

-          irányítja, összefogja a módszertani munkaközösségek munkáját

-          elvégzi az oktatással kapcsolatos iskolai adminisztratív feladatokat

-          átruházott hatáskörben aláírási joga van a tanulókkal kapcsolatos ügyekben

-          az óvodai, utazótanári tevékenység szervezése, irányítása, ellenőrzése az intézményvezetővel megosztva.

 

A kollégiumi vezető feladatai

 

-          irányítja és szervezi, ellenőrzi a délutáni pedagógiai, nevelési, gondozói munkát, az egészségügyi ellátást

-          felel a kollégium rendjéért, rendeltetésszerű működéséért

-          munkarendet, szolgálati beosztást készít

-          segíti és irányítja a módszertani munkaközösség munkáját

-          elvégzi a kollégiumi tanulókkal és dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációt

-          aláírási joga van a kollégiumi tanulókkal kapcsolatos ügyek intézésénél.

 

 

Az intézményi adminisztrációs csoportvezető feladatai

-   irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolai adminisztrációs szervezet munkáját

-   felel az intézmény költségvetésének összeállításáért, a költségvetési keret

felhasználásáért, végrehajtásáért, a takarékos gazdálkodásért

-   irányítja és ellenőrzi a pénzügyi feladatok ellátását.

 

4.        A vezetők helyettesítése

 

Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén az azonnali döntést nem igénylő, kizárólagos hatáskörébe, valamint gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek kivételével az általános intézményvezető helyettes helyettesíti. Tartós távollét esetén (egy hónap) gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott jogosítványokat is.

 

Ha az intézményvezető és az általános helyettes egyidejűleg van távol a helyettesítést a kollégiumi intézményvezető-helyettes látja el.

 

Az általános helyettes távolléte esetén feladatait a legtöbb szolgálati idővel rendelkező munkaközösség vezető látja el.

A távollévő kollégiumi intézményvezető-helyettes teendőit az intézményvezető, az általános intézményvezető-helyettes, szükség esetén a nevelőtanári munkaközösség vezető látja el.

 

 

5.    Az alkalmazottak munkafolyamatainak leírása

 

A munkafolyamatok leírását a munkaköri leírások egyénre szabottan tartalmazzák.

 

 

6.    A szülői közösség

 

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői közösséget hozhatnak létre.

 

A szülői közösség döntési jogköre:

-          működési rendjének, programjának meghatározása.

-          képviseletében eljáró személyek megválasztása.

-          rendelkezésükre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének és felhasználási módjának meghatározása.

 

A szülői közösség véleményezési jogköre:

-          a pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, az éves munkaterv, a tanév rendje.

-          az intézményi SZMSZ, a házirend.

-          az intézmény és a család kapcsolattartási rendjének kialakítása, a szülők tájékoztatásának formái.

-          a szülőket érintő anyagi ügyek.

-          a tanulók nagyobb csoportját érintő ügyek.

 

A szülői közösséggel való kapcsolattartás rendje:

Az intézményvezetés és a szülői közösség részvételével évente három alkalommal megbeszélést tart.

 

A szülők tájékoztatása:

Szóbeli tájékoztatás:

A szülők csoportos tájékoztatása óvodai, osztály, kollégiumi, iskolai szülői értekezleteken történik.

Az egyéni tájékoztatás módja a fogadóóra, a családlátogatás.

A szülőket az intézmény dokumentumairól (pedagógiai program, házirend, SZMSZ) az intézményvezető tájékoztatja.

 

Írásbeli tájékoztatás:

A szülői közösség részére az intézmény átadja a házirendet.

Az intézmény a gyerekekről, tanulókról írásbeli tájékoztatást ad tájékoztatófüzeten keresztül. Egyéb programokról, általános tudnivalókról a faliújságon keresztül is. Az írásbeli tájékoztatás része az iskolai weblap is.

 

Az intézmény dokumentumait (az adatkezelésre vonatkozó szabályok megsértése nélkül) a szülők bármikor tanulmányozhatják.

 

A szülői közösség felépítése:

Az osztályok és az óvodai csoportok egy-egy képviselőt választanak, ők alkotják a Szülői szervezetet, maguk közül vezetőt választanak.

A szülőkkel vagy a szülői szervezet képviselőjével az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, adnak tájékoztatást az intézmény munkájáról, feladatairól, eredményeiről. Ők gyűjtik össze a javaslataikat és továbbítják az intézményvezetés felé.

Az intézményi szülői munkaközösséggel az intézményvezető tartja a kapcsolatot, ad tájékoztatást és összegyűjti a javaslatokat.

 

A szülői értekezletek rendje:

 

Az intézmény a tanév, nevelési év során az éves munkatervben meghatározott időpontokban tart szülői értekezletet. Az összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívja össze és ad tájékoztatást az intézmény aktuális feladatairól, eredményeiről.

 

Az osztály, illetve a csoport szülői értekezletek időpontjait is az éves munkatervben kell meghatározni. Ezeket az osztályfőnökök, a csoportvezetők vezetik.

 

A fentieken kívül szükség esetén réteg szülői értekezleteket kell tartani. Ilyenek lehetnek:

 

-          az óvodába kerülő gyermekek szülei részére

-          az előkészítő osztályba lépő gyermekek szüleinek értekezlete

-          a kollégiumba kerülő tanulók szülei részére

-          a pályaválasztási szülői értekezlet

-          kirándulás, táborozás esetén a résztvevő tanulók szülei részére.

 

A fogadóórák rendje:

Az intézményben tartott fogadóórák rendjét az éves munkatervben kell meghatározni. A fogadóórák ideje alatt minden nevelőnek, gondozónak az épületben kell tartózkodnia.


 

7.    A munka belső ellenőrzésének rendje

 

A belső ellenőrzés rendszere átfogja az intézmény egész tevékenységét. Az ellenőrzés kiterjed az óvodai, iskolai, kollégiumi, utazótanári nevelő-oktató munkára, a gyermekek ellátásával, gondozásával, fejlesztésével összefüggő területekre, a gazdálkodási tevékenységre.

Biztosítja, hogy a hibák feltárása időben megtörténjen, fokozza a munka hatékonyságát.

Szervezéséért az intézmény vezetője, helyettesei a felelősök.

A belső ellenőrzés ütemtervét az intézmény vezetőtestületének javaslata alapján az intézményvezető készíti el és az éves munkatervben rögzíti.

Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az intézményvezető-helyettesek, az intézményi adminisztrációs csoport munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.

Az intézményveztő-helyettesek, ellenőrzési tevékenységüket a vezetői feladatmegosztásnak megfelelően saját területükön végzik. A pedagógiai munka ellenőrzése a szakmai munkaközösségek által kidolgozott területeken és módszerekkel is folyik.

A bejelentett ellenőrzések mellett rendkívüli, vagy alkalomszerű ellenőrzésre is sor kerülhet az iskola vezetőjének rendelkezése alapján. Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérhetik a szakmai munkaközösségek és a szülői szervezet is.

Az ellenőrzés tapasztalatait az ellenőrzést végző ismerteti az illetékessel. Az általános tapasztalatokat nevelőtestületi értekezleten ismertetni kell, a feladatok megjelölésével.

 

Az ellenőrzéssel kapcsolatos követelmények:

-          Mutasson rá a pedagógiai tevékenység hatékonyságára

-          Az ellenőrzés során a helyi tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól

-          Vizsgálja a szabadidős tevékenység hatékonyságát, eredményességét, a gyermekek gondozottságát

-          Kérje számon a gazdálkodási feladatok pontos ellátását, a belső rendet, a közös tulajdon védelmét

-          Legyen a fegyelmezett munkavégzés eszköze

-          Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ismerje el a jól végzett munkát, ugyanakkor figyelmeztessen a tévedésekre, hibákra, hiányosságokra, esetleges szabálytalanságokra

-          Segítse a vezetői utasítások végrehajtását

Az ellenőrzést végző személyek:

-          az intézményvezető

-          az intézményvezető-helyettesek

-          az élelmezésvezető

-          a módszertani munkaközösségek vezetői

-          az osztályfőnökök, csoportvezető nevelőtanárok megbízás szerint.

A különféle felelősöknek területükön ellenőrzési joguk van, egyben bejelentési kötelezettségük a nevelőtestület, az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek felé.

 

Az ellenőrzés területei:

-          Pedagógiai, vezetési, tanügyigazgatási feladatok ellátásának ellenőrzése

-          Időszakos, állandó, kiemelt és speciális feladatok végrehajtásának ellenőrzése

-          A kötelező és választott tanórai, valamint tanórán kívüli foglalkozások, megbeszélések, írásos dokumentumok, tanulói dokumentumok, mérések eredményeinek vizsgálata

 

 

 

Az ellenőrzések formái:

-          önellenőrzés

-          óralátogatások, foglalkozások ellenőrzése

-          tanórán kívüli foglalkozások ellenőrzése

-          beszámoltatás szóban, írásban

-          eredményvizsgálatok, felmérések

-          helyszíni ellenőrzések

-          írásos dokumentumok vizsgálata

-          gazdasági tevékenység vizsgálata.

 

  1.  A külső kapcsolatok rendszere és formája

 

Terület

Közoktatást érintő feladat

külső intézmény

Intézményben a feladat ellátásáért felelős

Fenntartó

Rendszeres pénzügyi és szakmai beszámolók készítése (havi, éves), statisztikai adatok biztosítása

Egri Tankerületi Központ

Intézményvezető, intézményi adminisztrációs csoport

Kormányhivatal

Pedagógusok minősítése, tankötelezettség, gyermekvédelmi feladatok

Egri POK

intézményvezető

Gyermek és ifjúságvédelem

Gyermek és ifjúságvédelmi rendszer működtetése. Rendszeres gyermekvédelmi támogatás (térítési díj, tankönyvtámogatás, utazási költségtérítés) a törvényi szabályozásnak megfelelően.

Gyermekjóléti szolgálatok, Területi és helyi gyermekvédelmi szolgálatok, Családsegítő intézetek.

Intézményvezető, intézményvezető helyettesek, GYIV felelős, osztályfőnök, nevelőtanár

Szociálpolitika

Gyermekek, tanulók egyenlő esélyeinek biztosítása, szociális háló kiterjesztése.

Gyámügy, gyermekjóléti szolgálatok, gyermekvédelmi szolgálatok, családsegítő intézetek.

Intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, GYIV felelős.

Egészségügy

Rendszeres egészségügyi ellátás megszervezésének, működtetésének ellátása a tankötelezettség végéig a 26/1997. (XI.3.) NM számú rendelet alapján.

Dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátása a 89/1995 (VII. 14.) kormányrendeletnek valamint a 33/98. EüM rendeletnek megfelelően

Orvosok, védőnők, fogorvos.

Intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, ápolónók

Közművelődés

A gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésének biztosítása, a könyvtárban, közművelődési intézményben.

Könyvtár, művelődési ház, mozi, múzeum, színház, stb.

Intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, könyvtáros, nevelőtanárok.

Munkaerő-gazdálkodás

Pályaorientáció, pályaválasztás a megfelelő középiskola, szakma választás biztosítása.

Középiskolák, társ iskolák, pedagógiai oktatási központok

Intézményvezető, intézményvezető-helyettes, 8. osztály osztályfőnöke

Pedagógiai szakmai szolgáltatók

Továbbképzések, módszertani anyagok, mérőlapok

Egri POK

Intézményvezető, intézményvezető-helyettesek

Pedagógiai szakszolgálat

Speciális szolgáltatások igénybevétele, a tanulók felzárkóztatása, fejlesztése érdekében.

Szakszolgálatok, bizottságok

Intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, óvónők, tanárok, utazótanári szolgálati munkatársak.

Felsőoktatás

Továbbképzések, szakmai konzultációk, összefüggő szakmai gyakorlatok szervezése

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedaógiai Kar

Intézményvezető, intézményvezető-helyettesek, pedagógusok

 

 

Külső kapcsolatok felsorolása:

 

Heves és Borsod megyei Önkormányzati Hivatalok

Heves és Borsod Megyei Szakszolgálatok, POK-ok

Hallássérültek Iskoláinak Egyesülete

Társ intézetek (Budapest, Vác, Kaposvár, Szeged, Sopron, Debrecen)

Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskola Kar Hallássérültek Pedagógiája és Látássérültek Pedagógiája Tanszéke

Gyengénlátók Általános Iskolája

Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete

Megyei Területi Gyermekvédelmi Szolgálat

Családsegítő Intézet – Gyermekjóléti szolgálat Eger

Hallássérültek Országos Szövetsége és helyi szervezetei

Audiológiai Állomások – Miskolc, Eger

Az integráltan tanulókat foglalkoztató iskolák, óvodák

Hallókészülékeket forgalmazó cégek

Heves megyében működő gyógypedagógiai intzémények

Többségi óvodák, iskolák, középiskolák, ahová érzékszervi fogyatékos gyermekeket felvesznek

Önkormányzati hivatalok, gyermekjóléti szolgálatok (a tanulók lakóhelye szerint)

Heves megye területén működő Védőnői Szolgálatok

Corimed Bt – Eger

 

Az intézményt a külső kapcsolatokban az intézményvezető, vagy az általa megbízott személy képviseli.

 

 

9.        Közérdekű adatok

 

A 229/2012(VIII.31.) Korm. rendelet 23.§-a rendelkezik a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listáról. Az ebben foglaltak végrehajásáért az intézményvezető felelős. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, illetve a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatala az intézmény weblapján történik. A dokumentumok egy-egy példánya megtalálható a tanári szobában, a könyvtárban, az igazgatói és helyettesi irodában.

 

10.  A fenntartó többletkötelezettsége

 

Az SZMSZ és a házirend azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges.


III.            rész

 

Működési szabályok

 

 

1.      A létesítmények használati rendje

 

·         Az intézmény valamennyi dolgozójának kötelessége, hogy az épület állagát, berendezését, tisztaságát megóvja, mindennapi munkájával a tanulókat is erre nevelje, a tűz- a baleset, valamint a munkavédelmi szabályzatot betartsa

·         Az intézmény helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre a helyiséget kialakították. Más célra történő használatához az intézményvezető előzetes engedélye szükséges

·         A tanulók az intézmény helyiségeit felügyelet nélkül nem használhatják

·         Az épület lépcsőházának, folyosóinak, osztály és hálótermeinek dekorációinak megóvása az osztályfőnökök, nevelőtanárok, gyermekfelügyelők feladata

·         Az intézmény területén okozott kárt a károkozónak meg kell térítenie. Az illetékes intézményvezető-helyettes feladata a kár felmérése és a kártérítés részleteinek a szülővel, vagy a gondviselővel való tisztázása

·         A szakleltár íven szereplő eszközökért a szaktanár teljes felelősséggel tartozik elszámolni

·         Az intézmény épületébe érkező személyeket minden dolgozó köteles udvariasan fogadni

·         A tanulók az iskola épületét tanítási, foglalkozási időben csak az iskola valamelyik vezetőjének engedélyével hagyhatják el

·         Az intézmény egész területén és 5 méteres körzetében tilos a dohányzás

 

Az iskolai és óvodai helyiségek használata

 

·         Az óvodai helyiségekben a foglalkozásokon kívül az e feladattal megbízott pedagógusok korai gondozást, illetve integrált tanuló fejlesztését is végezhetik

·         Az iskolai osztálytermekben délelőtt tanítás, délután kollégiumi foglalkozások folynak. A foglalkozások befejezése után az osztálytermeket be kell zárni

·         Különös figyelmet kell fordítani a szaktantermek, a klubszoba, a számítógépterem, a rajzterem, a kémia-fizika, a biológia-földrajz szertárak, a hallás-ritmus, a technika- és a tornaterem használatára és rendjére. Ezeknek a termeknek a felelősét minden évben a munkatervben meg kell jelölni. A felelős készíti el a rábízott helyiség használatának rendjét, különös tekintettel a munka- és balesetvédelmi szabályokra. Ezt ki kell függeszteni, betartása mindenki számára kötelező. A fenti helyiségeket zárva kell tartani, a kulcsot az igénybe vevő veheti fel a portán, vagy az igazgatóhelyettesi irodában

·         Az iskolai könyvtárat a könyvtáros tanár kezeli, értékéről köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megőrzése is az ő feladata. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási időben tartózkodhatnak a tanulók. A könyvtáros távollétében a bejutást a két igazgatóhelyettes biztosítja. A könyvtár használati rendjét, gyűjtőköri szabályzatát a könyvtáros tanár készíti el (Lásd: melléklet). A használati rendet a könyvtárban ki kell függeszteni

·         A tornatermet az iskola dolgozói (saját munkaidejükön kívül, portaszolgálat mellett) és hozzátartozói (az iskola dolgozójának jelenlétében) tanítási időn kívül használhatják, amennyiben a kollégiumi tevékenységet nem akadályozzák. A tornaterem használatát az igazgató engedélyezi. Ha a kollégium munkarendje megengedi a tornaterem bérbe adható. A kölcsönös megállapodást szerződésben kell rögzíteni. A tornaterem használati rendje a bérbevevőre is kötelező

 

·         Az iskolaudvaron testnevelésórát, szabadidős foglalkozást lehet tartani. A szüneteket az udvaron lehet tölteni. Az udvar tisztaságának megőrzése minden tanuló kötelessége

·         A tanári szoba a pedagógusok óraközi pihenésének, az órákra, foglalkozásokra való felkészülésének, a nevelőtestületi értekezleteknek a színtere. Az osztály dokumentumok őrzésének, tárolásának helye. Intézményi felnőtt rendezvények tartására ez a helyiség is felhasználható. A tanári szobában tanuló, az iskolához nem tartozó személy csak pedagógus jelenlétében tartózkodhat

 

 

A kollégiumi helyiségek használata

 

·         A hálószobák az éjszakai pihenést szolgálják. A szükségtelen nappali benntartózkodást kerülni kell. Az egyes tanulók a számukra kijelölt berendezéseket használhatják

·         Az ebédlő a tanulók és a dolgozók étkezésének a helye. A helyiség az iskolai és a diákotthoni rendezvényekre felhasználható. Az ebédlői rend helyreállítását a rendezvény szervezői végzik

·         A betegszoba a beteg gyermekek elhelyezését biztosítja. Rendjéért az ápolónők felelnek. Zárásáról az ápolónők és a takarítónők gondoskodnak

 

Egyéb helyiségek és berendezések használata

 

·         A főző- és mosókonyha, a kazánház, a karbantartó részleg és raktárak az intézmény működését szolgálják. Területükön illetéktelen személy nem tartózkodhat. Gyermek felnőtt kíséretében, csak indokolt esetben léphet be a fenti helyiségekbe. A felsorolt helyiségekben csak munkavégzés céljából szabad tartózkodni

·         Az iskola és a kollégium helyiségeiben elhelyezett berendezési tárgyakat a helyiségből kivinni nem szabad. Átrendezést csak a megbízott személy végezhet

·         Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott helyiségeket zárni kell

·         Az intézmény helyiségeit bérlők a velük kötött megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési kötelezettséggel tartoznak. Kötelesek betartani az intézmény munka – és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat és a helyiségek használati rendjét

·         Az épületek és a kapuk zárásának felelőse a portás

·         Hétvégeken, szünetekben, ha az épületben szállóvendégek, idegen személyek, csoportok tartózkodnak, a nem használatos helyiségeket zárni kell. Ennek felelőse az ügyelettel megbízott dolgozó, ellenőrzéséért a portás

·         Az iskola nyitva tartása alatt az épületben idegen személy csak az iskola valamelyik dolgozójának kíséretében tartózkodhat. A portás feladata a beérkező külső személyekről az illetékes tájékoztatása

·         Az intézményi vezetékes telefonok magán célra nem használhatók

 

2.      Nyitvatartási rend

 

·         A szorgalmi idő előkészítése a tanévkezdést megelőző két hétben történik

·         Az intézmény szorgalmi időben hétfőtől péntekig nyitva tart.  Az igazgató ettől eltérő nyitvatartási időt is meghatározhat. A tanulók felügyeletét, a bejárók fogadását reggel a beosztási rend szerint a gyermekfelügyelők látják el

·         A tanítási órák rendjét, idejét a tantárgyfelosztás és az órarend tartalmazza, amely az éves munkaterv melléklete. Az intézményvezető – esetenként – ettől eltérően is meghatározhatja a tanítás rendjét

·         A tanítási órák közötti szünetekben a folyosóügyeletet a tanárok látják el. Az ügyeleti beosztás az órarend alapján készül el. A gyermekfelügyelő, ha más beosztása nincs, köteles a folyosón tartózkodni és segíteni. Különös figyelmet kell fordítani az osztálytermek elhagyására, átadására, átvételére, az udvarra történő le- illetve felvonulásra

·         Tanévközi szünetekben és a nyári szünetben az ügyelet biztosított. Ennek rendjét a bejáratnál ki kell függeszteni. A fenti időszak munkanapjain az adminisztratív és technikai dolgozók, valamint a gyermekfelügyelők – beosztásuknak megfelelően – az épületben tartózkodnak

·         A kollégium a tanulókat a szorgalmi idő első napján fogadja. A tanulók a kollégiumot a szorgalmi idő utolsó napján kötelesek elhagyni. Erről előzetes tájékoztatás alapján a szülők gondoskodnak

·         A kollégium folyamatosan működik. A tanulókat indokolt esetben munkaszüneti és pihenőnapon is fogadja és ellátja. Az ügyeletet gyermekfelügyelők, illetve szükség esetén nevelőtanárok látják el külön beosztás szerint

·         Munkanapokon, a tanítás befejezése után, a tanulókat folyamatosan átveszik a nevelőtanárok. A délutáni program első szakaszában ebédeltetés, levegőzés, pihenés következik. A tanulási idő a beosztási rendnek megfelelően zajlik

·         A nevelőtanárok munkaidejének letelte után a csoportvezető gyermekfelügyelők a tanulókat átveszik. Felelősek a vacsoráztatás, a lefekvés előtti szabadidős tevékenységek, az esti tisztálkodás megszervezéséért, annak rendjéért

·         Az éjszakás gyermekfelügyelők ellátják az éjszakai ügyeletet, felelősek a reggeli ébresztés, tisztálkodás, készülődés lebonyolításáért

·         A kollégiumi igényeknek megfelelően működik a konyha is

·         Az éjszakai és a hétvégi felügyeletet ellátó gyermekfelügyelő, illetve tanár jogosult és köteles, a vezetői tevékenység körébe tartozóan is, ellátni minden olyan tevékenységet, és megtenni minden olyan halaszthatatlan intézkedést, amely az intézményben élő tanulók biztonságának megőrzése érdekében szükséges

·         Az utazótanári szolgálat keretében végzett munkát az utazótanárok és az e feladattal megbízott gyógypedagógus kollégák végzik

·         Az intézmény nyitvatartási idején belül 8 – 18 óra között az intézményvezető, vagy egyik helyettese benntartózkodik külön beosztás alapján. Hétvégeken és ünnepnapokon a vezetők egyike ügyeletet tart

 

Az óvoda, az iskola, a kollégium nyitva tartásának, napirendjének részletes szabályozását, időbeosztását az intézmény pedagógiai programja tartalmazza

 

3.      Tantárgyfelosztás, órarend, foglalkozási rend

 

Tantárgyfelosztás, a kollégiumi nevelők munkabeosztásának elvei

 

Az iskolai tantárgyfelosztást, a nevelőtanárok csoportbeosztását az intézmény éves munkatervében kell meghatározni. Feladataik részletes leírása a pedagógiai programban található meg.

 

Elkészítésüknél az alábbiakat kell figyelembe venni

 

·         neveléssel-oktatással lekötött időkeret, órakedvezmények

·         az osztályfőnök saját osztályában lehetőleg minden általa tanítható tantárgyat tanítson

·         felmenő rendszerben biztosítani a folyamatosságot

·         a pedagógus személyisége és az osztály, a kollégiumi tanulócsoport lehetőleg megfeleljenek egymásnak

·         arányos terhelést biztosítson

·         egyéni kívánságok lehetőség szerinti figyelembevétele.

 

 

Órarend, óvónői, nevelőtanári munkarend

 

Az órarend a tantárgyfelosztás alapján készül el. Az iskolai tagozaton az általános igazgatóhelyettes, a kollégiumban a munkabeosztást a kollégium vezetője készíti el.

 

Elkészítésénél az alábbiakat kell figyelembe venni:

·         a tanulócsoportok optimális leterheltsége

·         napi egyenletes terhelés

·         tantárgyak speciális követelményei

·         tömbösítés

·         bontott csoportok szervezése

·         egyéb, az előbbiekbe nem tartozó nevelés-oktatás – optimatizálási szempontok.

 

4.      Az intézmény nevelőtestülete

 

A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő-oktató munkát segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott.

 

Az intézményben működő nevelőtestület munkáját közösen elfogadott, egységes szellemben végzi. Azokban az ügyekben azonban, melyek kizáróan az iskolai tagozatot, vagy a kollégiumot érintik, az ott dolgozó pedagógusokból álló nevelőtestület jár el az intézményi nevelőtestület által átruházott jogkörben. A hozott határozatokról az intézményi nevelőtestületet tájékoztatni kell.

Az iskolában és a kollégiumban havonta egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet kell tartani.

 

A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program, elfogadása és egységes megvalósítása, valamint az SZMSZ és a házirend elfogadása.

 

Döntési jogkörébe tartozik:

·         az intézmény éves munkatervének elfogadása

·         az intézmény munkáját értékelő átfogó elemzése, beszámolók elfogadása

·         a nevelőtestület nevében eljáró pedagógus kiválasztása

·         a tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása, osztályozó vizsgára, vagy évismétlésre bocsátása

·         az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása

·         jogszabályokban meghatározott más ügyek

 

Javaslattevő jogkörét, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben gyakorolja.

A nevelőtestület döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Egyenlő szavazat esetén az igazgató szavazata dönt. A döntési, véleményezési jogkörébe tartozó határozatairól jegyzőkönyv készül, ami irattárba kerül és minden nevelőnek be kell tartania. A pedagógust titoktartási kötelezettség terheli a nevelőtestület tagjainak és tanulóinak személyes ügyeinek tekintetében.


 

A tanulók fegyelmi ügyeinek eldöntése céljából fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság tagjai:

Állandó tagok:

·         az intézményvezető

·         az érintett igazgatóhelyettes.

Változó tagok: az a két pedagógus, aki a tanulóval heti legmagasabb óraszámban foglalkozik.

A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről a tanévzáró nevelőtestületi értekezleten adnak tájékoztatást.

 

A nevelőtestületi értekezletek rendje:

A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető hívja össze.

 

Az intézmény tanévenként az alábbi nevelőtestületi értekezleteket tartja

·         Tanévnyitó értekezlet feladata az intézmény éves munkatervének elfogadása.

·         Félévi és tanévvégi osztályozó értekezletek feladata a magatartás, szorgalom és a tantárgyi érdemjegyek eldöntése.

·         Félévi és tanévvégi nevelőtestület értekezlet feladata a nevelő-oktató munka értékelése.

·         Nevelési értekezletek feladata, hogy a nevelőtestület által meghatározott témában elemezze az intézmény eredményességét, hatékonyságát.

·         Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha olyan esemény sorozat történik, amely hátráltatja az eredményes nevelő-oktató munkát.

·         Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell az intézményvezetőnek összehívnia, ha azt a nevelőtestület 1/3-a kezdeményezi.

 

Módszertani munkaközösségek

A hasonló műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. Meghatározzák működésük rendjét, elfogadják munkatervüket, megválasztják vezetőjüket. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja.

 

A módszertani munkaközösségek feladatai:

Szakmai, módszertani kérdésekben segítik az intézmény munkáját.

Részt vesznek az iskolai, kollégiumi oktató-nevelőmunka belső fejlesztésében, tartalmi és módszertani korszerűsítésében.

Javaslatot tesznek:

  •  a területükhöz tartozó feladatok eredményességének vizsgálatára, továbbfejlesztésére,
  • a tantervek korszerűsítésére, tantervi anyagok átrendezésére, kiegészítő programokra, módszerekre,
  • a tankönyvekre és a szakmai pedagógiai munkát segítő taneszközök beszerzésére
      • központi alternatív programok választására,
        tanórán kívüli foglalkozások programjaira,
        egységes követelményrendszer kialakítására,
        pedagógiai pályázatok kiírására, díjazására.
  • Összeállítják az intézmény éves munkaterve alapján saját éves munkatervüket.
  • Tantárgyi versenyek szervezése, lebonyolítása.
  • Továbbképzési terv véleményezése.
  • Pályakezdő pedagógusok munkájának segítése.

 

 

A módszertani munkaközösség vezetője:

 

·         Képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és a külső szakmai fórumokon.

·         Irányítja a munkaközösség tevékenységét.

·         Szaktárgyi, módszertani értekezleteket tart.

·         Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség (éves, féléves) tevékenységéről az iskolavezetés számára, igény szerint az intézményvezető részére.

·         Állásfoglalása előtt köteles meghallgatni a közösség tagjainak véleményét.

·         Tájékoztatja a nevelőtestületet azokról az ügyekről, melyben átruházott jogkörben jár el.

A módszertani munkaközösség vezetőjét előzetes egyeztetés után az intézményvezető bízza meg és munkáját vagy ő, vagy az intézményvezető-helyettes irányítja.

 

Az intézményben működő szakmai módszertani munkaközösségek együttműködésének kapcsolattartási rendje

 

Valamennyi szakmai módszertani munkaközösség vezetője, egyben tagja az intézmény vezetőségének. Így minden intézményt érintő szakmai és egyéb kérdés megvitatásában részt vesznek. Aktív közreműködői a közös állásfoglalások kialakításának, a nevelési célok meghatározásának, valamennyi intézményi tevékenységnek. Minden munkaközösség vezetőnek módja van arra, hogy az adott kérdésben kifejtse álláspontját, megismerje kollégái véleményét és mindezek megvitatásra kerüljenek.

Vezetői értekezletek rendje: minden hónap első keddje 14 óra.

Délelőttös tanárok számára megbeszélés: minden hónap első szerdája 14 óra.

Délutános tanárok számára megbeszélés: minden hónap első szerdája 16 óra.

Amennyiben további egyeztetésre, vagy megbeszélésre van szükség, akkor közösen egyeztetett bármely időpontban meg kell szervezni az értekezletet.

Kezdeményezheti: a módszertani munkaközösség vezetője.

A feltételeket biztosítja: az intézményvezető.

 

A módszertani munkaközösségek részvétele a pedagógusok munkájának segítésében

 

A módszertani munkaközösségek közösen kialakított éves munkaterv alapján dolgoznak. Ezek a programok szorosan kapcsolódnak az intézmény munkatervéhez, illeszkednek a nevelési fő feladatokhoz, a tanév eseményeihez. A közös feladatok kialakításában, illetve végrehajtásában valamennyi pedagógus részt vesz.

A pedagógus bármely szakmai kérdésben segítséget kérhet a munkaközösség vezetőtől. Ha szükséges, akkor segítséget kérhetnek az intézményvezető-helyettesektől, vagy az intézményvezetőtől. Az intézményvezető óralátogatásain –lehetőség szerint – részt vesznek a munkaközösség vezetők, így az ezt követő óraelemzésen és konzultáción is jelen vannak. Ha órarendi okok miatt a munkaközösség vezető az óralátogatáson nem tud jelen lenni, akkor más időpontban végzi az óralátogatást. A pedagógus is kérheti, hogy bármely kollégája óráját látogathassa.

A pályakezdő pedagógusok segítése a „Gyakornoki szabályzatban” leírtaknak megfelelően történik.

 

5.      Gyermek- és ifjúságvédelem

 

Az intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében, a veszélyeztetettség forrásának megszüntetésében. Ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, a kormányhivatalokkal, hatóságokkal.

 

Az intézményvezető a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátására külön megbízást ad. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. A gyermekvédelmi szolgálatokkal való folyamatos kapcsolattartást a gyermekvédelmi felelős munkaköri leírása tartalmazza.

 

6.      Tanórán kívüli foglalkozások

 

Az intézmény működéséből adódóan ezek a foglalkozások többnyire a kollégium munkarendjébe illeszkednek.

A tanulási időt követően szerveződnek a szaktárgyi szakkörök a felső tagozatosoknak, valamint a hittanórákra jelentkező tanulók részére. A működő szakkörök felsorolását az éves munkaterv tartalmazza.

A tanulást követő – vacsora utáni – időszakban zajlanak a sportköri és egyéb jellegű szabadidős tevékenységek alsó- és felső tagozatos tanulóknak külön-külön. Ezeket a foglalkozásokat is az éves munkaterv tartalmazza. A foglalkozások tartalma változó a nevelőtanárok, a gyermekfelügyelők hozzáértése, a gyermekek igénye, a tárgyi és anyagi feltételek megteremthetősége szerint.

A fenti foglalkozásokon részt nem vevő gyermekeknek lehetőségük van udvari, tornatermi, illetve benti játékokra a gyermekfelügyelők irányításával.

 

A lehetőségekhez mérten egy-egy csoport részt vehet a város által szervezett foglalkozásokon, rendezvényeken.

 

A nevelőtanárok a nem csupán csoportjuknak szervezett szabadidős tevékenységről rövid terveket írnak és a foglalkozásokat naplókban rögzítik.

 

A hallássérült gyermekek számára tanévenként megrendezésre kerülő országos tanulmányi és sportversenyek helyét és idejét az éves munkaterv rögzíti. A résztvevők köre a háziversenyek alapján dől el.

Szakkörök: A különféle szakkörök a tanulók képességeinek fejlődősét szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művészeti, technikai, szaktárgyi szakkörök, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az intézmény dolgozója.

 

Iskolai sportkör: Tagja az iskola minden tanulója. Az intézményi sportkör a testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a sportversenyekre.

 

Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztést segítik a különféle (szaktárgyi, művészeti és sport) versenyek, vetélkedők, melyeket az intézményben szervezünk, illetve a hallássérültek iskolái között éves rendszerességgel bonyolítanak le.

 

Szabadidős foglalkozások: A szabadidő hasznos és kulturált eltöltését szolgálják a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodó, különféle programok (túrák, korcsolya utak, sítáborok, kirándulások, táborozások, színház, – és múzeumlátogatások, klubdélutánok). Szabadidős programokhoz, tanulmányi kirándulásokhoz az iskolabusz, valamint az intézményi személygépkocsi igénybe vehető. Ezeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

 

Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon az iskolai könyvtár segíti.

 

7.      Tanítási időkeret

 

A Nemzeti köznevelési törvény 6. melléklete határozza meg a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretét.

A fenntartói jóváhagyásával az alábbiak szerint módosulhat:

 

A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely

  1. keresőképtelenség időtartamára esik,
  2. továbbá az intézmény vezetője által engedélyezett olyan kieső tanítási napok után, amelyek

a)      az intézmény pedagógiai programjában, szakmai programjában meghatározott kirándulások, üzemlátogatások, táborok

b)      az pedagógiai programmal összefüggő, éves munkatervben meghatározott versenyeken, rendezvényeken való részvétel, tanuló kísérése

c)      az intézmény továbbképzési programjában, éves beiskolázási tervében szereplő továbbképzések, illetve a szakmai programmal összefüggő szakmai konferenciák, képzéseken való részvétel

d)     az országos és helyi mérés - értékelésben való közreműködés

e)      az intézményben történt nem várt események (pl.: tűzeset, bombariadó stb.)

 

 

8.      Ünnepélyek, megemlékezések

 

Az intézmény hagyományainak ápolása, fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése a közösség minden tagjának kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, időpontokat, felelősöket az intézmény éves munkaterve tartalmazza.

 

Az intézmény hagyományos ünnepi, kulturális rendezvényei:

·         Az aradi vértanúk emléknapja

·         Megemlékezés az 1956-os forradalomról

·         Nemzeti ünnepünk, március 15-e

·         Az iskola alapítására emlékezünk október második hetében

·         Mikulás ünnepség

·         Karácsonyi ünnepség

·         Farsangi jelmezes mulatság

·         A diktatúrák emléknapjai

·         Anyák napjára ajándékkészítés

·         Az összetartozás emléknapja

·         Családi nap

 

A megemlékezések idejét és módját a „tanév rendje” tartalmazza. Az ünnepélyek szervezéséért felelős pedagógus munkáját minden nevelőnek segítenie kell.

 

 

9.      A gyermekek, tanulók felvétele

 

Felvétel az óvodába:

Az óvodába lépés feltétele a Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság illetve a Hallásvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye.

 

Felvétel az iskolába:

Az iskola, felvételi körzetéből, minden jelentkező tanköteles hallássérült, illetve férőhely függvényében beszédfogyatékos gyermeket felvesz. Az első évfolyam első osztályába történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek a megfelelő szakértői bizottság szakvéleményével rendelkezzen, és a szülő kérje gyermeke felvételét.

 

Az előkészítő illetve az első osztályba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

·         a gyermek születési anyakönyvi kivonatát

·         a szülő személyi igazolványát

·         a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha óvodás volt)

·         a megfelelő szakértő bizottság szakvéleményét

·         a gyermek egészségügyi könyvét.

 

Felvétel az iskola magasabb évfolyamára:

A 2-8 évfolyamra történő jelentkezéskor be kell mutatni:

·         a tanuló anyakönyvi kivonatát

·         a szülő személyi igazolványát

·         az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt

·         az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot

·         a megfelelő szakértői bizottság szakvéleményét.

 

Kollégium:

A kollégiumba felvételre kerülnek az intézmény óvodájába, iskolájába járó gyermekek, illetve tanulók közül azok, akiknek a felvételét a szülők kérik. Ugyancsak felvételre kerülhetnek az egri iskolákba integrált hallássérült tanulók.

 

10.  A javító és osztályozó vizsgák rendje

 

A javító és osztályozó vizsgák – intézményvezető által kijelölt – időpontjáról és a vizsgák követelményeiről az osztályfőnök értesíti a tanulókat és a szülőket.

A vizsgabizottság kijelölése az általános intézményvezető-helyettes feladata.

A vizsgabizottság elnöke az általános intézményvezető-helyettes, vagy megbízottja, tagja két vizsgáztató tanár, egyikőjük a jegyzőkönyvet vezeti. A jegyzőkönyvet mindhárman aláírják.

Az eredmény kihirdetése a bizonyítvány kiosztásával egyidejűleg történik.

 

11.  A tanulók távolmaradására, mulasztására vonatkozó szabályok

 

Az intézményi foglalkozásokról való távolmaradást igazolni kell. Az intézmény a tanuló mulasztására vonatkozó adatokat köteles regisztrálni. A szülő egy tanítási évben 3 napot igazolhat.

Az osztályfőnök indokolt esetben legfeljebb 3 napot engedélyezhet. Az ezt meghaladó engedélyezés intézményvezetői hatáskör.

 

A hiányzást követő első tanítási napon a mulasztást igazolni kell. Ha a gyerek beteg volt, akkor orvosi igazolást kell hoznia. Ha a tanuló bármilyen okból nem tud az intézményben megjelenni, akkor azt a szülőnek, gondviselőnek a hiányzás első napján közölnie kell az osztályfőnökkel, vagy nevelőtanárral.

 

Az igazolás bemutatásának elmulasztása miatt a hiányzás igazolatlan hiányzásnak minősül. Az igazolatlan mulasztások csökkentése érdekében az osztályfőnök, a nevelőtanár és a GYIV felelős együtt jár el.

Az első igazolatlan mulasztás esetén – az osztályfőnök jelzése alapján – az igazgató felszólítja a szülőt, vagy gondviselőt a tanuló rendszeres iskolába járására. A mulasztással kapcsolatos szabályokat 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 58.§-a szabályozza.

 

12.  A tanulók jutalmazásának elvei és formái

 

A tanulók jutalmazásánál az elért tanulmányi eredményekre, a közösség érdekében kifejtett tevékenységekre, magatartásra, szorgalomra, az intézmény hírnevét öregbítő eredményekre kell figyelemmel lenni. Részletes szabályozása a Pedagógiai Programban található.

 

13.  Fegyelmező intézkedések

 

Azokat a tanulókat, akik az iskolai, illetve a kollégiumi rendet tanórán, vagy tanórán kívüli foglalkozáson megszegik, vagyis az intézmény közösség normáit sértik, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Az intézkedést minden esetben szóbeli figyelmeztetésnek kell megelőznie. Részletes szabályozása a Pedagógiai Programban található.

 

14.  Az iskolai agresszió kezelése

 

Az iskolai agresszióval kapcsolatos mediátori feladatokat szakember látja el. Az agresszió kezelésével kapcsolatos teendők a Pedagógiai Program II. fejezetének 5. pontjában olvashatók.

A mediátor lehet az intézmény gyógypedagógus alkalmazottja, vagy külső szakember. A mediátort az igazgató bízza meg.

A mediátor közreműködését kezdeményezheti:

  • a konfliktus kezelésében részt vevő pedagógus, vagy nem pedagógus munkatárs
  • szülő
  • intézményvezető-helyettesek
  • intézményvezető

 

A csoportmegbeszélések helyszíne lehet az intézmény bármely csoportszobája, vagy az intézmény bármely alkalmas helyisége.

A mediátor tevékenységéről köteles írásban beszámolni az intézményvezetőnek, legkésőbb tevékenysége befejeztének 8. napjáig.

 

A mediátor kérheti más szakember segítséget, ha ezt szükségesnek tartja (pszichológus, pszichiáter). Ennek feltételeit az intézményvezető köteles megteremteni.

 

15.  Fegyelmi büntetések

 

A tanulók munkafegyelmének kialakítása az osztályfőnök, az osztályban tanító nevelők, a kollégiumi nevelőtanárok, gyermekfelügyelők közös feladata. Helyes szabályrendszerek kialakításával, annak következetes betartatásával, a tanulási módszerek megtanításával, a tanulók megfelelő terhelésének biztosításával el kell érni a helyes munkafegyelem kialakítását.

 

A fegyelmi eljárás részletes szabályozása a Pedagógiai Programban található.


 

16.  A tanulók közösségei, a diákönkormányzat

 

A tanulók érdekeik érvényesítésére diákönkormányzatot (továbbiakban: DÖK) hozhatnak létre. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A DÖK a saját hatáskörébe tartozó döntések előtt a nevelőtestület véleményét az intézményvezető útján kéri meg.

A kapcsolattartás formái:

·         Személyes megbeszélés.

·         Tárgyalás, értekezlet, diákgyűlés.

·         Írásos dokumentumok, tájékoztatók átadása.

Az intézményvezetés:

·         Átadja a diákönkormányzatnak a véleményezési, egyetértési, javaslattételi jogok gyakorlásához szükséges dokumentumokat.

·         A dokumentumokhoz kérésre tájékoztatást, felvilágosítást tartanak.

·         Megjelennek a diákgyűléseken, a DÖK javaslatait, véleményét figyelembe veszik döntéseik során.

A diákönkormányzat:

·         Gondoskodik a véleményezési, egyetértési, javaslattételi joggal kapcsolatos dokumentumok áttekintéséről, a jogok gyakorlásáról. Az ezekkel kapcsolatos vélemények beszerzéséről az intézményvezető gondoskodik.

·         Aktívan részt vesznek, azokon a fórumokon, amelyen megjelenni jogosultak.

·         Gondoskodnak az intézményvezetés tájékoztatásáról.

A DÖK-nak nyújtott támogatás

A DÖK munkáját a tanulók által felkért intézményi pedagógus segíti, aki eljárhat a DÖK képviseletében is. A DÖK rendezvényeit a Mlinkó István Alapítvány és az intézmény támogatja.

A DÖK a nevelőtestület előzetes véleményének kikérésével dönt:

·         Saját működéséről.

·         A DÖK működéséhez biztosított pénzeszközök felhasználásáról.

·         Hatásköreinek gyakorlásáról.

·         Egy tanításnélküli munkanap programjáról.

 

A DÖK szervezeti és működési szabályzatát a tanulóközösség fogadja el és a nevelőtestület hagyja jóvá.

 

A DÖK véleményét ki kell kérni:

·         A tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál.

·         A tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához.

·         A tanulói versenyek, pályázatok meghirdetéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához.

·         A tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához.

 

Jogainak megsértése esetén 15 napon belül kérelmet nyújthat be a kormányhivatalhoz.

 

A tanulók rendszeres tájékoztatása történhet:

·         tanévnyitó, tanévzáró megbeszéléseken.

·         iskolagyűlésen.

·         osztályfőnöki órán.

·         iskolai faliújságra kitett hirdetményeken.

 


 

IV.              rész

Egyéb rendelkezések

 

1.      Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi, audiológiai ellátásáról két főállású ápolónő, audiológiai asszisztens, iskolaorvos, védőnő és fül-orr-gége szakorvos gondoskodik.

 

Az intézmény tanulói, tanévenként, szervezett fogorvosi ellátásban részesülnek, a szakrendelő által meghatározott időpontban.

 

Az ápolónők gondoskodnak a kötelező védőoltások lebonyolításáról, a gyermekek egészségi és higiénés állapotáról.

 

A városi Egészségügyi Alapellátás által biztosított iskolavédőnő, heti rendszerességgel látogatja az intézményt és segíti a tanulók egészségi ellátását.

 

Az osztályfőnökök, gyermekvédelmi feladataik ellátása során, figyelemmel kísérik az egészségileg veszélyeztetett gyermekeket és fokozatosan ügyelnek a rendszeres orvosi ellenőrzésükre.

 

2.      Tankönyvrendeléssel kapcsolatos feladatok

 

Az egyes osztályfokokon, a tantárgyakhoz használt tankönyvek jegyzékét, a szakmai munkaközösség és a tantárgyat tanítók közösen állítják össze, az országos tankönyvjegyzék megjelenését követően. Azoknál a tantárgyaknál, ahol nincs munkaközösség (pl. földrajz, kémia) ezeket a tárgyakat tanító nevelők közössége állítja össze.

 

Törvényi rendelkezések szerint, a tanulók, fogyatékosságuk alapján, ingyenes tankönyvellátásban részesülnek. A tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős irányítja és végzi.

 

Az osztály tankönyvrendelését az osztályfőnök állítja össze az osztályban tanító nevelők javaslatára.

 

3.      A tanulók díjazása

 

Szabadidőben, szakkörön, tanórákon elkészült munkadarabokat a tanulók hazavihetik. A foglalkozást vezető pedagógus döntése alapján a mintadarabok intézményi kiállításra, ajándékozásra használhatók.

 

4.      Diákigazolványok kiadásának, megrendelésének rendje:

 

A diákigazolányokról a 362/2011.(XII.30.) Kormányrendelet határoz. Szabályozza az igénylőlapok rendelésének, kitöltésének, beküldésének módját, valamint a térítés költségeit.

 

Intézményi szabályozás:

·         Az igénylőlapok megrendeléséről, átvételéről, visszaigazolásáról, nyilvántartásáról, az összesített igénylés visszaküldéséről a rendeletben meghatározott időkeret szerint az intézményvezető, valamint az iskolatitkár gondoskodik. Ő felel a diákigazolványok sorszámának nyilvántartásáért is.

·         Az osztályfőnökök felelősek az igénylőlapok helyes kitöltéséért, a fénykép és a térítési díj összegyűjtéséért és annak határidőre történő leadásáért.

5.      Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, rendkívüli események szabályozása

 

Az intézmény külön szabályzatai:

·         Munka – és balesetvédelmi szabályzat.

·         Tűzvédelmi szabályzat.

 

A szabályzatok betartása és betartatása az intézmény minden dolgozójának és tanulójának kötelessége.

Az intézmény a dolgozók foglalkozás-egészségügyi ellátására szerződést köt.

A nevelő-oktató munka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtése, a tanulóbalesetek megelőzése érdekében teendő intézkedések az igazgató hatáskörébe tartoznak.

 

Minden pedagógus törvényből fakadó kötelessége, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön. A pedagógus az általa készített, használt eszközöket a megfelelő védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra, és a tanórákra.

Az iskolán kívüli rendezvényeken a kísérő tanár kötelessége, hogy a veszélyforrásokra, az elvárható magatartásra a tanulókat figyelmeztesse.

A balesetveszély észlelésekor, annak elhárítása érdekében mindenki köteles az azonnali intézkedéseket megtenni, ha erre nincs lehetőség, azonnal fel kell hívni az intézményvezető, a balesetvédelmi felelős figyelmét a veszély forrására.

 

Ha a gyermeket baleset érte, a foglalkozást tartó pedagógus, illetve a felügyeletet ellátó gyermekfelügyelő kötelessége az elsősegélynyújtás, az intézkedés megtétele. A balesetről értesíteni kell az intézményvezetőt, és a szülőt. A baleseti jegyzőkönyvet fel kell venni és át kell adni az intézményvezetőnek.

Ha az intézmény a veszélyeztető okokat nem tudja megszüntetni, segítséget kell kérnie a fenntartótól.

Három napon túl gyógyuló balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, arról jegyzőkönyvet kell felvenni, amit legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal jelenteni kell a fenntartónak

 

Rendkívüli esemény:

 

Tűz- és bombariadó esetén legfontosabb az intézmény épületének minél gyorsabb elhagyása, a tanulók, dolgozók biztonságos helyre juttatása. Ennek érdekében tűz- és bombariadót évente két alkalommal kell gyakorolni.

 

Rendkívüli helyzet esetén az intézményvezető a felügyeleti szervvel egyeztetve rendkívüli szünetet rendelhet el. A rendkívüli helyzetet (tűz- és bombariadó, árvíz, más katasztrófa) azonnal jelenteni kell a fenntartónak, szükség esetén a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a katasztrófavédelemnek.

 

6.      A térítési díjak befizetésének rendje:

 

Étkezési térítés:

 

Az intézmény tanulói és dolgozói számára az étkeztetést a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság biztosítja. Az ezzel jó fizetési kötelezettségeket is ezen intézménnyel szemben kell teljesíteni. A tanulók térítési díjként a mindenkori napi nyersanyagnorma 50 %-t fizetik. Az a tanuló, aki gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, az étkezésért térítési díjat nem fizet. Ugyanennyit térítenek a más iskolába járó, de a kollégiumban lakó tanulók is.

 

A havi térítési díj mértékét az intézményben töltendő napok után kell kiszámítani. Ezt az összeget minden hónap 10. napjáig kell befizetni. A hétfőn, 14 óráig be nem jelentett hiányzó esetében, hétfőre egész napos térítési díjat számolunk fel. A hiányzásokkal korrigált térítési díj előírást a tényleges befizetésekkel összevetve minden hónap végén megállapítjuk a hátralékot, vagy a túlfizetést. A hátralékot a következő hónap 10-ig rendezni kell. A túlfizetések a következő hónapra, tanévre átvihetők. Tanév végén a túlfizetés a Bölcsődei Igazgatóság igazgatójának engedélyével visszafizethető.

 

Térítési díj hátralék esetében, a szülőknek járó egyéb juttatás összege térítési díj törlesztésére csoportosítható át, a szülő írásbeli hozzájárulásával.

 

Utiköltség térítés:

A tanulók hétvégi utazása tömegközlekedési eszközzel történik. Az utiköltség térítést a mindenkor érvényes társadalombiztosítási törvény előírásai szerint kell nyilvántartani és dokumentálni

 

7.      Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezetőaláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”, az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát, és a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell le rakni. Egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek férhetnek hozzá.

 

 

 

8.      Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e

célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az intézményvezető-helyettesek) férhetnek hozzá.

 

Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje: Az iskolánkban használatos digitális napló a KRÉTA – napló: elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik, a frissítés legalább egyórányi gyakorisággal történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését.

 

Havi gyakorisággal: ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény intézményvezetőnek vagy általános intézményvezető-helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattározni kell.

 

Féléves gyakorisággal: kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek.

 

A tanév végén: a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg.

 

Eseti gyakorisággal: kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

 

 

9.      Az elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

Az intézményvezető utasítása szerint az e mailekben érkezett meghatározott elektronikus leveleket, papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni, és a következők szerint irattárazni:

·         a kinyomtatást követően a papíralapú levelet el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,

·         az iraton fel kell tüntetni az ügyintézésre kijelölt személy nevét,

·         ügyintézés után az iratkezelési szabályzat szerint a válaszlevél is csatolandó ugyanazon iktató számon,

·         a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni a levelet, és a válaszlevelet is.

A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.

 

 


10.  A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör

 

A tanulók rendszeres testedzését az óratervben előírt testnevelés órákon, tömegsport foglalkozásokon, délután szervezett egyéni, osztály, sportcsoport foglakozásokon, valamint iskolai, területi, országos versenyekre való felkészüléssel kell biztosítani.

 

A mindennapos testnevelést órarendbe épített testnevelés órákkal, illetve sportjáték foglalkozásokkal, és különböző sportkörökkel valósul meg.

 

11.  Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolat

 

A sport szakkörök vezetőivel, illetve a testnevelő tanárokkal az intézményvezető konzultál az éves munkaterv összeállításakor. A munkatervben meghatározott versenyekre való felkészítés előtt megbeszélik a részleteket. Ez a rendszeres vezetői értekezleteken, illetve informális módon történik az adott helyzetnek megfelelően.

 

12.  Reklámtevékenység szabályai

 

Az intézményben engedélyezett a reklámtevékenység, ha a reklám a gyermekeknek, a tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze.

A reklámtevékenység engedélyezése intézményvezetői hatáskör.

 

13.  Az iskolai könyvtár

 

Az iskolai könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályokat a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 163-167.§-a szabályozza.

Nyitva tartás a munkatervben meghatározott időbeosztásban.

Alapkövetelmények:

·         olyan, a használók által könnyen megközelíthető helyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására

·         könyvtáros tanár (tanító) alkalmazása

·         legalább 3000 könyvtári dokumentum megléte

·         tanítási napokon a tanulók és a pedagógusok dolgozók részére megfelelő időpontban nyitva tartás biztosítása.

 

Az iskolai könyvtár feladatait, fejlesztésének elveit, a dokumentumok nyilvántartásba vételét a rendelet tartalmazza.

Az iskolai könyvtár működése:

·         az iskolai könyvtárat az intézmény tanulói, pedagógusai és egyéb dolgozói használhatják. Kívülállók az intézményvezető engedélyével vehetik igénybe.

·         beiratkozás a könyvtárosnál történő jelentkezéskor, az arra meghatározott nyomtatványon történik

·         a könyvtári szolgáltatásokat a beiratkozottak, az engedélyezettek, valamint a tanórai, tanórán kívüli résztvevők vehetik igénybe

·         a könyvtárhasználat szabályait a jelentkezőkkel és a használókkal ismertetni kell és jól látható helyen ki kell függeszteni

·         a könyvtárat könyvtári tanóra megtartására bármikor igénybe lehet venni a tanítás ideje alatt.

 

14.  A tanulói alkotások díjazása

Intézményünkben nem releváns.

15.  Az utazótanári hálózat által támogatott intézményekben ellátott feladatok

 

A fogyatékosság típusának megfelelő szakértői bizottságok által kiadott szakértői vélemény tartalmazza az adott gyermekre, illetve tanulóra vonatkozóan a fejlesztés módját és helyét. Amennyiben a szakértői vélemény tartalma szerint ingerált fejlesztést javasol az adott gyermeknek, ill. tanulónak, akkor kijelöli a befogadó intézményt, és előírja a rehabilitációs órákat. Felsorolja a fejlesztendő területeket és a fejlesztésre fordítható időkeretet. Meghatározza a rehabilitációs órát ellátó szakember végzettségét. A befogadó intézmény igényli az Egri Mlinkó EGYMI és Kollégium utazótanári hálózatából a megfelelő végzettségű szakembert. Megfelelő végzettségű szakemberrel az integráltan fejleszthető hallássérült és a látássérült tanulók ellátására rendelkezünk.

Az ellátás megkezdéséhez együttműködési megállapodás megkötése nem szükséges.

Az utazótanár a szakmai támogatás keretében az alábbi tevékenységeket látja el:

·         érzékenyítő programot szervez a befogadó intézmény pedagógusaink, az adott osztályközösségnek, vagy kisebb tanulócsoportnak

·         rendszeresen konzultál a csoportvezető pedagógussal és az integrált gyermek vagy tanuló pedagógusaival

·         a sikeres integráció érdekében segíti, irányítja a szülő gyermekével végzendő fejlesztő munkáját

·         igény esetén részt vesz szülői értekezleten

·         figyelemmel kíséri a felülvizsgálatok időpontját, előkészíti a szükséges dokumentációt

·         segíti a segédeszközök működőképes állapotának megtartását

·         megtartja a szakértői véleményben előírt rehabilitációs órákat – ügyelve a fejlesztendő területekre

·         a tanév elején, illetve a fejlesztés megkezdésekor fejlesztési tervet készít az adott gyermekre, ill. tanulóra

·         tanév végén lezárja ezt, és a dokumentációt eljuttatja a befogadó intézmény részére

·         az ellátás helye lehet a befogadó intézmény, vagy más fejlesztésre alkalmas helyszín

·         a szakértői véleménybe meghatározott időkeret a tanévre vonatkozóan érvényes, tehát igény szerint tömbösíthető

·         ha a gyermek vagy tanuló állapotában változás következik be, felmerül az ellátás formájának változtatási igénye, akkor a befogadó intézménnyel és a szülőkkel egyeztetve kezdeményezhet felülvizsgálatot az illetékes szakértői bizottságnál

·         hallássérült gyermek esetén gondoskodik a rendszeres audiológiai kontrollvizsgálatról

·         eszközkölcsönzést tesz lehetővé

 

16.  A biztonságos működés szabályai

 

Az intézményi védő, óvó előírásokat - ezen belül a rendkívüli események esetén szükséges teendőket, a tanulóbalesetek megelőzésére tett intézkedéseket, valamint a tanulóbalesetek esetén követendő eljárást – az intézmény munkavédelmi szabályzata és az intézmény házirendje tartalmazzák.

 

 


 

V.                 rész

Gazdasági tevékenység

 

1.      Az iskolai adminisztrációs szervezet működése és feladatai

 

Az intézmény nem önálló költségvetési szervezet. Az intézményvezető utasítása alapján az iskolai adminisztrációt végző munkatársak kezelik a bejövő számlákat. Az Egri Tankerületi Központ igazgatójának jóváhagyása alapján történik a beszerzések kezdeményezése, a készpénz-igény bejelentése és annak elszámolása az eljárásrend szerint. Az intézményvezető feladata:

·         a szervezet munkájának megszervezése, irányítása, ellenőrzése

·         a szakmai tevékenység megvalósításához a gazdasági feltételek biztosítása

·         a számviteli, a pénzügyi, az adó és társadalombiztosítási jogszabályok előírásainak betartása és betartatása, a gazdálkodás szabályszerűségének biztosítása, általános érvényű gazdasági szabályozások kiadása, azok betartásának ellenőrzése,

·         a bizonylati fegyelem betartása, betartatása

·         munkaügyi, személyügyi feladatokat lát el, és megszervezi a személyi juttatások szabályos fizetését, nyilvántartását

·         elkészíti a költségvetési tervezést, és biztosítja a beszámoltatást.

·         biztosítja az intézmény vagyonának rendeltetésszerű működtetését, hasznosítását.

 

 

Az élelmezési feladat ellátását a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság végzi. A konyhai dolgozók a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság dolgozói. A napi munkát az intézményvezető ellenőrzi. Ha problémát észlel, akkor haladéktalanul jelzi az intézmény vezetőjének.

 

Iskolatitkár:

Munkájával segíti a szakmai feladatok megvalósulását. Szervezi az intézményi programok lebonyolítását. Vezeti a tanulókkal kapcsolatos nyilvántartásokat. Analitikus nyilvántartásokat vezet.

 

Raktáros, gondnok:

Raktáros: Az anyag-fogyóeszköz raktáros egyszemélyes felelősséggel kezeli a raktárakat. Munkáját a vagyonkezelésre vonatkozó szabályzatok alapján végzi. Vezeti az analitikákat, vezeti az eszköz és anyagnyilvántartást. Kezeli az intézmény rendelkezésére bocsájtott készpénzt. Határidőre elszámol.

Gondnok: az intézmény működését, zavartalan üzemeltetését biztosító szerteágazó feladatot lát el. Szervezési, irányítási és ellenőrzési tevékenysége az alábbi munkakörökre terjed ki:

·         karbantartók

·         takarítók

·         portások

·         mosodai dolgozó.

 

Munkaügyes:

Munkáját az érvényes jogszabályok alapján végzi. Kapcsolatot tart a MÁK illetékes osztályaival, valamint az Egri Tankerületi Központ munkaügyi csoportvezetőjével.

 


 

2.      Az iskolai adminisztrációs csoport főbb tevékenységei

 

Az intézmény feladatainak ellátását szolgáló kötelezettség vállalás a tankerületi igazgató hatáskörébe tartozik. Az egri Tankerület által meghatározott eljárásrendet követve lehet beszerzéseket kezdeményezni. Kizárólag e szabályok betartásával lehet a teljesítéseket igazolni. Szoros kapcsolatot kell tartani az Egri Tankerület pénzügyi csoportvezetőjével.

 

Bér- és létszámgazdálkodás:

Az éves költségvetésben engedélyezett bérkeret és létszám betartásáért az intézményvezető a felelős.

A dolgozók felvételéről, a munkaviszony megszüntetéséről az intézményvezető előterjesztést készít a Tankerületi igazgató részére. Az intézményvezetőnek önálló döntési joga nincs. A Tankerületi igazgató jóváhagyása és aláírása után az intézményvezető szignójával látja el a kinevezési, vagy munkaviszony-megszüntetését tartalmazó okiratot.

 

Az intézmény vagyonának kezelése:

A tárgyi eszközök, a fogyóeszközök és anyagok nyilvántartásának rendjét és azokkal való gazdálkodást szabályzatok rögzítik.

·         Leltározási szabályzat

·         Selejtezési szabályzat

·         Eszköz- és anyagkezelési szabályzat

 

A beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet az Eszközbeszerzési és közbeszerzési szabályzat tartalmazza.

 

Reprezentációs célú kiadások:

A rendelkezésre bocsájtott kerettel az előírásoknak megfelelően elszámol.

 

Gépjármű üzemeltetés:

Az utazótanári szolgálat hatékonyságának érdekében az intézmény személyautót üzemeltet, ami az utazótanárok munkavégzését segíti. Az autók az Egri Tankerületi Központ tulajdonában vannak. Karbantartásuk, üzemanyaggal történő ellátásuk az Egri Tankerületi Központ által meghatározott eljárásrend szerint történhet.

 

Mosoda:

Az intézeti textíliák és a gyermekek ruházatának mosására mosoda üzemel. Működésének szabályozása a Mosodaműködési utasításban rögzítjük.

 

Étkezés:

Az intézmény konyháját a Gyermekjóléti és Bölcsődei Igazgatóság működteti. Az élelmezésvezető, a szakácsok, a konyhalányok a Bölcsődei Igazgatóság dolgozói. Továbbra is a kollégiumban lakó gyermekek és a dolgozók étkeztetésének biztosítása érdekében kell működnie, figyelembe véve az intézmény sajátosságait. Az intézményvezető felel a feladatellátás biztonságáért. Amennyiben problémát érzékel az ellátás színvonalában, azt haladéktalanul jeleznie kell a Bölcsődei Igazgatóság igazgatójának.

 

Fizetési előleg:

Az intézet dolgozói fizetési előleget vehetnek fel. Az eljárásrendet az Egri Tankerületi Központ rendelkezései határozzák meg.

 


 

Záradék

 

Hatályosság, hozzáférhetőség:

A Szervezeti és Működési Szabályzat visszavonásig érvényes. Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat minden dolgozó számára hozzáférhető legyen. Egy-egy példány megtalálható a könyvtárban, tanáriban, valamint olvasható az intézmény weblapján.

 

Az intézmény szabályzatai:

 

1.      Kollektív Szerződés

2.      Házirend

3.      Közalkalmazotti szabályzat

4.      Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata

5.      Pénzkezelési szabályzat

6.      Számlarend és számviteli politika

7.      Iratkezelési (adatkezelési) és bizonylati szabályzat

8.      Leltározási és selejtezési szabályzat

9.      Élelmezési szabályzat

10.  Belső ellenőrzési nyomvonal és szabályzat

11.  Eszköz és anyagkezelési szabályzat

12.  Tűzvédelmi szabályzat

13.  Munkavédelmi szabályzat

14.  Gépjármű üzemeltetési szabályzat

15.  Eszközbeszerzési és közbeszerzési szabályzat

16.  Ügyrend

17.  Önköltség számítási szabályzat

18.  Kockázatértékelési szabályzat

19.  Szabálytalanság kezelésének eljárásrendje

20.  Eszközök és források értékelésének szabályai

21.  Munkaköri leírások

 

 

Az Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium dolgozói az intézményi szervezeti és működési szabályzatban történt módosítást, kiegészítést megismerték és elfogadták. Ezt a tényt intézményegységenként az aláírási ívek igazolják.

 

 

 

Eger, 2019. szeptember 2.

 

                                                                                                     Muraközy Andrea

                                                                                                      intézményvezető

 


11

 

Az EGRI MLINKÓ ISTVÁN EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI
MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY, ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM KÖNYYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

 

 

Összeállította: Szeremi Gáborné

 iskolai könyvtáros

 

 


Tartalom

 

I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok: 3

II. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei 3

III. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai 4

1. Iskolánk könyvtárának alapfeladatai 4

2. Az intézmény könyvtárának speciális feladatai: 4

3. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai: 4

4. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok. 5

5. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok. 5

a) Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása. 5

b) A könyvtár szolgáltatásai 5

c) A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja. 6

d) A szolgáltatások igénybevételének feltételei 6

e) A könyvtárhasználat szabályai 6

f) A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje. 6

1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez. 7

Gyűjtőköri szabályzat 7

1. Az iskolai könyvtár feladata: 7

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai: 7

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők. 7

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai: 8

2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez. 11

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 11

1. A könyvtár használóinak köre. 11

2. A könyvtárhasználat módjai 11

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai 12

4. A könyvtár nyitva tartási ideje. 12

3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez. 13

Katalógusszerkesztési szabályzat 13

A könyvtári állomány feltárása. 13

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez. 14

Tankönyvtári szabályzat 14

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 14

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 14

A tankönyvek nyilvántartása. 15

5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez. 16

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára. 16

IV. Zárórendelkezések. 18

Az Iskolai Könyvtári SZMSZ jogszabályai 19


Oktatási intézmény neve: Egri Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Kollégium

Oktatási intézmény címe: 3300 Eger Klapka Gy. u. 10.

 

Az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

I. Az iskolai könyvtárra vonatkozó általános adatok:

A könyvtár neve: Mlinkó István EGYMI és Kollégium Könyvtára

A könyvtár címe, telefonszáma: 3300Eger Klapka Gy. u. 10. 06-36-518-943

A könyvtár fenntartójának neve: Mlinkó EGYMI és Kollégium

A könyvtár fenntartójának címe: 3300 Eger Klapka Gy. u. 10.

A könyvtár létesítésének időpontja: 1928

II. A könyvtár működésének célja, a működés feltételei

Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Az iskolai könyvtár működésének alapvető célja:

·         A speciális sajátosságok figyelembe vételével segítse az oktató-nevelő munkát

·         A rendelkezésre álló dokumentumok segítségével biztosítsa a szakmai munka fejlesztését.

·         Segítse az iskolai könyvtárhasználók általános műveltségének fejlődését.

·         A folyamatosan fejlesztett könyvtári állomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket.

Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza.

Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel:

a)      a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,

b)      legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,

c)      tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,

d)     rendelkezik a különböző információhordozók használatához, szükséges eszközökkel.

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival.

Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

III. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai

 

1. Iskolánk könyvtárának alapfeladatai

– a jogszabályoknak megfelelően – a következők:

a)      Gyűjtemény folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,

b)      Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

c)      Az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,

d)     A könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,

e)      Könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

f)       Tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára

g)      A könyvtári állomány a pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

2. Az intézmény könyvtárának speciális feladatai:

a)      Intézményünk a 3-16 éves közepes és súlyos fokban hallássérült, valamint beszédfogyatékos gyermekek képzését végzi szegregált oktatás keretében.

b)      A pedagógiai szakszolgálat keretén belül korai gondozást végez 6 hónapos kortól a hallássérült és látássérült gyermekeknek az óvodába kerülésig, valamint rendszeres szakmai tanácsadással segíti az integrált keretek közt tanuló óvodás, általános és középiskolás hallássérült és látássérült tanulók képzését végző oktatási intézményeket, szakszerű fejlesztésben részesíti az integrált keretek közt tanuló diákokat.

c)      Intézményünk regionális, Heves és BAZ megye hallássérült gyermekei tartoznak vonzáskörzetünkbe.

d)     A fogyatékosságuk miatt amúgy is hátrányos helyzetű gyerekek nagyobb része mélyszegénységben élő családban nevelkedik, ezért az esélyegyenlőség megteremtése céljából az iskolai könyvtárnak kell biztosítania a különböző dokumentumokat, melyek a kisgyermek kortól segítik a megfelelő ismeretszerzési, fejlesztési lehetőséget.

e)      A nevelői munka széles skálája (a "tanulói" életkor 6 hónapos kortól 16 éves korig ‑évismétlés esetén 18 éves korig is elhúzódhat‑, valamint a fogyatékosság súlyosságától illetve társuló fogyatékosságok körétől függően) a pedagógiai munkát segítő dokumentumok széles körét igényli.

f)       Intézményünk bentlakásos, így a hét 5 napján tartalmas szabadidős programokról kell gondoskodni, melyek a könyvtárral szemben nagyobb igénnyel lépnek fel, mint a többségi iskolák esetén.

g)      Intézményünkben 1928-tól működik iskolai könyvtár. Ebből adódóan feladata a régi módszertani dokumentumok gondozása, a búvárkodás lehetőségének biztosítása a kollégák számára.

 

3. Az iskolai, kollégiumi könyvtár kiegészítő feladatai:

a) a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,

b) tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

c) részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

 

4. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok

Könyvtárunk közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolítá-sában.

Iskolánkban csak SNI tanulók vannak, így a jogszabályok alapján mindannyian jogosultak az ingyenes tankönyvellátásra.

Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros-tanár munkaköri feladatként a következő feladatokat látja el:

·         előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatokat és lebonyolítja azt

·         elkészíti a tankönyvrendelést,

  • folyamatosan figyelemmel kíséri az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,
  • követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,
  • követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,
  • az éves tankönyvrendeléskor beszerzi az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,
  • a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak.

Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján.

5. A könyvtár működésével kapcsolatos szabályok

 

a) Az intézmény számára vásárolt dokumentumok nyilvántartása

·         az intézmény számára vásárolt összes dokumentumot könyvtári nyilvántartásba kell venni

·         a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni

·         az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni

b) A könyvtár szolgáltatásai

·         tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról,

·         szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),

·         tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, feladatgyűjtemények, stb.) kölcsönzése,

·         információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,

·         kézikönyvek és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,

·         más könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról tájékoztatás,

·         könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása,

·         tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról.

c) A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja

Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtáros, illetve az igazgató engedélyével a könyvtár szolgáltatásait külső személyek is igénybe vehetik. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk 2. sz. melléklete tartalmazza.

d) A szolgáltatások igénybevételének feltételei

A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata térítésmentes.

e) A könyvtárhasználat szabályai

A könyvek kölcsönzésének időtartama szorgalmi időben 3 hét. Tanév végén a diákoknak minden könyvet vissza kell vinniük a könyvtárba (attól függetlenül, hogy azt mikor vitték ki). Az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Egyéb ismerethordozók kölcsönzésének időtartama a mindenkori lehetőségek függvényében változik.

f) A nyitva tartás és a kölcsönzés ideje

Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok és a pedagógusok igényeihez.  A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak.

 

 


1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

 

Gyűjtőköri szabályzat

 

1. Az iskolai könyvtár feladata:

Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához szükséges eszközökkel.

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató-nevelő munka megalapozása.

E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

 

2. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre, az állománybővítés fő szempontjai:

Gyűjtőkör: A dokumentumoknak különböző szempontból meghatározott köre. A szisztematikus, tervszerű és folyamatos gyűjtőmunka alapja, az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata. A gyűjtőmunka más oldalról szelektív is, mely szempontjait a gyűjtőköri szabályzatban leírt fő- és mellék gyűjtőkör határozza meg.

Az állománybővítés fő szempontjai:

Ahhoz, hogy intézményünk képes legyen akár már a közeljövő újabb kihívásainak, egyre szélesebb körű szükségleteinek, igényeinek is eleget tenni, szükség van a rendszeres, átgondolt, az igényekhez rugalmasan alkalmazkodó továbbfejlesztésre.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg.

Az iskola alapvető (oktatási) feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe tartoznak, az egyéb iskolai funkciókhoz kapcsolódó dokumentu-mokat erősen válogatva gyűjti, az iskola anyagi forrásait figyelembe véve.

3. Könyvtárunk gyűjtőkörét meghatározó tényezők

3.1. Könyvtárunk típusa: iskolánk alapfokú oktatási intézmény, ahol óvoda és általános iskola működik hallássérült és beszédfogyatékos gyermekek számára, valamint pedagógiai szakszolgálat, melynek keretében hallás- és látássérült gyerekek fejlesztése folyik korai gondozás, későbbiekben integrált oktatás keretében.

Könyvtárunk típusa szerint jogilag a Mlinkó István Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Diákotthon fenntartásában működik, korlátozottan nyilvános, könyvtár (10 000 kötet alatti dokumentummal), mely az intézmény része.

3.2. Földrajzi elhelyezkedése: az iskola Eger belvárosában található. A közelben elérhető a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, ahol az iskolai könyvtárban nem fellelhető dokumentumok kölcsönözhetők.

3.3. Az iskola pedagógiai programja: Könyvtárunk gyűjtőköre eszköze a pedagógiai program megvalósításának, az iskolai könyvtár kiemelten vesz részt az általános és sajátos pedagógiai program megvalósításában, illetve általános nevelési céljainkban. Állományával segíti a diákok és a pedagógusok felkészülését tanóráikra, illetve a továbbtanulásra. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a 3-16 éves beszédfogyatékos, súlyos fokban hallássérült, társuló fogyatékossággal és tanulási zavarokkal is rendelkező tanulók nevelését-oktatását minél hatékonyabban segítse az iskolai könyvtár a fejlesztéséhez, felzárkóztatásához szükséges dokumentumokkal.

 

4. A könyvtár gyűjtőköri szempontjai:

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát.

A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

4.1 Tematikus (fő és mellék gyűjtőkör):

Fő gyűjtőkör:

A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés.

A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:

  • lírai, prózai, drámai antológiák
  • népköltészet, meseirodalom, ezek gyűjteményes kötetei
  • gyermek és ifjúsági regények, elbeszélések, versek,
  • nemzetiségi gyermek és ifjúsági irodalom (szépirodalom, vers
  • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei
  • egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei
  • nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom)
  • tematikus antológiák
  • életrajzok, történelmi regények
  • ifjúsági regények
  • általános lexikonok
  • enciklopédiák
  • az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok
  • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató­ alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • az általános iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok
  • a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok
  • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok
  • a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek
  • az intézmény történetével, életével, névadójával kapcsolatos anyagok,
  • a helyi tantervhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok,
  • a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,
  • a gyógypedagógia témakörébe tartozó kiadványok, különös tekintettel a hallássérültek, látássérültek és a beszédfogyatékosok pedagógiája témakörbe tartozó dokumentumok,
  • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek
  • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
  • felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok
  • az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások
  • napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,
  • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,
  • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
  • családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei
  • a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteményei

 

Mellék gyűjtőkör:

  • a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre
  • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. audio- és videokazetták).

4.2. Tipológia / dokumentumtípusok:

a) Írásos nyomtatott dokumentumok

  • könyv, segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv
  • periodikumok: folyóiratok
  • térképek, atlaszok

b) Audiovizuális ismerethordozók

  • képes dokumentumok (diafilm, DVD, videokazetta)
  • hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD, bakelitlemez)

c) Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM, multimédiás CD-k

Egyéb dokumentumok:

  • pedagógiai program
  • pályázatok

4.3 A gyűjtemény tartalmi összetétele, a gyűjtés témaköre, szintje, mélysége:

a) A teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül

 Nemzeti alaptantervhez kapcsolódva:

  • lírai, prózai, és drámai antológiák közül azokat, amelyek az általános iskolák tantervében szerepelhetnek,
  • klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei a helyi tantervben meghatá-rozottak alapján,
  • népköltészet, meseirodalom, azon gyűjteményes kötetei,
  • alapszintű általános lexikonok,
  • alapszintű enciklopédiák,
  • a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói,
  • a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató- alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek,
  • szaktantárgyakhoz kapcsolódó alapszintű elméleti és történeti összefoglalók,
  • az általános iskolában használt tantervek, óratervek tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,
  • a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok,
  • a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,
  • a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek,
  • az intézmény történetével, életével, névadójával, kapcsolatos anyagok,
  • felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok,
  • iskolai könyvtár tevékenységet érintő jogszabályok, állásfoglalások,
  • oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások,
  • családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye,
  • oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye,
  • tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye,

b) Válogatva gyűjti magyar nyelven (az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi, tárgyi szempontokat figyelembe véve):

  • tematikus antológiák
  • életrajzok, történelmi regények
  • ifjúsági regények
  • általános lexikonok
  • enciklopédiák
  • a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek
  • Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Egerre vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok
  • az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások
  • pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana
  • napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok
  • kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához (mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek)
  • audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. audio- és videokazetták).

c) Az iskola könyvtára a pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően folyamatosan szerzi be a teljes mélységi szintű dokumentumokat, anyagokat. A válogatott gyűjtési szintű anyagok beszerzése esetenként történik a módszertani munkaközösségek és a könyvtáros javaslata alapján az igazgató jóváhagyásával.


2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

 

Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat

 

1. A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, gyermekfelügyelői, adminisztratív és technikai dolgozói, a főiskolai szakmai gyakorlaton lévő hallgatók használhatják. Az igazgató engedélyével szakdolgozathoz adatot gyűjtő főiskolai hallgatók is igénybe vehetik a könyvtár szolgáltatásait. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik.

A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:


Diákoknál:

·              név

·              osztályfok

Dolgozóknál:

·              név

·              munkaterületet

Külső személy esetén:

·              név

·              anyja neve

·              születési hely és idő

·              állandó lakhely, illetve ideiglenes lakcím

·              személyi igazolvány vagy útlevél száma


 

Beiratkozáskor az adatokat könyvtáros beiratkozási naplóban nyilvántartásba veszi, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

 

2. A könyvtárhasználat módjai

·         helyben használat,

·         kölcsönzés,

·         csoportos használat

2.1 Helyben használat

Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:

  • a kézikönyvtári állományrész,
  • a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad:

  • az információk közötti eligazodásban,
  • az információk kezelésében,
  • a szellemi munka technikájának alkalmazásában,
  • a technikai eszközök használatában.

2.2 Kölcsönzés

  • A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.
  • Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.
  • A kölcsönzés nyilvántartása papír alapú kölcsönzőfüzetben történik.

A könyvtárból egy alkalommal diákok , adminisztratív és technikai dolgozók, valamint külső felhasználók számára legfeljebb három dokumentum kölcsönözhető 3 hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. Gyermekfelügyelők esetén nincs korlátozás a kölcsönözhető dokumentumok számát, pedagógusok esetén pedig a kölcsönözhető dokumentumok számát és a kölcsönzési határidő meghosszabbítását illetően. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők.

Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

 A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják.

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni.

2.3. Csoportos használat

Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak.

A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor.

A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai

  • információszolgáltatás,
  • szakirodalmi témafigyelés,
  • irodalomkutatás,

·         ajánló bibliográfiák készítése

4. A könyvtár nyitva tartási ideje

 

hétfő

6. óra

1400-1500

kedd

 

1500-1600

szerda

 

1400-1500

csütörtök

 

1400-1500

péntek

5. óra

 


3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

 

Katalógusszerkesztési szabályzat

A könyvtári állomány feltárása

Az iskolai könyvtár állománya raktári katalógussal részben feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása.

Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:

·         raktári jelzet

·         bibliográfiai és besorolási adatokat

·         ETO szakjelzeteket

·         tárgyszavakat

1.1  A dokumentumleírás szabályai

A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).

A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek.

 

A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

·         főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat

·         szerzőségi közlés

·         kiadás sorszáma, minősége

·         megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve

·         oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret

-          sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám

·         megjegyzések

·         kötés: ár

·         ISBN szám

 

1.2  Raktári jelzetek

A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

 

1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa: raktári katalógus

Dokumentumtípusok szerint: könyv

Formája szerint: papír alapú


4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez

 

Tankönyvtári szabályzat

I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:

  • a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény
  • 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

 

Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Köznevelési Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében az alábbi webcímen: http://www.tankonyv.info.hu/

 

II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás
kötelezettségének:

  1. Intézményünkben csak SNI tanulók oktatása folyik, így szinte valamennyien jogosultak az ingyenes tankönyvre. A nevelőszülőknél, illetve lakóotthonokban nevelkedő állami gondozott gyerekek tankönyveit a nevelők a számukra juttatott állami támogatásból befizetik az iskola pénztárába.
  2. A költségvetési keretben rendelkezésre álló összeg 75-90%-a biztosítja a tanulók ingyenes munkatankönyvekkel, munkafüzetekkel való ellátását, a fennmaradó összeg könyvtárfejlesztésre fordítható: tartós tankönyvek, atlaszok, ajánlott és kötelező olvasmányok. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül.
  3. A munkafüzetek és a munkatankönyvek a diákok birtokába kerülnek, a megfelelő állagú tankönyvek a könyvtári tankönyvállományt gyarapítják. (A gyermekek által már nem használt, de jó állapotú tankönyvek nem kerülnek bevételezésre.)
  4. A felső tagozatosok a szaktárgyi tankönyveket, térképeket több éven keresztül használják az avulás és az elhasználódás mértékétől függően.
  5. A tankönyvtári állományba bevételezett tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják.
    Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, akkor a tanév végéig, június 15-ig, mint minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatnia az iskolai könyvtárba.

 

A kölcsönzés rendje

A tanulók a tanévre szükséges tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik.

Tankönyvek és segédkönyvek esetén nincs korlátozva a dokumentumok száma és kölcsönzési határideje.

 

A diákok a tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

 

A tankönyvek nyilvántartása

Az iskolai könyvtár külön címleltárkönyvben, „Tankönyv” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket.

Évente leltárlistát készít:

  • az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)
  • összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)
  • összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)
  • listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)

·         listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

 

Kártérítés

A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően:

  • az első év végére legfeljebb 25 %-os
  • a második év végére legfeljebb 50 %-os
  • a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os
  • a negyedik év végére 100 %-os lehet.

 

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.

Módjai:

1.           ugyanolyan könyv beszerzése

2.           anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

 

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.


5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez

 

Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára

 

1. A könyvtáros jogállása

Az iskola könyvtáros feladatait munkaviszonyban látja el. Munkáját az igazgató, vagy helyettese irányításával, és ellenőrzése mellett látja el.

Az iskolai könyvtáros tanár felsőfokú pedagógiai és könyvtáros tanári végzettséggel rendelkezik.

Az iskolai könyvtáros részmunkaidőben dolgozik. Ennek mértéke az évi órafelosztás és tantárgyfelosztás függvénye. Könyvtári kölcsönzés heti 6-10 óra, könyvtárhasználati tanóra heti 1-2 óra.

2. A könyvtáros feladatai
a. Általános feladatok

·         ellátja a könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatokat,

·         éves munkatervet készít a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának fejlesztésére, közösen az iskola igazgatójával, vagy helyettesével,

·         tanév végén beszámolót készít, tájékoztatja a tantestületet a könyvtárhasználók könyvtárhasználatáról.

·         szervezi és lebonyolítja a könyvtár pedagógiai felhasználását,

·         kapcsolatot tart társintézményekkel,

·         végzi az iskolai könyvtár ügyvitelét, statisztikát készít,

·         részt vesz a könyvtárosok részére szervezett szakmai találkozókon, továbbképzéseken, értekezleteken,

·         részt vesz a könyvtár időszaki és soron kívüli leltározásában.

b. Szakmai feladatok

Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását az alábbiak szerint:

·         segíti az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával,

·         tervszerűen és folyamatosan végzi a könyvtári állomány gyarapítását, a beszerzési lehetőségekről folyamatosan konzultál az iskola vezetőivel, munkaközösségeivel,

·         a megrendelésekről, azok teljesítéséről nyilvántartást vezet,

·         tájékozódik a megjelenő kiadványokról, szükség esetén eseti beszerzéseket is végez,

·         állománybavételi tevékenysége során a beszerzett dokumentumokat meghatározott módon, a könyvtári működési szabályzatnak megfelelően nyilvántartásba veszi,

·         a nyilvántartásokat naprakészen vezeti,

·         a feldolgozást igénylő dokumentumokat feldolgozza,

·         rendszeresen, évente állományapasztást végez a felesleges, elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumok körében, s az ezzel kapcsolatos nyilvántartást, ügyviteli feladatokat is ellátja,

·         gondoskodik az állomány védelméről, a raktári rend megtartásáról,

·         végzi a letétek megfelelő helyekre történő kihelyezését, annak nyilvántartását, rendszeres gyarapítását, ellenőrzését,

·         végzi a kölcsönzési tevékenységet és annak adminisztrációját,

·         könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet,

·         rendszeres tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről,

·         igény szerint tájékoztatást végez.

c. Egyéb feladatok

·         kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, munkaközösség-vezetőkkel, szaktanárokkal a pedagógiai feladatok ellátásának segítése érdekében,

·         részt vesz az iskolai könyvtári szabályzat aktualizálásában, korszerűsítésében, jogszabályi változás esetén javaslatot tesz a szabályzat módosítására.


IV. Zárórendelkezések

 

  • Az iskolai könyvtár az iskola szerves része.
  • Az iskolai könyvtár SzMSz-e az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatának mellékletét képezi.
  • Jelen szabályzatban nem tárgyalt kérdésekben az érvényben lévő jogszabályokat kell érvényre juttatni.
  • Az iskolai könyvtár SzMSz-ének aktualizálása, karbantartása az iskola igazgatójának a feladata.
  • Az iskolai könyvtár SzMSz-ét mindenki által hozzáférhető helyen kell elhelyezni:
      • a könyvtárban
      • az igazgatói titkárságon

 

 

Eger, 2019. szeptember 2.

 

 

 

                                                                                                              _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

                                                                                                                             Muraközy Andrea

                                                                                                                              intézményvezető

 

 


Az Iskolai Könyvtári SZMSZ jogszabályai

1997.évi CXL törvény a kulturális javak védelméről és muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről,
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
2012. I. törvény a Munka törvénykönyve
2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és az iskolai tankönyvellátásról

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

110/2012- évi Kormányrendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról 

20/2012.évi EMMI rendelet a nevelési és oktatási intézmények elnevezéséről és működési rendjéről
23/2004.(VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről - módosításaival

3/1975 évi MKM rendelet  a könyvtári állomány ellenőrzéséről és az állományból történő törlésről szabályzat kiadásáról

 


IRATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

 

 

 

 

Iratkezelési szabályzat

 

 

 

 

Eger, 2017. február 15.


Iratkezelési szabályzat: Az iratok biztonságos átvételét, feldolgozását, kiadmányozását, rendszerezését, nyilvántartását, irattározását, selejtezését és levéltárba történő átadását szabályozza

 

Vonatkozó jogszabályok:

11/1994.(VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (4. számú melléklet) A nevelési-oktatási intézmények ügyintézésének, iratkezelésének általános szabályai és a tanügyi nyilvántartások.

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (20111. évi CXC. törvény a köznevelésről, hatályos 2012.09.01.)

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról (elődje 1992. évi LXIII. törvény A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról)

 

Az iratkezelés rendjét a nevelési-oktatási intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza.

 

A fentiek alapján az iratok kezelésével kapcsolatos feladatokat az alábbiak szerint szabályozom:

 

 

1.     Az iratkezeléssel kapcsolatos fogalmak

 

Szerv: a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet.

 

Közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy.

 

Irat: valamely szerv működése vagy személy tevékenysége során keletkezett vagy hozzá érkezett, egy egységként kezelendő rögzített információ, adategyüttes, amely megjelenhet papíron, mikrofilmen, mágneses, elektronikus vagy bármilyen más adathordozón; tartalma lehet szöveg, adat, grafikon, hang, kép, mozgókép vagy bármely más formában lévő információ vagy ezek kombinációja.

 

Közirat: a keletkezés idejétől és az őrzés helyétől függetlenül minden olyan irat, amely a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozik, vagy tartozott.

 

Irattári anyag: rendeltetésszerűen a szervnél maradó, tartalmuk miatt átmeneti vagy végleges megőrzést igénylő, szervesen összetartozó iratok összessége.

 

Irattár: az irattári anyag szakszerű és biztonságos őrzése, valamint kezelésének biztosítása céljából létrehozott és működtetett fizikai, illetve elektronikus tárolóhely.

 

 

 

Iratkezelés:

az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését illetve levéltárba adását együttesen magában foglaló tevékenység.

 

Irattári terv:

a köziratok rendszerezésének és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatásának alapjául szolgáló jegyzék, amely az irattári anyagot tételekre (tárgyi csoportokra , indokolt esetben iratfajtákra) tagolva, a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatásköréhez, valamint szervezetéhez igazodó rendszerezésben sorolja fel, s meghatározza a kiselejtezhető irattári tételekbe tartozó iratok ügyviteli célú megőrzésének időtartamát, továbbá a nem selejtezhető iratok levéltárba adásának határidejét.

Az irattári terv az iratkezelési szabályzat kötelező mellékletét képezi, melyet évente felül kell vizsgálni, és az irattári tervet alkalmazó szerv (szervek) feladat-és hatáskörébren bekövetkezett változás vagy az őrzési idő megváltozása esetén módosítani kell.

 

Maradandó értékű irat:

a gazdasági, társadalmi, politikai, jogi, honvédelmi, nemzetbiztonsági, tudományos, művelődési, műszaki vagy egyéb szempontból jelentős, a történelmi múlt kutatásához, ellátásához és az állampolgári jogok érvényesítéséhez nélkülözhetetlen, más forrásból nem vagy csak részlegesen megismerhető adatot tartalmazó irat.

 

Levéltári anyag:

az irattári anyagnak, továbbá a természetes személyek iratainak levéltárban őrzött maradandó értékű része, valamint a védetté nyilvánított maradandó értékű magánirat.

Levéltárba adás: a lejárt irattári őrzési idejű, maradandó értékű iratok teljes és lezárt évfolyamainak átadása az illetékes közlevéltárnak.

 

Másodlat:

az eredeti irat egyik hiteles példánya, amelyet az első példánnyal azonos módon hitelesítettek (pl. bizonyítvány)

Másolat:

az eredeti iratról

 

Érkeztetés:

az érkezett küldemény azonosítóval történő ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele.

 

Iktatás:

az iratkezelésnek az érkeztetés és az ezt követő postabontás utáni fázisa, az iratnyilvántartás alapvető része, amelynek során az érkezett, illetve a saját keltezésű iratot iktatószámmal látják el, és kitöltik az iktatókönyv, illetve az iktatóbélyegző lenyomat rovatait; elektronikus irat esetében az iktató képernyő rovatait töltik.

 

Iktatókönyv:

olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik. A szerv rendeltetésszerű működése során keletkezett (nála keletkezett, hozzá intézett és megőrzött) ügyviteli iratok (beadványok, kiadmányok, belső ügyviteli iratok) nyilvántartására szolgáló, folyamatos sorszámú oldalakkal ellátott, évenként hitelesítetten megnyitott és lezárt iratnyilvántartó könyv, amely készülhet elektronikus adathordozón is.

 

Iktatószám:

olyan egyedi azonosító, amellyel a közfeladatot ellátó szerv látja el az iktatandó iratot.

 

Irattári tételszám:

az iratnak az irattári tervben meghatározott tárgyi csoportba és iratfajtába sorolását, selejtezhetőség szerinti csoportosítását meghatározó kód.

 

Elektronikus irat:

számítástechnikai program felhasználásával – elektronikus formában rögzített –elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón tárolnak.

 

Számítástechnikai adathordozó:

számítástechnikai eljárással adatokat rögzítő, tároló adathordozó (mágnesszalag, hajlékony és merev lemez, CD stb.), amely az adatok nyilvántartását, azonosítását, kezelését és visszakeresését biztosítja.

 

Elektronikus iratkezelés:

valamint az elektronikus irattovábbítás esetén– a számítógépes programba építve tartalmazza a hozzáférési jogosultságokat, valamint a hitelesítés rendjét és az ezzel kapcsolatos feladatokat.

 

Irattári anyag:

Az intézmény és jogelődei működése során keletkezett, az intézmény irattárába tartozó iratok és az azokhoz kapcsolódó mellékletek.

 

Levéltári anyag:

Minden olyan gazdasági, társadalmi, politikai, jogi tudományos, műszaki, kulturális, oktatási, nevelési, vagy egyéb irat, melyre az ügyvitelnek már nincs szüksége.

 

Adat: Az 1993.évi LXIX törvény 2003. évi LXV. oktatási törvény 2.számú mellékletben felsorolt„ a közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok”.

 

 

2.     Az iratkezelést ellátó dolgozók feladatai

 

Igazgató

- elkészíti és kiadja az iskola iratkezelési szabályzatát;

- jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;

- jogosult kiadmányozni;

- kijelöli az iratok ügyintézőit;

- meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét.

 

Általános igazgatóhelyettes

- ellenőrzi, hogy az iskolában az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen;

- figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásaira az iratkezelési szabályzat módosítása végett felhívja az igazgató figyelmét;

- az igazgató távollétében jogosult az iskolába érkező küldemények felbontására;

- az igazgató távollétében kijelöli az iratok ügyintézőit;

- irányítja és ellenőrzi az ügyvitelszervező munkáját;

- előkészíti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását.

 

 Iskolatitkár

- köteles munkáját az iratkezelésre vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai alapján végezni;

- köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni;

- a küldemények átvétele;

- az esetleges iratok csatolása;

- az iratok belső továbbítása az igazgatóhoz, hiányzása esetén az igazgatóhelyetteshez

- a kiadmányok tisztázása, sokszorosítása;

- a kiadmányok továbbítása, postai feladása, kézbesítése

- a határidős iratok kezelése és nyilvántartása;

- az elintézett ügyek iratainak irattári elhelyezése;

- az irattár kezelése, rendezése;

- az irattári jegyzékek készítése;

- közreműködés az irattári anyag selejtezésénél és levéltári átadásánál.

 

 

3.     Az iratok átvétele és felbontása

 

- Az iskolába érkező küldemények postai átvételére az igazgató; az általános igazgatóhelyettes; az iskolatitkár jogosult. Az iskolatitkár köteles az átvett iratot az igazgatónak azonnal továbbítani.

- Az iskolának személyesen benyújtott iratok átvételére az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese jogosult. A személyesen benyújtott iratok átvételét kérelemre igazolni kell.

- Amennyiben a küldemény címzéséből megállapítható, hogy az nem az iskolát illeti, felbontás nélkül kell a címzetthez eljuttatni, vagy a postára visszaküldeni.

- Ha az irat burkolata sérülten, vagy felbontottan érkezett, a küldeményt átvevőnek rá kell írnia a „Sérülten érkezett”, illetve „Felbontva érkezett” megjegyzést, a dátumot, és alá kell írnia.

- Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, a diákönkormányzat, az iskolaszék, a szülői munkaközösség, az intézmény alapítványa részére érkezett leveleket.

- A névre szóló iratot, amennyiben az nem magánjellegű és hivatalos elintézést igényel, a címzettnek haladéktalanul vissza kell juttatnia az igazgató, vagy helyettese részére.

- A névre szóló küldeményt a címzett távolléte esetén az igazgató vagy helyettese felbonthatja, ha a küldemény külseje alapján megállapítható, hogy hivatalos iratot tartalmaz.

- A küldeményt felbontó dolgozónak egyeztetnie kell a borítékon és a benne levő iratokon lévő iktatószámokat, továbbá az iraton feltüntetett és a ténylegesen beérkezett mellékletek számát. Az eltéréseket az iratra rá kell vezetni, és erről a küldemény feladóját haladéktalanul értesíteni kell.

- Amennyiben a küldeményhez pénz, illetékbélyeg, válaszbélyeg van mellékelve, ezt az iratra fel kell jegyezni.

- A küldemény téves felbontása esetén a borítékot ismét le kell ragasztani. A küldeményt felbontó dolgozónak a borítékra rá kell vezetnie a téves felbontás tényét, s azt dátummal és aláírással kell ellátnia. A tévesen felbontott küldeményt haladéktalanul továbbítani kell a címzetthez.

- Ha a feladó neve és címe csak a borítékról állapítható meg; továbbá ha a küldemény névtelen levél; illetve ha a feladás időpontjához jogkövetkezmény fűződik (fellebbezés, bírósági idézés, jelentkezés, pályázat, felülbírálati kérelem, törvényességi kérelem, stb.), a borítékot az irathoz csatolni kell, és ezt az iraton a mellékletek feltüntetése mellett jelezni kell.

- Sürgősség kezelése: A gyors elintézést igénylő („azonnal”, „sürgős” jelzésű) küldeményt azonnal továbbítani kell az igazgatóhoz, vagy az igazgatóhelyetteshez.

- Elektronikus úton, e-mailen érkező információt, levelet, utasítást, beérkező levélként kell kezelni.

 

 

4.     Az iratokkal kapcsolatos ügyintézés

 

A küldeménnyel kapcsolatos ügyek elintézését az iskolatitkár köteles elvégezni.

Az iskolatitkár az ügyeket haladéktalanul, érkezési sorrendben, illetve határidejük figyelembevételével köteles elintézni.

 

Az ügyintézés határideje:

- a tanulókkal kapcsolatos ügyekben legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap;

- az iskola működésével kapcsolatos ügyekben az iskola igazgatója dönt a határidőről. Amennyiben az igazgató másképp nem rendelkezik, az elintézés határideje legkésőbb az iktatás napjától számított 30 nap.

 

- Az ügy elintézése történhet személyesen vagy telefon útján is, ez esetben a beszélgetés, elintézés időpontját, a beszélgető partner nevét, beosztását az ügyintézés eredményét az iratra rá kell írni, és azt az ügyintézőnek alá kell írnia.

- Az ügy elintézése után (legkésőbb az elintézés határidejének napjáig) az iratot – az esetleg kiadványozásra szánt kézirattal együtt – az ügyintéző köteles visszajuttatni az igazgatóhoz, vagy az igazgatóhelyetteshez. Az iratok iktatását az iskolatitkár végzi.

 

 

5.     Kiadmányozás

 

A kiadmány az iskolai ügyintézés során belső vagy külső ügyfél, szervezet, intézmény stb. számára készült hivatalos irat.

- Az ügyintézőnek az ügyintézés során el kell készítenie a kiadmányt.

- Hivatalos irat az iskolában csak kiadmányozási joggal rendelkező vezető dolgozó engedélyével készülhet. Iskolánkban kiadmányozási (és egyben aláírási) joggal az alábbi vezető beosztású dolgozók rendelkeznek:

- igazgató: minden irat esetében;

- általános igazgatóhelyettes:

- minden irat esetében az igazgató távolléte esetén;

- önállóan is a tanulókkal és az iskola működésével kapcsolatos iratok esetében;

 

- A kiadmányozó külön engedélye alapján a kiadmányozó aláírása nélkül is készülhet irat. Ilyen esetben az iraton a kiadmányozó neve után „s.k.” jelzést kell tenni, és az iratra „A kiadmány hiteles” záradékot rá kell írni, majd az ügyintézőnek ezt aláírásával hitelesítenie kell.

- Az iratok eredeti példányát az aláírás mellett el kell látni az iskola körbélyegzőjének lenyomatával is.

 

 

6.     Az iskola hivatalos iratainak (kiadmányainak) tartalmi és formai követelményei

 

- A kiadmány bal felső részén: az iskola logója, megnevezése, címe, telefonszáma, e-mail címe.

- A kiadmány jobb felső részén:

- az ügy iktatószáma;

- az ügyintéző neve;

- az ügy tárgya;

- a hivatkozási szám vagy jelzés; a mellékletek darabszáma.

- A kiadmány címzettje

- A kiadmány szövegrésze (határozat esetében a rendelkező rész és az indoklás is).

- Keltezés

- Aláírás

- Az aláíró neve, hivatali beosztása

- Eredeti iraton az iskola körbélyegzőjének lenyomata

- Az „s.k.” jelzés esetén a hitelesítés

 

 

7.      A kiadmányok továbbítása.

 

- A kiadmányokhoz a borítékokat az iskolatitkár készíti el. A borítékon a postai előírásoknak megfelelő címzéssel együtt fel kell tüntetni a kiadmány iktatószámát is.

- A kiadmányok elküldésének módjára, ha az nem közönséges levélként történik, az ügyintézőnek kell utasítást adnia.

- A küldemények haladéktalan továbbításáért az iskolatitkár a felelős.

- A küldemény továbbítása történhet postai úton, kézbesítővel vagy elektronikus úton.

A továbbítás az igazgató által hitelesített kézbesítő könyv felhasználásával történik, vagy elektronikus úton elektronikus aláírással ellátva.

 

 

8.     Az iktatás

 

- Az iskola iktatási rendszere évente újrakezdődő sorszámos rendszer, melyet az iskola igazgatója által hitelesített iktatókönyvbe kell rögzíteni.

- Az iktatás az iratok beérkezésének, illetve keletkezésének sorrendjében történik a beérkezés napján.

- A küldeményeket felbontó vezető, illetve a névre szóló hivatalos küldemény címzettje köteles a hivatalos ügyiratot az igazgatónak, hiányzása esetén a helyettesnek iktatás céljából bemutatni.

- Iktatni kell: az iskolába érkezett és azon belül keletkezett iratokat.

- Nem kell iktatni: meghívókat, közlönyöket, sajtótermékeket, reklámcélú kiadványokat, valamint olyan iratokat, amelyről a vonatkozó rendelkezések értelmében külön nyilvántartást kell vezetni (pl. könyvelési bizonylatok, számlák).

 

Iktatáskor az iratra az alábbiak feltüntetése kötelező:

- az iktatás dátuma

- az iktatószám

- a mellékletek száma

 

Ezzel egy időben, a fenti adatokkal megegyezően az iktatókönyvbe is be kell jegyezni:

- a sorszámot

- az iktatás idejét

- a beküldő nevét és ügyiratszámát

- az ügy tárgyát

- a mellékletek számát.

 

- Az iktatókönyv több éven keresztül használható. Az iktatás sorszáma azonban naptári évenként újra kezdődik. Az év utolsó munkanapján az iktatókönyvet a felhasznált utolsó sorszámot követően aláhúzással, az utolsó iktatás sorszámának feltüntetésével, a körbélyegző lenyomatával és az igazgató aláírásával le kell zárni.

- Az iktatókönyvben oldalt, iktatószámot üresen hagyni nem szabad.

- Téves iktatás (vagy üresen hagyott iktatószám) esetén a téves bejegyzést érvényteleníteni kell. - -- Érvénytelenített iktatószámot újból kiadni nem szabad.

- Az iktatókönyvben a téves bejegyzéseket át kell húzni, hogy az eredeti szöveg is olvasható maradjon, és fölé kell írni a helyes adatot.

- Az iktatókönyv egy-egy sorszámára csak egy ügyet szabad iktatni.

- Ha az ügyben az iskola iktatott már iratot, azt az iktatónak csatolni kell az utóbb beérkezett irathoz, és ezeket együtt az alapszámon (az első iktatási számon) kell kezelni.

- Ha egy ügyben több éven át keletkeznek iratok, az új évben mindig új sorszámon kell kezdeni az iratok nyilvántartását, az előző években iktatott anyagot pedig csatolni kell az új iktatószámhoz.

- Az igazgató engedélye alapján gyűjtőszámon lehet iktatni az azonos tárgykörű, az év folyamán többször előforduló ügyeket.

 

 

9. Az irattározás rendje

 

- Az elintézett iratokat az iskolatitkárnak haladéktalanul el kell helyeznie az irattárban.

- Az irattári őrzés idejét az irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítni

- Az irattárba csak olyan iratot szabad elhelyezni, amelynek kiadmányai továbbításra kerültek a címzetthez, és határidős kezelést már nem igényelnek. Ettől eltérni csak az igazgató engedélyével lehet.

- Az irattárba helyezést az iktatókönyv megfelelő rovatában fel kell tüntetni.

- Az iskola három évnél nem régebbi iratait a kézi irattárban kell kezelni. A kézi irattárban az iratokat évek, ezen belül pedig az iktatószámok sorrendjében kell őrizni. A kézi irattár helye az iskola iskolatitkári irodája.

- Három év elteltével az ügyiratokat az irattárban az irattári terv tételszámai szerint történő csoportosításban, ezen belül a sorszámok, illetve az alapszámok növekvő sorrendjében kell elhelyezni.

- Az irattárban elhelyezett iratokat hivatalos használatra az ügyintézőnek legfeljebb 30 napra, az irattári kölcsönzési füzetbe bejegyezve, és elismervény ellenében lehet átadni. Az elismervényt az irattárban az irat helyére kell tenni.

- Az irattárban kezelt iratról másolat kiadását csak az iskola kiadmányozási joggal felruházott vezető beosztású dolgozója engedélyezheti.

 


10. Az iratok selejtezése, levéltári átadása

 

- Az irattár anyagát ötévenként egyszer selejtezés szempontjából felül kell vizsgálni, és ki kell választani azokat az irattári tételeket, amelyeknek őrzési ideje az irattári terv szerint lejárt.

- Az iratselejtezés időpontját a selejtezés megkezdése előtt 30 nappal az illetékes Magyar Nemzeti Levéltár Heves megyei Levéltárának írásban be kell jelenteni. (3300 Eger, Mátyás király út 62. Pf. 228.) A selejtezés az illetékes levéltár hozzájárulása, illetőleg a bejelentéstől számított 30 nap letelte után kezdhető meg.

- Az iratselejtezés alkalmával 2 példányban selejtezési jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell az alábbiakat:

- hol és mikor készült a jegyzőkönyv;

- mely évfolyam anyagát érinti a selejtezés;

- mely tételek kerültek selejtezésre, illetőleg a tételekből mely iratok lettek visszatartva;

- milyen mennyiségű (iratfolyóméter) irat került kiselejtezésre;

- kik végezték és kik ellenőrizték a selejtezést.

 

- A selejtezési jegyzőkönyv két példányát meg kell küldeni a levéltárnak. A kiselejtezett iratok megsemmisítésére, értékesítésére csak a levéltárnak a visszaküldött jegyzőkönyvre vezetett hozzájárulása után kerülhet sor.

- A ki nem selejtezhető iratokat ötven év után az illetékes Magyar Nemzeti Levéltár Heves megyei Levéltárának kell átadni.

 

 

11. Az iskolai bélyegzők

 

- Az iskola hivatalos bélyegzőinek készítésére, használatára az igazgató adhat engedélyt.

- A tönkrement, elavult bélyegzőt az igazgató ellenőrzése mellett, meg kell semmisíteni. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

- A hivatalos bélyegző elvesztése esetén jegyzőkönyvet kell készíteni, és az elvesztést az igazgatónak közleményben közzé kell tennie.

- Az iskola bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni. A bélyegzők nyilvántartásának a következőket kell tartalmaznia:

- a bélyegző sorszámát;

- a bélyegző lenyomatát;

- a bélyegző használatára jogosult személy nevét, beosztását;

- a bélyegző őrzéséért felelős személy nevét;

- a bélyegző átvételének keltét és az átvételt igazoló aláírást;

- a „Megjegyzés” rovatot a változások (visszaadás, elvesztés, megsemmisítés) feltüntetésére.

- A bélyegzők nyilvántartásáért az iskolatitkár a felelős, a nyilvántartást is ő vezeti.

 

 

12.      Felvilágosítás hivatalos ügyekben, adatszolgáltatás

 

- Az iskola ügyeivel kapcsolatos bármilyen érdemi felvilágosítást csak az intézmény vezetője, vagy az általa kijelölt dolgozó adhat.

- Hivatalos szervek részére információkat, adatokat csak írásos megkeresés alapján lehet kiadni, rendelkezésre bocsátani. (az 1993. évi LXIX törvény 2 számú melléklete alapján)

- A személyesen benyújtott iratok átvételét - kérelemre- igazolni kell, az igazolásul felhasznált másolat lebélyegzésével, aláírásával. Az irat és annak másolatának egyezőségéről az igazolás előtt gondosan meg kell győződni.

- Ha az ügyet telefonon, vagy személyes tájékoztatással lehet intézni, akkor annak lényegét, az elintézés határidejét az ügyiratra rá kell vezetni.

- Az iskolai ügyek intézésekor, illetve azokról való felvilágosítás során ügyelni kell arra, hogy a személyiségi jogok, valamint az adatvédelmi törvény rendelkezései ne sérüljenek.

 

 

13. A tanügyi nyilvántartások

 

A tanügyi nyilvántartások formái

a.) A beírási napló, a felvételi és mulasztási napló

─ Az iskolába felvett tanulók nyilvántartására beírási naplót kell vezetni. A beírási napló a tanköteles tanulók iskolai nyilvántartására is szolgál. A beírási naplót az igazgató helyettes tölti ki.

─ A gyermekeket, a tanulót akkor lehet felvételi és mulasztási naplóból, illetve a beírási naplóból törölni, ha a tanulói jogviszony megszűnt. A törlést a megfelelő záradék bejegyzésével kell végrehajtani.

- Ha a gyermek SNI-s, akkor a felvételi naplóban illetve a beírási naplóban fel kell tüntetni a véleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

 

b.) A felülvizsgálati napló                                

─ A tanórai, a tanórán kívüli foglalkozásokról a nevelő munkát végző, illetve a foglalkozást tartó pedagógus foglalkozási naplót (csoportnaplót, osztálynaplót, sportnaplót, stb.) vezet. A foglalkozási naplót az iskolai nevelés és oktatás nyelvén kell vezetni.

 

c.) A törzslap

─ Az iskola a tanulókról – a felvételt követő harminc napon belül – nyilvántartási lapot (a továbbiakban: törzslap) állít ki. A törzslap csak a közoktatási törvény 2. számú mellékletében meghatározott adatokat tartalmazhatja. Az iskolában a törzslapon fel kell tüntetni – a teljes tanulmányi időre kiterjedően – a tanuló év végi osztályzatait, továbbá a tanulók ügyeivel kapcsolatos döntéseket, határozatokat. A törzslapon fel kell tüntetni az iskola nevét, címét és az OM azonosítót.

─ Ha a tanuló SNI-s,  a törzslapon fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértő és rehabilitációs bizottság nevét, címét, a szakvélemény számát és kiállításának keltét, a felülvizsgálat időpontját.

─ A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett póttörzslapot kell kiállítani.

 

d.) A bizonyítvány

─ A közoktatásban a tanuló által elvégzett évfolyamokról kiállított év végi bizonyítványokat egy bizonyítványkönyvbe (a továbbiakban bizonyítvány) kell bevezetni, függetlenül attól, hogy a tanuló hányszor változtatott iskolát, iskolatípust. Az egyes évfolyamokról a bizonyítványt a törzslap alapján kell kiállítani. A tanuló által elvégzett évfolyamokról év végi bizonyítványt kell kiállítani. A bizonyítványban fel kell tüntetni az OM azonosítót.

─ Az elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról – kérelemre – a törzslap (póttörzslap) alapján másolat állítható ki. A másolatért a külön jogszabályban meghatározottak szerint illetéket kell leróni.

─ Törzslap (póttörzslap) hiányában az iskolában meglévő nyilvántartások alapján – kérelemre – pótbizonyítvány állítható ki. A pótbizonyítvány azt tanúsítja, hogy a tanuló melyik évfolyamot mikor végezte el.

─ Ha az iskolában minden nyilvántartás megsemmisült, a pótbizonyítványban csak azt lehet feltüntetni, hogy az abban megjelölt személy az iskola tanulója volt. Ilyen tartalmú pótbizonyítvány akkor állítható ki, ha a volt tanuló írásban nyilatkozik arról, hogy a megjelölt tanévben az iskola mely évfolyamán tanult, és nyilatkozatához csatolja volt tanárának vagy két évfolyamtársának igazolását.

─ A tanár nyilatkozata akkor fogadható el, ha a jelzett időszakban az iskolában tanított. A volt évfolyamtársaknak be kell mutatniuk bizonyítványukat.

 

e.) A tantárgyfelosztás és órarend

─ Az iskolai pedagógiai munka tervezéséhez, a pedagógusok kötelező óraszámának (foglalkozási idejének), a kötelező óraszámba beszámítható feladatainak, munkáinak meghatározásához tantárgyfelosztást kell készíteni.

─ A tantárgyfelosztást az iskola igazgatója - a nevelőtestület véleményének kikérésével – hagyja jóvá.

─ A tantárgyfelosztás alapján készített órabeosztási lap a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét tartalmazza.

 

f.) Jegyzőkönyv

─ Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha a jogszabály előírja, továbbá ha nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a tanulókra. vagy a nevelő-oktató munkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), illetőleg, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja, s elkészítését a nevelési-oktatási intézmény vezetője elrendelte.

─ A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell elkészítésének helyét, idejét, a jelenlévők felsorolását, az ügy megjelölését, az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a hozott döntéseket, továbbá a jegyzőkönyv készítőjének aláírását.

─ A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá.

 

 

A tanügyi nyilvántartások vezetése

─ A pedagógus csak a nevelő-oktató munkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni.

─ Az osztályfőnök vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, és kiállítja a bizonyítványt, vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást.

─ A törzslap személyi és tanév végi adatainak a bizonyítvánnyal való egyeztetéséért az osztályfőnök és az iskola igazgatója által kijelölt két összeolvasó pedagógus, illetve a pedagógus és iskolatitkár a felelős. A törzslapra és a bizonyítványba a tanulókkal  kapcsolatos határozatokat, valamint a továbbtanulásra vonatkozó bejegyzéseket a megfelelő záradékkal kell feltüntetni. Az iskola által vezetett törzslap közokirat.

─ A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, oly módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni.

─ Névváltoztatás esetén – a volt tanuló kérelmére, az engedélyező okirat alapján – a megváltozott nevet a törzslapra be kell jegyezni, az iskolai bizonyítványt ki kell cserélni. A bejegyzést és a cserét a bizonyítványt kiállító iskola, illetve jogutódja, jogutód nélkül megszűnt  esetén az végzi, akinél a megszűnt iskola iratait elhelyezték.

─ Ha a bizonyítvány kiadását követően derül ki, hogy az iskola hibás adatokat vezetett be a bizonyítványba, a hibás bizonyítványt ki kell cserélni. A cseréért díjat nem kell fizetni.

 

A bizonyítvány- nyomtatvány kezelése

─ Az iskola az üres bizonyítvány nyomtatványokat köteles zárt helyen elhelyezni oly módon, hogy ahhoz csak az igazgató vagy az általa megbízott személy férjen hozzá.

─ Az iskola az elrontott és nem helyesbíthető, illetve a kicserélt bizonyítványról jegyzőkönyvet készít, és a bizonyítványt megsemmisíti.

─ Az iskola nyilvántartást vezet:

  • az üres bizonyítvány-nyomtatványokról
  • a kiállított és kiadott bizonyítvány-nyomtatványokról
  • az elrontott és megsemmisült bizonyítványokról.

 

A tanulói jogviszony és az iskolatátogatás igazolására vonatkozó nyomtatványok kezelése

─ Tanulói jogviszony az intézménybe történő beiratkozáskor jön létre és egy másik intézménybe történő távozáskor szűnik meg.

─ A tanulói jogviszony változását a KIR rendszerbe azonnal be kell jelenteni.

─ Beiratkozáskor a tanuló „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatványt kap, melyen az igazgatója igazolja, hogy a tanuló az intézménybe beiratkozott.

─ A tanuló előző, elsősök esetében a körzet szerinti iskolája az „Értesítés iskolaváltoztatásról” című nyomtatványon igazolja, hogy a tanulót saját nyilvántartásából törölte.

─ Ha egy tanuló távozik az iskolából, az új iskola „Értesítés beiratkozásról” című nyomtatványon igazolja, hogy a tanulót felvette. Ekkor az iskola kiállítja és átadja a tanuló gondviselőjének az „Értesítés iskolaváltoztatásról” című nyomtatványt.

─ A kiadott - kapott igazolásokról („Értesítés iskolaváltoztatásról”- „Értesítés beiratkozásról”) az iskola külön, naprakész nyilvántartást vezet.─ Az iskola a szülő/gondviselő kérésére iskolalátogatási igazolást ad ki az arra rendszeresített (A. Tü. 1016 sz.) nyomtatványon.

─ Az iskolalátogatási igazolás iktatószámmal kerül kiadásra.

─ Az igazolást az intézményvezető vagy helyettese hitelesíti aláírásával.

 

 

14. Bizonyítvány másodlat és másolat

 

Igazgatási díjat kell fizetni, ha az iskola kérelemre névváltozás esetén bizonyítványt cserél. Az igazgatási díj összege az elkészítés évének első munkanapján érvényes kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 10 %-a. Az igazgatási díjat az iskola által meghatározott módon és számlára kell befizetni. A befizetett igazgatási díj az iskola bevétele.

Illetékmentes minden iskolai beadvány, kérelem, kiadmány (iskolalátogatási igazolás, vizsgaengedély, stb.) továbbá minden záradék, melyet jogszabály alapján ellenőrzés vagy hitelesítés céljából kell az egyes iratokra hivatalosan rávezetni (pl. javítóvizsga, különbözeti vizsga záradéka, stb.).

 

 

15. A személyes adatok védelme

 

Az iskolai iratkezelés során az 1.-14. pontokban nem szabályozott kérdésekben – szükség szerint – a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni.

Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie.

Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.

A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolat az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

 

Az óvoda által használt nyomtatvány

a) a felvételi előjegyzési napló,

b) a felvételi és mulasztási napló,

c) az óvodai csoportnapló,

d) az óvodai törzskönyv,

e) a tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (a továbbiakban: óvodai szakvélemény),

f) a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció.

Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál.

- A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát.

A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza

a) a jelentkezés sorszámát, időpontját,

b) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét,

c) a kijelölt óvoda megnevezését,

d) annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották,

e) annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban,

f) a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit,

g) a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat,

h) az óvodavezető javaslatát,

i) a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját,

j) a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát,

k) a felvétel időpontját.

- A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál.

A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését.

A felvételi és mulasztási napló tartalmazza

a) a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét,

b) a felvétel időpontját,

c) az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését,

d) a szülők napközbeni telefonszámát,

e) a megjegyzés rovatot

tartalmazza.

Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját.

A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.

- Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál.

Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét.

Az óvodai csoportnapló tartalmazza

a) a gyermekek nevét és óvodai jelét,

b) a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három-négyéves, a négy-ötéves, az öt-hatéves a hat-hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát, továbbá azon gyermekek számát, akik bölcsődések voltak,

c) a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét,

d) a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket,

e) a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó hetirendet napi bontásban,

f) nevelési éven belüli időszakonként

fa) a nevelési feladatokat,

fb) a szervezési feladatokat,

fc) a tervezett programokat és azok időpontjait,

fd) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit,

fe) az értékeléseket,

g) a hivatalos csoportlátogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt,

h) a feljegyzést a csoport életéről.

 - Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál.

Az óvodai törzskönyv tartalmazza

a) a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát,

b) az óvoda nevét és címét,

c) nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését,

d) az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam),

e) a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát,

f) nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát,

g) az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát,

h) az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és az udvar területe),

i) az óvoda épületeinek adatait (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai),

j) kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek),

k) az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként,

l) az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpontját.

- Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány.

A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét.

A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza

a) a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét,

b) az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény

ba) a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét,

bb) a gyermek további óvodai nevelését,

bc) a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát, vagy

bd) javasolja,

c) a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását,

d) a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását.

A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének.

-A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát.

 

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza

a) a gyermek anamnézisét,

b) a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,

c) a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,

d) amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,

e) a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,

f) a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket.

 


 

MELLÉKLETEK

A nevelési-oktatási intézmény irattári terve és az iskolai záradékok

I. Irattári terv

Irattári
tételszám

Ügykör megnevezése

Őrzési idő (év)

I.                   Vezetési, igazgatási és személyi ügyek

I/1.

Intézménylétesítés, -átszervezés, -fejlesztés

nem selejtezhető

I/2.

Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek

nem selejtezhető

I/3.

Személyzeti, bér- és munkaügy

50

I/4.

Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem,

10

I/5.

Fenntartói irányítás

10

I/6

Szakmai ellenőrzés

20

I/7.

Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek

10

I/8.

Belső szabályzatok

10

I/9.

Polgári védelem

10

I/10.

Munkatervek, jelentések,Statisztikák

5

I/11.

Panaszügyek

5

I/12.

Igazgatói utasítások

5

I/13.

Munkaerő gazdálkodás

 

I/14.

Munkavédelem

 

II.                Nevelési-oktatási ügyek

II/1.

Nevelési-oktatási kísérletek, újítások

10

II/2.

Törzslapok, póttörzslapok, beírási naplók

nem selejtezhető

II/3.

Felvétel, átvétel

20

II/4.

Tanulói fegyelmi és kártérítési ügyek

5

II/5.

Naplók

5

II/6.

Diákönkormányzat szervezése, működése

5

II/7.

Pedagógiai szakszolgálat

5

II/8.

Szülői munkaközösség, iskolaszék szervezése, működése

5

II/9.

Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások

20

II/10.

Pedagógus továbbképzések

5

II/11..

Vizsgajegyzőkönyvek

5

II/12.

Tantárgyfelosztás

5

II/13.

Gyermek- és ifjúságvédelem

3

II/14.

Tanulók dolgozatai, témazárói, vizsgadolgozatai

1

II/15.

Pályázati dokumentumok

10

III.             Gazdasági ügyek

III/1.

Ingatlan-nyilvántartás, -kezelés, -fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

Nem selejtezhető

III/2.

Társadalombiztosítás

50

III/3.

Leltár, állóeszköz-nyilvántartás, vagyonnyilvántartás

10

III/4.

Könyvelési bizonylatok

10

III/5.

A gyermekek, tanulók ellátása, juttatásai, térítési díjak

5

III/6.

Költségvetési támogatási dokumentumok

10

III/7.

Kötelezettségvállalási, készpénz ellátmányhoz kapcsolódó bizonylatok

10

III/8

Hivatali gépjármű használatával kapcsolatos iratok (flottakártya, műszaki vizsga, gépjármű vezetői engedélyek)

10

 


 

II. Az iskolák által alkalmazott záradékok

Záradék

Dokumentumok

1.

Felvéve [átvéve, a(z) ......... számú határozattal áthelyezve]
a(z) (iskola címe) ....................iskolába.

Bn., N., Tl., B.

2.

A ........ számú fordítással hitelesített bizonyítvány alapján tanulmányait a(z) (betűvel) .......... évfolyamon folytatja.

Bn., Tl.

3.

Felvette a(z) (iskola címe) ..................... iskola.

Bn., Tl., N.

4.

Tanulmányait évfolyamismétléssel kezdheti meg, vagy osztályozó vizsga letételével folytathatja.

Bn., Tl., N.

5

...... tantárgyból tanulmányait egyéni továbbhaladás szerint végzi.

N., Tl., B.

6.

Mentesítve.....tantárgyból az értékelés és a minősítés alól

N., Tl., B.

7.

..... tantárgy ..... évfolyamainak követelményeit egy tanévben teljesítette a következők szerint: ....

N., Tl., B.

8.

Egyes tantárgyak tanórai látogatása alól az 20......../..... tanévben felmentve ............................................ miatt.
Kiegészülhet:
osztályozó vizsgát köteles tenni

N., Tl., B.

9.

Tanulmányait a szülő kérésére (szakértői vélemény alapján) magántanulóként folytatja.

N., Tl.

10.

Mentesítve a(z) [a tantárgy(ak) neve] ....................... tantárgy tanulása alól.
Megjegyzés: A törzslapra be kell jegyezni a mentesítés okát is.

N., Tl., B.

11.

Tanulmányi idejének megrövidítése miatt a(z) ................... évfolyam tantárgyaiból osztályozó vizsgát köteles tenni.

N., Tl.

12.

A(z) évfolyamra megállapított tantervi követelményeket a tanulmányi idő megrövidítésével teljesítette.

N., Tl., B.

13.

A(z) ....................... tantárgy óráinak látogatása alól felmentve
....................-tól ........................-ig. Kiegészülhet:

Osztályozó vizsgát köteles tenni.

N.

14.

Mulasztása miatt nem osztályozható, a nevelőtestület határozata értelmében osztályozó vizsgát tehet.

N., Tl.

15.

A nevelőtestület határozata: a (betűvel) .............. évfolyamba léphet, vagy
A nevelőtestület határozata: iskolai tanulmányait befejezte, 
tanulmányait .......................... évfolyamon folytathatja.

N., Tl., B.

16.

A tanuló az .................. évfolyam követelményeit egy tanítási évnél hosszabb ideig, .................. hónap alatt teljesítette.

N., Tl.

17.

A(z) ..................tantárgyból javítóvizsgát tehet.

A javítóvizsgán ..................... tantárgyból .......................... osztályzatot kapott, ....................... évfolyamba léphet.

N., Tl.,B.,
Tl., B.

18.

A .................. évfolyam követelményeit nem teljesítette, az évfolyamot meg kell ismételnie.

N., Tl., B.

19.

A javítóvizsgán ................ tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott.
Évfolyamot ismételni köteles.

Tl., B.

20.

A(z) ........................ tantárgyból ..........-án osztályozó vizsgát tett.

N., Tl.

21.

Osztályozó vizsgát tett.

Tl., B.

22.

A(z) .................. tantárgy alól ............... okból felmentve.

Tl., B.

23.

A(z) ................... tanóra alól .................. okból felmentve.

Tl., B.

24.

Az osztályozó (beszámoltató, különbözeti, javító-) vizsga letételére .............................-ig halasztást kapott.

Tl., B.

25.

Az osztályozó (javító-) vizsgát engedéllyel a(z) ................................ iskolában független vizsgabizottság előtt tette le.

Tl., B.

26.

A(z) .......................... szakképesítés évfolyamán folytatja tanulmányait.

Tl., B., N.

27.

Tanulmányait ......................................... okból megszakította, 
a tanulói jogviszonya .......................................-ig szünetel.

Bn., Tl.

28.

A tanuló jogviszonya

Bn., Tl., B., N.

a) kimaradással,

b) ................... óra igazolatlan mulasztás miatt,

c) egészségügyi alkalmasság miatt,

d) térítési díj, tandíj fizetési hátralék miatt,

e) ........................ iskolába való átvétel miatt
megszűnt, a létszámból törölve.

29.

............................ fegyelmező intézkedésben részesült.

N.

30.

............................ fegyelmi büntetésben részesült. A büntetés végrehajtása .............. ........................-ig felfüggesztve.

Tl.

31.

Tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása esetén
a) A tanuló ............... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülőt felszólítottam.
b) A tanuló ismételt ....................... óra igazolatlan mulasztása miatt a szülő ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztem. Az a) pontban foglaltakat nem kell bejegyezni a Bn. és Tl. dokumentumokra.

Bn., Tl., N.

32.

Tankötelezettsége megszűnt.

Bn.

33.

A ................. szót (szavakat) osztályzato(ka)t ....................-ra helyesbítettem.

Tl., B.

34.

A bizonyítvány .......... lapját téves bejegyzés miatt érvénytelenítettem.

B.

35.

Ezt a póttörzslapot a(z) ........................ következtében elvesztett (megsemmisült) eredeti helyett ............... adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. Tl.

36.

Ezt a bizonyítványmásodlatot az elveszett (megsemmisült) eredeti helyett ................ adatai (adatok) alapján állítottam ki.

Pót. Tl.

37.

A bizonyítványt ..... kérelmére a ..... számú bizonyítvány alapján, téves bejegyzés miatt állítottam ki.

Tl., B.

38.

Pótbizonyítvány. Igazolom, hogy név ....................................., anyja neve ................................................ a(z) .............................................. iskola ............................................. szak (szakmai, speciális osztály, két tanítási nyelvű osztály, tagozat) ...................... évfolyamát a(z) ........................ tanévben eredményesen elvégezte.

Pót. B.

39.

Az iskola a tanulmányi eredmények bejegyzéséhez, a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez, a felvételi vizsga eredményeinek bejegyzéséhez ................ vizsga eredményének befejezéséhez vagy egyéb, a záradékok között nem szereplő, a tanulóval kapcsolatos közlés dokumentálásához a záradékokat megfelelően alkalmazhatja, továbbá megfelelő záradékot alakíthat ki.

40.

Érettségi vizsgát tehet.

Tl., B.

41.

Gyakorlati képzésről mulasztását .......................-tól .....................-ig pótolhatja.

Tl., B., N.

42.

Beírtam a ......................................... iskola első osztályába.

43.

Ezt a naplót .................... tanítási nappal (órával) lezártam.

N.

44.425

45.

Ezt az osztályozó naplót ............. azaz ................... (betűvel) osztályozott tanulóval lezártam.

N.

46.426

Igazolom, hogy a tanuló a ......../........ tanévben ........ óra közösségi szolgálatot teljesített.

B.

47.427

A tanuló teljesítette a rendes érettségi vizsga megkezdéséhez szükséges közösségi szolgálatot

Tl.

48.

..... (nemzetiség megnevezése) kiegészítő nemzetiségi tanulmányait a nyolcadik/tizenkettedik évfolyamon befejezte

Tl., B.

49.

A 20 hónapos köznevelési HÍD II. program első évének tanulmányi követelményeit teljesítette

N, Tl.

 

Rövidítések:

Beírási napló: Bn; Osztálynapló:N; Törzslap:Tl; Bizonyítvány: B

 

 

 

Záradék:

 

- A szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi alkalmazottjára.

- Jelen szabályzat a 2002. április 30-án készült szabályzat módosítása, kiegészítve a törvény által előírtakkal 2017. március 01. napjával lép hatályba.

 

Eger, 2017. február 15.

                                                                                 

                                  

P. H.

 

 

                                                                                  ……………………………………..

                                                                                               Muraközy Andrea

intézményvezető



 

Eger, 2019. szeptember 2.

 

                                                                                                     Muraközy Andrea

                                                                                                      intézményvezető